Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. november 17.

Afelmentettek Is résztvesznek, természetesen olyan gyakorlatban, amely enge- dél- esett. A tanulók tudnak is. Ha egy-egy tanár hibáját kiemeljük, akkor ferde képet kapunk és ez nem jellemző az egész tanári testületre. Helyes a hospitálási igény. Az is jogos, hogy mi is menjünk és nézzük meg, hogy mi van az iskolákban, milyen a terem, a felszerelés, stb. mert ami jó a Főiskolán, az nem biztos, hogy jó a gyerek összetétele és a helyi via onyok ka szempontjából* Ne csak bíráljunk, hanem trnácsokat adjunk a vezető tanároknak, a hallgatóknak.

A ped.gyakcrlat uj rendszerére vonatkozó javaslatot csak úgy tudja elképzelni, ha e bizonyos 6-ik félévben beiktatott 6 hét megmarad, mert az azt a célt szolgálja, hogy a testnevelési óra vezetését állandó irányítás mellett -sajátítsák el a hallgatók. A féléves és éves pedagógiai gyakorlatot állandó i ányitás, ellenőrzés mell tt tudja csak elképzelni. Minden hallgató be lesz osztva akkor is vezető ten ár mellé.

A vidéki tanítási gyakorlatokkal kapós latban* ezek jók elsősorban azárt,

mert látják a hallgatók, hogy ott is színvonalas tanári munka folyik. Megismerik az iskolai életet, egész gondolatvilágukat az iskola tölti be, látják azt is, hogy nemcsak Budapesten van kultúra, hanam vidéken is, s ott is minden lehetséges. Pénzt is lehet vidéken keresni nőm csak Bp-n. Ha ezt megismerik, szívesen mennek vidékre tanítani. Hiba az, hogy amíg a budapesti ped.gyakorlatit irányítani tudjuk, addig a vidékieket csak néha tudjuk meglátogatni. Sgy évben általában 2-3 alkalommal találkozunk a vezető tanárokkal, s ez kevés. '

Amennyiben a tanács elfogadja « Rostás elvtárs javaslatát, hogy bővítsük a xX ♦idéki vezető talárok 3zámát, szívósan vállalkoznak erre, de ez is pénz kérdése.

Mindenki helyesli a vidéki gyakorlatot. A hallgató vidékén benn él az iskolai életben és a pedagógiai munkát ott tudja igazán elsajátítani.

Páőer János*

Szerinte a fő járható ut az lenne, hogy a TF-nek lenne egy gyakorló iskolája, ahol a ml hallgatóink dolgoznának, s még különböző kísérleti munkát, módszert stb. ki tudnánk próbálni, kísérletezni.

Kor^-zsi n-ra:

Az alaptorna anyag mást nem tartalmaz csak iskolai anyagot. Az óravázlat ki van dolgozva lépésről lépésre, hogy mit tartalmaz. Az 1.évfolyamban tanulják mag a rendgyakori-tokát stb.

Az előfordulhat, hogy a sok rávezető gyakorlatból nem tudják mit, mikor hasz- náljanak fel, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mi átvesszük velük oz anyagot és elmondjuk, hogy x gyakorlatot milyen esetben, milyen előképzettségű n vondékekDél tudják felhasználni. De képtelenségnek tartja, hogy minden elképzelhető esetre felkészítsék a hallgatókat.

Dr.Bdcsalmási Pit or:

Keress CzÍrják elvtárs felé, hogy az atlétika órákon tapasztaltakat mondja el, i'e még nem sokat t<á áldoztak egymással órákon. A Tarján és Ni :lai elvtárs látog tja óráikat. A hibákra fclhivták figyelmüket, s azokon javítottak.

Tarján Sándor;

A Krlzsaneezné knrtársnő óráján u?y volt, hegy minden gyakorlat után megbe- ‘ szélte a hsll^ tőkkel, hoory rilyen osztállyal lehet végeztetni. Ezt top sz- talta a Tarnawa elvtárs óráján is, aki szinte aubuhc majdnem túlzásba vitt® olyan részletesen magyarázta a hallgatóknak. Félő, hogy ez a főiskolai tananyag rovására roe~y, A tanszékeken sokszor lát hasonló példát s azt örömmel nyugtázta.

An..i J.z ii*

Befejezésül* a ped.gyakorlatok mindannyiunk közös ügye, mert ebben tükröződik egész főiskolánk oktató-nevelő munkája, mindaz, amit hosszú éveken keresztül végzünk. Ebben mindenki egyetért s ezt a hozzászólások is bizonyítják* kicsendül belőlük az ügyszeretet. Nem jó az, ha a hallgatók úgy állnak a kérdéshez, hogy én a TF-on Így tanultam, a vezető tanár az ellenkezőjét- 23 -