Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. december 16.

- 15 - .

ját alaposan át k~ll vizsgálnunk, s akik szakképzésre vállalkoznak, azoknak meg kell irn&ok a szakképzés tankönyv; t is. Az alapképzés tankönyvével nagyjából egyetért, azok tartalmazzák mindazokat az ismereteket, amelyek általában egy középiskolai tanárnak a testgyakorlati ágakban ismerniök kell,

A szakképzésben többet kell adnunk, s akkor nem kényszerülőnk xxDoxxxxjiHxjöí xgx±äz±XKK±K arra, hogy a 25o órát - mivel nem tudjuk kitönteni mert sem a sportág története nincs kidolgozva, sem az elóbb felsoroltak - kénytelenek legyünk edzéssel eltölteni azon a cimen, hogy legalább a technikát tanulják meg jól a hallgatók. A program módosítása és az ilyen igényű tudományos tankönyv megirása nélkül nem tudunk előre menni.

Helyesli a kérdésnek a Reform Bizottság elé vitelét. Javasolja, hogy az anyagot Kerezsi Endre elvtárs január hó elején állitsa össze.

A Tanács tagjai ezzel egyetértenek.

Kkrezsi Endre: Helyesnek tartja a szakképzés színvonalának emelését mechanikailag is foglalkozva a kérdéssel. Évek óta probl ma, hogy a legminimálisabb félszerelési eszközöket kapják meg, hogy ezt meg lehessen inditani. Kérése, hogy az alapfeltételek biztosítva legyenek.

' Egyetért azzal, hogy a hallgatók szemléletében - de néhány esetben a tanároknál is - hibák vannak, amikor a sportszemlélct érvényesül. A szakképzés óraszáma régen 4 volt, most 2 óra, nem tudja, hogy a heti 34 órával szemben a 2 óra ennyire meglátszik a szemléletben? Ha igy van, akkor igen súlyos szeriéleti hibák vannök. Úgy érzi, hogy itt egyénekről van szó, s ezért nem lehet általánosítani.

Antal József; Ez a kérdés nem a két óra problémája. Ez sok tényezőből tevődik

össze. A hallgató már azzal a szemlélettel jön ide, hogy itt vannak a Főiskolán a legkiválóbb szakemberek, s itt a saját sportágában igyekszik eredményeket elérni. Ezért nem jut előbbre a többi tárgyból, közben valóban kiemelkedik egy sportágban, de a többi tárgyat nem tanulja s ha kibukik, akkor felvetik: "üldöznük az élsportolókat M1 Ez nem a két óra hatása, hanem a szemlélet kérdése.

Az elsőrendű kivánság az, hogy,az itt végző hallgatók elmenjenek tanárnak, s szivesen menjen vidékre tanárnak, pem pedig versenyzőnek egyik vagy másik egyesületbe. Sok olyan hallgatónk van, aki nem megy tanárnak, hanem versenyzőnek.

Tarján Sándor; Hozzátartozik a szemlélethez az is,hogy vidékről már úgy jönnek a szakfelügyelők, hogy nekem egy torna szakképzős, egy atléta, egy kosárlabda szakképzős hallgatóra van szükségem. Ez 90 /-ban igy van . Nem tanárt kérnek elsősorban, hanem úgy jönnek, mindha edzőt vagy versenyzőt keresnének. Ez kisurgárzik a hallgatók felé is.

Antal József; Nem lehet elégsz r kihangsúlyozni és elmondani, hogy nekünk elsősorban testnevelő tanárokat kell nevelnünk, hogy a- vidék számára'megfelelő utánpótlás legyen. A szocialista testnevelés alapja az iskola, s mi a vidéki iskoláknak nem adunk kellő számú testnevelőt - mert igy van - mert évek óta nemhajlandók lemenni megnyugtató számban. Ehhez hozzájárulnak a különböző egyesületek, akik szipkázzák a testnevelő tanárokat versenyzőnek. Magyarország testnevelése nem jó irányba halad akkor, ha mi vidékre csak ed- z két adunk. Nekünk a tanárképzésen keresztül az alapokat kell adnunk. Más kérdés, hogy edzőket is kell adnunk, ezt igényli a társadalom, de ez csak a tanárképzés ut'n jöhot. Az Edzőképző Intézet feladata, hogy edzőket neveljen. Itt az a hiba, hogy vidékről nemigen küldenek tanulókat , nem nevelnek kádereket, csak várják, hogy majd jön valaki.

4. A TF tudományos műnkáj nak I960/0I évi terve.

Dgr.Kercszty Alfonz;

A félreértés elkerülése végett az l.sz. melléki t nem jelenti a TF végleges tudományos munkatervét. A bejelentett munkák nem felelnek meg egészen a céloknak. Ezért javasolja, hogy a bejelentett munkákat osszák 2 csoportra: , 1 1/ irodalmi tevékenység /szakirodalom/; 2/ tudományos munka.