Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. január 25.
7 Ir.Büchler Róberti A Kereszty «Irtára által kifejtett véleménnyel árt «gyet* örül, hogy állástfoglal a központi téma mellett, ez egyébkánt az anyagból is kitűnik* Természetes, hogy ezek előkészítése hosszabb Időt Tesz Igénybe. Egyetért azzal, hogy a testnevelés tudomány számos más tudományágat foglal magába, ez gyűjtőfogalom, amelynek ágai különböző szakképzettséget kívánnak, örül, hogy Czlrják elvtárs elfogadta, hogy az Ülésszak megrendezésének pusz- ta ténye önmagában is eredményt Jélent. Czlrják elvtárs úgy fogta fel az anya got, hogy egy ülésszak képes a lo éves anyagot Illetve a célkitűzések magvalósítását megoldani. Nem Így értelmezte, hanemt hogy a oélok Jegyében zajlott le az agész ülésszak. A külön-külön történő értékelést minden előadás értékelte a testneveláselméletet, s erre képtelen lett volna, de úgy érzi, hogy csak igen-igen kevesen vállalkoztak volna rá. Nlklai elvtársnak* nem tartotta szükségesnek, hogy az előadástipusokat részletesen vázolja. Vannak referátumok és vannak adatközlő előadások. Az elvtársak a hozzászólásaikban elmondták, hogy az egyes tudományok között ellentétet látnak, elválasztja őket. Nem tudja, hogy milyen objektiv adat alapján lehetne elválasztani ée nem hiszi, hogy ilyen sulyoe hibába esett volna. Úgy érzi, hogy a különbséget szándékosan állították fel, erre vonatkozóan később refrektálni fog. Gyenge elvtárs megjegyzésé re * Felépitménye-e a tudomány vagy nem tartozik ide ideológiai vagy nem? Erre vonatkozóan a marxizmus tudósok egyértelműen szűrték le a véleményűket. Kétségtelen, hogy az ezzel szembenálló vélemény formális és hamis. Az ülésszakon Czlrják elvtárs olyan kérdéseket érintett - amelyek helyesek - amelyek a testneveléxs szemléleti problémáját tükrözi* hogyan fejlődnek ezek, milyen következtetésekre vonatkoznak, ez bírálati Jellegű és alapjában véve a testnevelés gyakorlati képét tükrözi. A résztvevők gyakorlati szempontból nemigen érdeklődtek utána. A saját előadásában nem tett mást, mint az érintett tárgykör irodalmát feldolgozta és kellő kritikával világította meg, amely az elmúlt években került publikálásra. Anyaga referátum volt. Aki végighallgatta betekintést nyert a modern pszichológia irodalmába. Ilyen Jellegű előadássorozatot rendez most a TXT és a Magyar Tudományos Akadémia. Le&et, hogy az anyag megfogalmazása nem valami szerencsés és nem tanulmányozta át eléggé s Így nem elég érthető, lehet hogy elfogult, s eg es bekezdéseikbe valóba be lehet kötni és megállapításait el lehet ferdíteni. De itt hivatkozik egyik volt nagynevű professzorára, aki azt hangoztatta, hogy egy anyagot bírálatra nem szabad eleve rosszindulatúan kézbevenni. Antal Józsefi helytelen abból kiindulni, hogy az anyagot rosszindulatúan bírálják. Biichler kartársnak ezt a megállapitását visszautasítja. Az elhangzott referátumokból és a hozzászólásokból pozitívumként hangzott el, hogy szükséges volt és helyes az ülés megrendezése. Ssseklnte is helyes volt, mert a főiskolán tudományos munka érdekében tett vőfeszitést az ülésszak elősegítette a tanári kart ebben a munkában egy lépéssel előbbrevitte. Mikor először erről beszéltünk, akkor - az ülésszak megrendezésével kapcsolatos problémákról - a központi téma merült fel. A különböző megbeszélései után ab1 an állapodtunk meg, hogy - mivel a baráti országok az idő rövidségére való tekintettel kötött témát nem vállaltak - szabadon választott témával tartjuk meg az első ülést. Ez egyben bemutatja, hogy a baráti főiskolákon milyen kérdések állanak a kutatás előterében, s milyen színvonalon folyik a kutatómunka. Maga részéről az az álláspontja, hogy az első ülésszaknak ilyen jellegű megrendezése helyes volt. Kapcsolatot építettünk ki a baráti országokkal és ez a nemzetközi munka megindulását eredményezte. Egyben bőségesen Jelentkeztek olyan igények, hogy az egyes te ülateket, de főleg a testneve- léaelméletet közös baráti megbeszéléseken kellene behatóbb vita alá venni. Ezt a bucauvacsorán is Így értékelték külföldi vendégeink. Tehát az ülésszak azt jelentette, hogy betekintést nyertünk bizonyos területekre és a baráti országokban az egyes szaktudományok központinak látszó problémáiba. Munkánk további bővítése szempontjából is hasznos volt az ülésszak, s ennek nyomán mindannyiunkkal és bhrát&inkkal szemben is komolyabb igényeket támaszthatunk. Helyes az, ha évenként tartunk tudományos ülésszakot és javasolja, hogy 196o. decemberében a TF alapításának évfordulóján rendezzünk ülésszakot.
