Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-03 / 284. szám
EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2016. DECEMBER HÍREK A Szent Márton év zárása SZENT MÁRTON születésének 1700. évfordulója alkalmából Rózsaszentmártonban az egyházközség, Varga József plébániai kormányzó vezetésével és az önkormányzat egyhetes programsorozatot szervezett, melynek záró, búcsúi szentmiséjét, Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.Galó József plébános kezdeményezésére ugyancsak érseki szentmisével zárták a Szent Márton évet hazánk egyik legrégebbi templomában, Feldebrőn. Pyrker-konferencia PYRKER JÁNOS egri érsek, korábbi szepesi püspök munkásságából október 25-26. között rendeztek konferenciát a szlovákiai Szepeskáptalanban. Az előadásokról készült videókat az Egri Főegyházmegyp honlapján tekinthetik megáz érdeklődők. Főegyházmegyei hittanvetélkedő AFÖEGYHÁZMEGYEi Kateketikai Konzultációs Iroda, az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének zárásához közeledve, november 5-én hittanvetélkedőt szervezett az állami iskolák hitoktatásban résztvevő, általános iskoláskorú gyermekek számára. A verseny két korcsoportra bontva zajlott. Az 1-2. osztályos korosztály részére - „A tékozló fiú története címmel" - rajzpályázatot írtak ki, amelyre 210 rajz érkezett. A 3-8. osztályos korcsoport tagjai játékos csapat- versenyben mérhették össze az irgalmasság témakörében szerzett tudásukat. A versenyre 24 csapatban, közel 150 gyermek érkezett a főegyházmegye minden részéről. A díjakat Ficzek László általános helynök és Deli Lajos a főegyházmegyei kateketikai konzultációs iroda igazgatója adta át. Könyvbemutató A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT kiadásában, könyv formátumban is megjelentek Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának az Egyházmegyei Hírekben, egyházmegyénk havilapjában megjelent jegyzetei Az egyházi év címmel. A kötet bemutatóját november 26-án tartották az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban. A könyvet Csizmadia István teológiai tanár, kanonok, az egri bazilika plébánosa mutatta be. Adventi gyertyagyújtás GYERTYAGYÚJTÁSRA várják az Egri Érseki Palota díszudvarán az érdeklődőket az adventi vasárnapokat megelőző szombat délutánokon. A következő adventi gyertyagyújtásra december 10-én és december 17-én délután fél 4-kor kerül sor. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Нота János Az oldalak az Egri Főegyházmegye és a kiadó együttműködésével készültek. A költséget megrendelő viseli. Cigánypasztorációs konferencia Egerben Jézus Krisztust hirdetni Tizennegyedik alkalommal rendezték meg november 10. és 12. között Egerben a Szent János Házban a cigánypasztorációs konferenciát. Az idei háromnapos ösz- szejövetel lehetőséget nyújtott arra, hogy az érdeklődők a sokszínűség jegyében megismerhessék a lelkiségi mozgalmak, szerzetesközösségek cigánypasztorációs szolgálatát. A konferencián a jelenlévők - közel száz érdeklődő, pasztorációs munkatárs - képet kaphatott a kárpátaljai cigánymisszió munkájáról is. EGER Az első nap szentmisével kezdődött, amelynek főceleb- ránsa Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke volt. Ezt követően előadások és a csoportbeszélgetések sora vette kezdetét, melyek alapgondolatát Dúl Géza, a püspöki konferencia cigánypasztorációs referense fogalmazta meg: szeretnénk növekedni az „evangéliumi szakszerűségben”, hogy egyre jobban tudjuk végezni az evangelizá- ció munkáját, amely sokszínű, hiszen Istenhez sokféle út vezet. Székely János püspök bevezetőjében elmondta: Spanyolországban a cigányság történelme sokban hasonlít a hazánkban élőkéhez, s az egyház is sok évszázados, jó kapcsolatot alakított ki velük, szociális hálót épített ki, sok segítséget nyújt számukra. Mindezek ellenére a cigány emberek jelentős része mára a szektákhoz kapcsolódott. Hazánkban elébe kell mennünk ezeknek a folyamatoknak - mondta a püspök -, ugyanis a cigánypasztorációban az egyház nálunk is a szociális területre koncentrál, s elfeledkezünk a lényegről: bátran, erővel, élő hittel Jézust hirdetni, képviselni, szavaink és cselekedeteink által. Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát, erős közösségeket kellene létrehozni, életerős igehirdetéseket kellene tartani, s a közösségeinkben helyet kellene adnunk a cigány vezetőknek is. Az egri konferencia első napján a résztvevők többek közt megismerkedhettek a piarista rend és a Szent Ferenc Kisnővé- rei közösség cigánypasztorációs munkájával, majd Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem katolikus közösség alapító-vezetője a karizmatikus közösségekben megvalósuló, a megtérésre alapozott szolgálatról beszélt. Másnap, november 11-én Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense beszélt a lelkiségi mozgalmak szerepéről a cigánypasztorációban. Ezen a napon Ternyák Csaba érsek celebrált szentmisét. A délutáni program keretében hallható volt többek közt a kárpátaljai cigánypasztorációról szóló beszámoló. A találkozó harmadik napján Ménesi Balázs ismertette a Mécs házas közösségeinek szolgálatát, valamint a történelmi egyházak képviselői kerekasz- tal-beszélgetés keretében tartottak beszámolókat cigánymisz- sziós munkájukról. A konferencia záródokumentum-tervezetének előterjesztése után Balázs József,, az Egri Főegyházmegye cigány-kisebbségi lelkésze celebrált szentmisét. A HÓNAP VERSE Pilinszky János Afényességes angyal is Emlékezés egy világháborús karácsonyra Az égbolt elsötétedett. S akár a végítélet zord fellege tört volna ránk, a föld is oly sötét lett. Gyermekszívünk is oly nehéz! A házak és a kertek, az egész törékeny világ, éreztük, velünk reszket. Aztán a roppant csöndön át puhán és észrevétlen, a hangtalan meginduló és puha hóesésben, akár a fényes pelyhek is vigyázva földet értek, a fényességes angyal is, ő is a földre lépett. Pilinszky János (1921 - 1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baum- garten-díja s, József Attila-dijas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik nemzedékének tagja,1946-48 között az Újhold társszerkesztője. Mindemellett munkatársa volt a Vigília, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapoknak is. Szent x Islvarv Rádió És Televízió : FM 95,1 - E0r. FM 91ß - Hefter: fimO - Ojórgjós: FM 102,2 í-а. 4(954-ЧЬИ} FN1013 - Sere^e^r FN90,« - TéeksientmiWós FN 96.4 3300£g«.Széchenyi u. 6 • Telefon 36/510-610«Fat 36/510-614 E-г»: rtoaszertosherrado hu • Hortap wwwszentistvanfado hu Kérjük, segítse adományávall Számlaszám 11102003-18578726-1000OOOt Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Karácsonyra készülő diákok Idén is megkérdeztük a diákokat, mit jelent számukra a Karácsony, illetve azt, hogy miként készülnek erre az ünnepre, Jézus Krisztus születésére. Az egri Érseki Szent József Kollégium diákjainak gondolatait tesszük közzé. Egy kitüntetett tanár Nagykörűből Kialakítottak egy termet, amely a zenét tanulók igazi műhelyévé vált „A Karácsony, nálunk Kisfüzesen, Heves megye legkisebb falujában úgy telik, hogy december 24-én a karácsonyfát felállítjuk, feldíszítjük. Az előtte lévő napokban süteményeket és ünnepi ételeket készítünk. Szenteste, vacsora után, amelynek része az elmaradhatatlan töltött káposzta is, mindenki átadja szeretteinek az ajándékot. Majd elmegyünk az éjféli misére. Ahogy növekszem, egyre inkább érzem, hogy ez az este nem az ajándékozásról szól, hanem sokkal inkább arról, hogy együtt lehet a család, békében, szeretetben.” (KOVÁCS GYULA, 9. OSZTÁLY, ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUM ÉS GIMNÁZIUM) * * * „A mi családunkban az a szokás, hogy 23-án az egész család elmegy karácsonyfát venni, amit közösen választunk ki. Ezután mindent előkészítünk az ünnepre. Aztán 24-én a család hölgytagjai korán kelnek. Reggel hattól elkezdenek főzni. Mi fiatalok körüljárjuk a várost, Törökszentmiklósi, összehívjuk a testvéreket, rokonokat. Amikor összejövünk, leülünk az asztalhoz a leg- fiatalabbaktól a legidősebbekig. Megfogjuk egymás kezét és a legidősebb elkezd imádkozni. Mikor megvolt az ima, hozzáfogunk az étkezéshez. Amikor azt befejezzük, a rokonság hazamegy. Innentől szűk családi körben folytatódik a karácsonyozás. Mindenhol feldíszítik a fát. Aztán újból találkozunk az éjféli misén a rokonsággal. A szentmise után hazamegyünk. Éjszaka jön a Jézuska... Másnap reggel ajándékbontás, közös étkezés. A napot közös zenéléssel zárjuk. Édesapám gitározik, húgom hegedül és énekel, jómagam szaxofono- zok. Ilyen a mi családunk Karácsonya." (SUKI ERNŐ DÁNIEL 10. GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM) *** „A Karácsonyt előkészíti a négy adventi vasárnap. A jász- kiséri városközpontban egy két méter átmérőjű adventi koszorút és egy magas fenyőt állítanak fel. S minden vasárnap meggyújtanak egy gyertyát, miközben műsort adnak énekkarok, népdalkörök, hittanosok. A Karácsony előtti napokban aztán megállás nélkül megy a sütés. A három nővéremmel szoktunk sütni süteményeket. Ilyenkor kerülnek elő a mézeskalács, bejgli és kókuszkocka receptek. December 24-én reggel, Erikával, a legfiatalabb nővéremmel mindig meglátogatjuk a nagy- szüleinket, feldíszítjük a fájukat. Aznap délután elmegyünk - reformátusok lévén - a karácsonyi istentiszteletre. Este kilenckor kezdődik otthon a családi vacsora, amely halászlével kezdődik, aztán jön az ízlés szerint választható második fogás: hal vagy szárnyas, majd a desszert, amely jellegzetes karácsonyi aprósüteményekből áll. A vacsora után következik az est fénypontja, az ajándékok nyitogatása...A családi hagyományok alapján, mindig a legkisebb kapja a legnagyobb ajándékot, aki nem más, mint én...” (GÁL ISTVÁN 7. OSZTÁLY, DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM) ★ ★ * „Karácsony nálunk az év legnagyobb ünnepe. Elszakadunk a gondokkal teli hétköznapoktól és ünnepelünk. Ilyenkor minden családtag hazajön városomba, Ózdra, aki máshol dolgozik vagy máshol tanul. Már az előtte lévő napokban közös családi programokat szervezünk, együtt megyünk sportolni, korcsolyázni, fallabdázni. Természetesen nem feledkezhetünk el az ajándékok beszerzéséről sem, hogy Szenteste a közös vacsora után meglephessük egymást. Ilyenkor mindenki átérzi a Karácsony különleges hangulatát, amihez hozzátartozik a mama bejglije. A napot természetesen az éjféli misével zárjuk, ahová együtt megyünk, hogy megünnepeljük Jézus Krisztus születését.” (FÁKLYA ÁKOS 10. OSZTÁLY, GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM) Összeállította: Нота János Az egri bazilikában tartott tanévnyitón Szent Gellért-díjat vehetett át Surányi István, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola magyar- ének-zene szakos pedagógusa Ternyák Csaba érsektől. Surányi István 43 éve dolgozik az iskolában. Magas színvonalú zenei tudása, pedagógiai munkája meghatározó az intézmény életében. Az énekkarral az Éneklő Ifjúságon arany minősítést szerzett. 1950-ben született Nagykörűben. Három testvérével együtt szerető családban nevelkedett. Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenegimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri tanárképző főiskola magyar-ének szakán szerezte meg. 1979-ben megnősült, felesége szintén pedagógusként dolgozott. Három gyermekük született: Péter, Szabolcs és Szilvia. 1984-től nyugdíjba vonulásáig igazgató helyettesi feladatokat látott el. Az általános iskolai munkája mellett a zeneiskolában is tanít. Fő hangszere a zongora, emellett furulyán, gitáron, kay board-on is játszik, amelyeket tanít is. Az intézmény kialakított részére egy termet, amely a zenét tanulók igazi műhelyévé vált. Nagy figyelemmel fordul a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek felé és segíti őket fejlődésükben. 2010-ben nyugdíjba vonult, de azóta is tanít részmunkaidőben. Szívesen vállal plusz feladatokat az intézményben és a pályázatok megvalósításában például nyári táborok szervezésével. Immár négy éves hagyománya van a nyári kórus tábor megszervezésének, ahol az iskolai énekkar tagjai felkészülnek a Mária Magdolna napi templomi koncertre. A településen a vasárnapi és ünnepi szentmisék kántori feladatait is ellátja díjmentesen, amelyekre nagy körültekintéssel, lelkiismeretesen felkészül. Surányi Istvánról mindenki elismerően szólt, mint a hajdani kántortanítókról, a falu lámpásairól. De nem is csoda, hiszen tevékenységével hagyományokat teremtett. A népdaléneklő versenyekkel, a karácsonyi és nyári templomi koncertekkel, a magas színvonalú zenei bemutatókkal nagyon sok embernek biztosított feledhetetlen élményeket. H. J. „Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát"
