Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. november 17.

A II/2. ponttal kapcsolatos fölmérések adatait az l0sz»melléklet tartalmazza részletesen. Megállapítottuk, hogy figyolorabovévo a kötelező tanórákat, kiegészí­tő képzést, TFSE munkát, átlagos KISZ munkát, a gyakorlati órák jegyzetelését, ver­senylátogatást, egy-egy hallgatónál már ennek c munkának az elvégzése napi 0 óra elfoglaltságot igényel. A különböző elméleti-gyakorlati tantárgyak folyamatos ta­nulása közepes képességű hallgatót vévo alapul az anyag mennyisége és követelmé­nyei alapján átlagosan napi 4 óra munkát tonne szükségessé. Ha figyolembevesszük, hogy a rendszeres fizikai és szollord munkát végző hallgatóinknak napi 7-8 óra alvásra van szüksége, az étkezésre és öltözködésre fordítandó idő legalább napi 2 óra, kiderül, hogy a nap 24 órájából szoros időbeosztás mellett náris 22 órát felhasználtunk. Kulturális továbbképzésre, politikai tájékozódásra a hallgatóknak ezok szerint naponta két órája maradna. Ezek természetesen átlagos számítások. Hallgatóink felé az eredményes munka érdekében ez volna a kívánság, amelyet non mindenki teljősit. Nyilvánvaló, hogy aki több időt tölt ol szórakozással, másirá- nyu munkával, ezt csak úgy teheti nog, ha a felsorolt munkák közül valamit nőm végez el, vagy nem a feltüntetett mértékben. Ugyanez a helyzet azoknál a hallgatók­nál, akik az átlagosnál több KISZ munkát végeznek, valamely külön munkát vállaltak, több sportágban versenyeznek, vagy egy-egy gyakorlati tárgy eredményes olvégbésé- hez az átlagosnál több munkát igényelnek, mórt mindezeket a külön feladatokat csakis a többi munka rovására végezhetik el. Az elmúlt tanévben ilyen külön meg­terhelés volt pl. a disztornár-a való felkészülés, amely a résztvevő hallgatók sza­mára az 1* félévben 2o-tól 70-ig tqrjodő külön munkaóra elfoglaltságot jelentett. A tanszékektől nyert tájékoztatások alapján megállapítottuk, hogy az egyes évfo­lyamokkal Íratott dolgosatok száma som a szemináriumok zsúfoltsága nem jelent ter­- 2 ­helést a hallgatókna rint oszlott meg: k. A dolgosa tok s zárna az egyes évfoly anolcon I. évf. ,.l*félév 4 dolgozat; 2 félév:- ' 4 dpi ■* II. " 1. " .. 1 » 2 Sl ' 2 » III. " 1. V! 3 » 2 t? 2 " VJ. SS 1. SS 2 sr 2 n 3 " A dolgosatok Írásának pontos időpontját nem minden tanszék tudta dátum-szorüon meghatározni csupán hónapos feltüntetésben. A szemináriumok zsúfoltságával non találkoztunk, csupán a III,évfolyam l.félévóbon a 11. héten volt 4 szeminárium, a 2.félévben a 2, 8, 12, héten volt 3-3 szeminári­um. A többi évfolyamban egy-ogy héten általában 1 vagy két szeminárium szerepelt. Amennyiben a hallgatók folyamatosan tanulnak ilyen szempontból túlterhelésről non beszélhetünk! • . AII/3 pontban jelzett munkával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a hallgatók ál­táléban elvégzik a gyakorlati tárgyak*folyamatos gyakorlását, valószínűleg azért iort a tanárok óráról-órára ellenőrzik gyakorlati felkészültségüket, és ők maguk is tudják, hogy a gyakorlati készségeket csak hosszabb ideig tartó rendszeres gya­korlással szerezhetik meg. Az elméleti tárgyakat általában csak az ellenőrzések­re tanulják, /beszámolók, szeminárium, dOlgozatirás/f Amelyik tantárgynál tehát több az ellenőrzés, ott --a hallgatók rendszeresebben ,ta nulnak. Már maga az aller őrzés is elősegíti az anyag újabb' tárgyalását, tehát igy álaposabb a bevésés. szilárdabb a hallgatók ismerete n vizsgákra tanulnál mélyült ismereteket, es ez a A hallgatók' a ______ Ha kevés az ellenőrzés, ókkor a hallgatók csupán gyors bevésés semmi esetre sem biztosit tartós és cl- folyamatos elméleti tanulás elhanyagolását fő­«/ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom