Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

1 Megjelenik www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu DECEMBER ÜZENETE „Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz em­berséget, az igaz emberségben ismeretet, az isme­retben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig min­den ember iránti szeretetet” (Pét 2,5-7). Felelősek vagyunk rilftyi Interjú Ternyák Csaba w£*yillClwwl % egri érsekkel A szentév bezárása SÁROSPATAK Ünnepi szentmisét mutatott be a sárospataki bazili­kában Ternyák Csaba egri érsek november 19-én. A szertartás ré­szeként került sor az egyházme­gyében, az Irgalmasság Rend­kívüli Szentévének bezárására. * * * RÓMA Krisztus Király vasárnap­ján a Szent Péter téren tartot­ta Ferenc pápa a szentévet le­záró szentmisét. A mise elején a Szentatya behajtotta a Szent Péter-bazilika szent kapujának ajtószárnyait. Az Irgalmasság Rendkívüli Szentéve tavaly, de­cember 8-án ennek a kapunak a megnyitásával kezdődött a Vati­kánban. Az Egyház régebbi ha­gyományával ellentétben a pá­pa nem falazza be a szent kaput, amelyet a következő - várhatóan 2025-ben esedékes - szentévben nyitnak meg. A kispapok Istennek kívánnak szolgálni A harmadéves kispapokat lektorrá, felolvasóvá avatták EGER Krisztus Király ünnepén, november 20-án Ternyák Csa­ba egri érsek szentmisét muta­tott be, melynek keretében ke­rült sor a papnövendékek felol­vasó és akolitus avatására. Az egri egyházmegyés Barta Mártont, Thiago Jackson Pinhero Costát, Czárán Bálintot, Herbst Ádámot, Marosi Balázst, Mario Jósé Morales Monjarrezt, Car­los Sirer Melist és Nagy Feren­cet, valamint a Debrecen-nyír- egyházi egyházmegyés Máté Pétert és Szidor Jánost lektor­rá avatta a fopásztor. Az eg­ri egyházmegyés Pintér Bálin­tot, Resch Andrást, Soltész Ádá­mot és Noel Benedict Tajost, a vá­ci egyházmegyés Bogár Zsoltot és a Debrecen-nyíregyházi egy­házmegyés Sziklai Dávidot pedig akolitussá avatta az egri érsek. A lektorok, felolvasók felada­ta, hogy Isten Igéje a liturgiá­ban méltó módon hangozzék el, az akolitusok hivatása pedig az, hogy szolgálatot végezzenek a pa­pok mellett. Ugyancsak az egyházi év utolsó vasárnapján volt az 5. éves kispapok admissiója, az­az a diákonátus és a papság je­löltjei közé történő felvétele. En­nek során Czókoly Sándor (Egri Egyházmegye), Rohozsán József (Munkácsi Egyházmegye) vala­mint Torma Zsolt Joel (Váci Egy­házmegye) a Főpásztor előtt nyil­vánosan és ünnepélyesen kinyil­vánította, hogy az Istennek és az Egyháznak kíván szolgálni egész élete során és belép a szent ren­dek jelöltjei közé. Az Egri Érseki Papnevelő Inté­zetben két másodéves egri egy­házmegyés kispap, Hatala Ger­gely Pál és Simon Dávid öltötte magára a reverendát november 19-én, szombaton szentmise kere­tében. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora ál­dotta meg, mielőtt a kispapok azt magukra vették. Ugyanitt az el­sőéves kispapok, akik idén kezd­ték meg tanulmányaikat az Egri Hittudományi Főiskolán, rózsafü­zért és keresztet kaptak. H. J. Civilek az egyház szolgálatában EGER Szent Imre herceg ünnepén egyedülálló eseményre gyűltek össze a hívek az egri baziliká- ban, ahol Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét és avatott 39 családos férfit lektorrá. A lek­tor kifejezés a katolikus egyház­ban a felolvasó szolgálatot ellátó személyeket jelöli. A most lektor­rá avatottak között vannak peda­gógusok, hitoktatók is, de bármi­lyen hivatást gyakoroljanak, kö­zös bennük, hogy Isten központi helyet foglal el az életükben. Ternyák Csaba: A templomok felújítása szerencsére sok esetben a közössé­gek megújulását is eredményezi. A Krisztus Király vasárnapján véget érő egyházi év rendkí­vül gazdag volt egyházi prog­ramokban, eseményekben. Szentévet zártunk, katolikus ifjúsági világtalálkozó volt Krakkóban, az Egri Főegyház­megyében is számos jeles ese­ményre került sor. A véget érő egyházi évről kérdeztük az Egri Főegyházmegye főpásztorát, Ternyák Csaba egri érseket.- Érsek Úr! A Katolikus Egyház­ban 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárult az Irgalmasság Szentéve. Az Egri Főegyházmegyében hogyan érté­kelhetőek a szentév történései?- Elsősorban nem a progra­mok látogatottsága adja meg a szentév mérlegét, sokkal inkább az irgalmasság testi és lelki cse­lekedetei, amelyeket ebben az évben végeztünk. Ez részben a Katolikus Karitász segítségével valósult meg, részben pedig az­zal, hogy jobban tudatosítottuk magunkban az év során, hogy felelősek vagyunk egymásért. Az Örök Bíró elsősorban asze­rint ítél majd meg bennünket, hogy felismerjük-e Őt a rászoru­ló emberekben.- A hagyományoknak megfelelő­en most is voltak az Egri Főegy­házmegyében nagyszabású ren­dezvények. Melyeket lehetne ki­emelni az egri és sárospataki szentévi zarándoklatok mellett?- Most kettőt szeretnék kü­lön kiemelni. Egyrészt az Ir­galmasság Szentévéhez jól kap­csolódó Karitász találkozónkat, ahol önkénteseink arra emlé­keztek, hogy 85 évvel ezelőtt alakult meg hazánkban a Ka­tolikus Egyház segélyszerveze­te, amely 25 éve újraindult. En­nek a találkozónak az volt a fő feladata, hogy megerősítse és lelkesítse munkatársainkat a szolgálat végzésében. Az éven­ként megrendezésre kerülő mi- nistráns találkozó pedig fiatal­jainkat motiválja az oltár szol­gálatban és segíti a hivatás vá­lasztásban.- Tevékeny és mozgalmas volt az idei esztendő a templomok, az iskolák felújítását tekintve is...- Nagyon fontosak ezek a fel­újítások, hiszen több száz temp­lomunk karbantartása, sokszor megmentése minden évben nagy feladatot jelent az egyház­megyének. A templomok fel­újítása szerencsére sok eset­ben a közösségek megújulását is eredményezi. E szép felada­tokhoz járul még azoknak az iskoláknak a felújítása és kar­bantartása is, amelyek az el­múlt években kerültek az egy­házmegye fenntartásába. Igaz, hogy ezek önkormányzati tulaj­donban vannak, rendben tartá­suk azonban főként a mi felada­tunk. Szerencsére vannak sike­res pályázataink és olyan ön- kormányzatok is, amelyek az átadással nem csupán „lead­ták” az iskolájukat, hanem to­vábbra is hozzájárulnak a fenn­tartásához.- Örömmel tölti el a hívő embert az a tény is, hogy az Egri Hittu­dományi Főiskolára az idén újra szép számban jelentkeztek kis- papnak...- Sajnos a számok egy kicsit megtévesztőek és nincs okunk karba tenni a kezünket a jól végzett munka és imádság mi­att. Éppen ellenkezőleg: össze kell kulcsolni kezeinket és to­vább kérni az aratás urát, hogy küldjön munkásokat aratásába. A főiskola rektora talán még elé­gedett is lehetne a 13 elsős nö­vendékkel, akik közül heten egyházmegyénk kispapjai. El­gondolkodtató azonban, hogy csupán ketten születtek egyház­megyénk területén, egy a Du­nántúlról érkezett, négyen pe­dig külföldről. Meg kell állapíta­nunk, hogy a hivatások tekinte­tében missziós terület lettünk.- A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 6-án és 7-én az Ön meghívására Egerben tartotta őszi rendes ülését.- Nagy kitüntetés volt szá­munkra, hogy az Érseki Palo­ta Látogatóközpont adhatott he­lyet egy Ilyen fontos egyházi rendezvénynek és sikerült vá­rosunk és egyházmegyénk jó hírnevét erősítenünk.- Köszönjük az interjút! Нота János JEGYZET A adventi időben egyházunk litur- /\ т Igiájában szinte minden nap ta- jfjL i-J /átkozunk Izaiás prófétával. Nemcsak a vasárnapi szentmiséken, hanem a rorátékon (hajnali miséken) is az ő jöven­dölései segítenek bennünket a karácsony­ra való lelki előkészületben. Az Ószövetség evangélistájának is szoktuk őt nevezni, mert ő szólt legtöbbet a születendő Megváltóról. Tőle tudjuk, hogy a Messiás Dávid családjá­ból fog származni, szűztől születik és bűne­ink miatt sokat fog szenvedni. Viszontagságos időben, Ácház király ural­kodása és a babiloni fogság idején volt pró­féta (Kr. e. 8. század). Gyakran figyelmez­tette az uralkodót a hit fontosságára és Is­ten törvényére, aki Damaszkusz fenyegetésé­vel szemben (Kr.e. 735-733) inkább Asszíria segítségét akarta kérni, ahelyett, hogy az Úr­hozfolyamodott volna. Ötven esztendőn át ő volta választott nép igazi, lelki értelemben vett vezetője. Vigasztalta és bátorította az is­tenfélő zsidókat, főként a Messiás eljövete­lének ígéretével: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országá­nak árnyékában laknak, azoknak világosság támad. Nagy ujjongással töltőd el őket, kitö­rő örömet adsz nekik” (íz 9,1-2). A próféta messiási jövendölései közül a legfontosabb az Immánueljeiről szóló pró­fécia; ez könyvének a 7. fejezetében olvas­ható: „íme a szűz méhében fogan és fiút szül és Immánuelnek fogják őt hívni” (14 vers). Egyesek szerint Izajás Acház fiának, Hiszkijának közeledő születésére gondolt, de Izaiás prófétával az evangélisták, és őket követően az egész keresztény hagyomány, Krisztus születésé­nek hírüladását látták ebben. Máté evan­gélista Jézus születésével kapcsolatban ki­fejezetten is hivatkozik erre a helyre, mint messiási jövendölésre (1,20-23). A betlehe­mi pásztorokhoz az angyal így szólt: „Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába ta­karva és jászolba fektetve”. Az első kará­csony óta hittel valljuk, hogy Jézus születésé­vel megvalósult az Emmanuel-gondolat: Jé­zus Krisztus által különleges módon is ve­lünk az Isten. Ami Izaiásnál még ígéret, az Betlehemben valóság lett. Ez az Immanuel, a Messiás, a megváltó Jézus, a „szűz” pedig a Boldogságos Szűz Mária. Nemcsak a karácsonyi, hanem az adventi hitből fakadó örömünk is, hogy beteljesedett a prófétai jövendölés. A keresztény embernek is számtalan oka lehet a szomorúságra, siránko­zásra, de van legalább egy oka az örömre: Jé­zus Krisztusban velünk az Isten. Az embert te­remtő és üdvözíteni akaró Isten nem hagyott magunkra a bűnbeesés után. ígérete szerint elküldte nekünk a Megváltót. Benne és általa megkaptuk a kinyilatkoztatás teljességét, hiszen aki Jézust látja, az látja az Atyát. Az ő személye és tanítása alapján meg­érthetjük, hogy ki és milyen a mi Istenünk. J ézus születése előtt is sok mindent tudtak az emberek az Istenről, de csak az első Karácsony óta tudjuk, hogy az Isten a sze­retet. Az ünneplésnek és az ünnepre való elő­készületnek éppen az a célja, hogy a betle­hemi gyermek szeretetén és jóságán keresz­tül megértsük, és megtapasztaljuk Isten irán­tunk való szeretetét és jóságát. Ezért Egyhá­zunk egyik hivatalos imádságában úgy kö- nyörgünk, hogy „amikor látható alakban is­merjük meg az Istent, a láthatatlan világ sze- retetéregyulladjunk általa”. Dolhai Lajos 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom