Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-13 / 241. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Bár sokat változott a világ, de még ma is ritkán kerülnek az apához Melyik szülőnél maradjon a gyermek szétválás után? A négytagú Szeretni család szigorú napirend szerint él, az édesapa szerint csak így lehet megoldani a mindennapi feladatokat Magyarországon legalább 350 ezren nevelik egyedül a gyereküket, ami a tizen­öt évvel ezelőtti helyzethez képest 100 ezerrel maga­sabb szám. Mindez azt je­lenti, hogy nagyjából min­den negyedik család egy- szülős. A lányukat-fiukat egyedül nevelő szülők kö­zött egyre több a férfi, szá­mítások szerint hazánkban legalább ötvenezer. Szegény apuka vagy hős férfi? Meg­oszlik a társadalom vélemé­nye róluk. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - „Le a kalappal előtted, Pistikém!” szokták mondani nőismerőseim, ami­kor kiderül, hogy három pici gyermekünket egyedül neve­lem - mondja a szolnoki Sze­retni István. - Nyáron döntött úgy a párom, hogy a jobb meg­élhetés reményében a Dunán­túlra költözik, ott keres magá­nak munkát. Tudtam, hogy ez végleges lesz, az életem pedig gyökerestől megváltozik. El­ső gondolatom a kétségbeesés és a bizonytalanság volt. Va­jon fel tudom egyedül nevelni ezt a három apróságot? Aztán leültem és rájöttem, mindent meg tudok csinálni, ami a gon­dozáshoz szükséges. Tanulmá­nyoztam a mosógépet, kipró­báltam a vasalást, a főzés már ment, mert szakács vagyok. Megismerkedtem az óvónők­kel, a tanárokkal, szakkönyve­ket olvasgattam a gyerekneve­lésről, sorstársakkal beszélget­tem és persze elmentem gyes­re. Ma 160 ezer forintból, szigo­rú napirend szerint élünk. Az édesanyjukat nem tudom pó­tolni, női mintát nem tudok ad­ni nekik, de remélem, minden mást igen - meséli István, mi­közben mindannyian hazafelé ballagnak az oviból, iskolából szolnoki, Széchenyi-lakótelepi lakásukba. Dr. Agócs Gabriella szolnoki pszichiáter szerint pótolni va­lóban nem lehet egyik szülőt sem. Sokan felteszik a szakem­bernek a kérdést, vajon egy nő vagy egy férfi képes „jobban” nevelni egy gyermeket. A pszi­chiáter úgy véli, az, aki tisztel­ni tudja a másik szülőt.- Ha egy gyerek azt hallja folyamatosan otthon, hogy mi­lyen gaz, semmirekellő a má­sik szülő, egyre jobban ragasz­kodik majd hozzá lélekben, és egyfajta azonos sorsképződés kezdődik vele. Azaz a szülő pont az ellenkező hatást éri el az állandó szidással: a gyerek sorsa a megbélyegzett szülőé­re fog hasonlítani. Amúgy pe­dig miért ne tudnák nevelgetni a férfiak a gyermekeket? A fizi­kai gondoskodás terén számos tárgyi segítség van már - ma­gyarázza dr. Agócs Gabriella.- Amikor egyedül maradtam a gyerekekkel, mindenki tá­mogatni akart - meséli Tamás, akinek párja fiatalon elhunyt. Kislánya most 9 esztendős. - Anyám sopánkodott, hogy ak­kor most ki fog főzni és ki fogja a gyereket fürdetni? A nagyma­mák és az összes női családtag ott nyüzsgött körülöttem, had’ segítsenek. Pár hétig bírtam a nagy segítést, aztán szépen, lassan kialakult a tényleg ön­álló életünk. Ma már mindenki elismerően néz rám, milyen jól áthidaltam a nehézségeket. Én lettem a „cuki apu”, főleg a füg­getlen nők szemében.- A családban betöltött sze­repeket ilyen esetekben új­ra kell írni, ami talán egy fér­fi esetében a konvenciók miatt nehezebb - fűzi hozzá a pszi­chiáter. - Mai napig úgy véli a társadalom, hogy a nő a belső világért, a férfi a tárgyi, kül­ső világért felelős. Ezért is ti­pikus, hogy a gyerekeket ne­velő apákra hősként tekinte­nek, holott egy egyedül maradt édesanyának hasonló nehézsé­gekkel kell megküzdenie, mint egy férfinak.- Én két gyermekemet ne­velem egyedül - reagál e hely­zetre Krizsó Emese. - Ami­kor a férjem elköltözött tőlünk, szembesültem a problémák­kal: a munkám, a gyerekne­velés és a háztartás mellett a nyakamba szakadt a kertgon­dozás, a szerelés és a hólapáto­lás is. Senki engem meg nem kérdezett, miben tudna segíte­ni. Ellenben több megjegyzést hallottam arra vonatkozóan, hogy nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy a há­zasságomat (bármilyen rossz is* volt) megmentsem. ÍCi mit főz, egye meg - vetették oda vállvonogatva. Dr. Agócs Gabriella szerint valóban azt várja el a társa­dalom a nőtől, hogy húzza be fülét-farkát egy házasságban. Amennyiben a férj biztosítja az anyagi javakat, semmi oka nem lehet a panaszra. E szo­kásjogokat még a felvilágosult, művelt férfiak, nők is vallják. És az is rögzült tudati szinten, hogy a gyerek a „nőé”, ezért né­zünk fel a gyerekeket egyedül nevelő apákra. Pedig a világ nagyot változott.- Bár tényleg nagyot fordult a világ, a mai napig ritka, hogy egy válásnál a bíróság az édes­apánál helyezi el a gyerme­ket - tudtuk meg Molnár Iván ügyvédtől, aki az elmúlt évti­zedekben számos válásnál mű­ködött közre. - Ha a gyermek­elhelyezésben a felek nem tud­nak megegyezni, egy szakér­tői csoport vizsgálja meg a szü­lők alkalmasságát. Ha a képes­ség-alkalmasság egyenlő és nincsen egyik félnél sem kizá­ró ok (például alkoholizmus), a kisebb gyermekeket inkább az anyánál helyezik el. Egyre gyakoribb jelenség azonban, hogy közös szülői felügyeleti jogot kérnek a felek, ilyen eset­ben minden kérdésben közö­sen döntenek a gyerekkel kap­csolatban, illetve nem ritka az sem, hogy a hét első felét a gye­rek az apánál, a másodikat az anyánál tölti. Molnár Iván hozzáteszi, gya­kori, sőt, egyre tipikusabb je­lenség, hogy az anya kéri azt egy válásnál, hogy munkája, karrierépítése miatt maradjon inkább a gyerek az apánál.- Nálunk pontosan ez történt - meséli a szolnoki, egy gyer­mekes Gósztola Endre. - Sok­diplomás feleségem hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a Du­nántúlon elvállal egy remek ál­lást. Kitörési lehetőségként em­legette. Természetes volt, hogy lányunk itthon marad, a meg­szokott környezetében. Párom úgy hitte, a jobb fizetés a csa­ládnak is jobb lesz. Csakhogy az ottani albérletárak, az uta­zás minden plusz pénzt elvitt, ezzel egy ördögi spirálba kerül­tünk. Feleségem egyre ritkáb­ban jött haza, végül a még jobb pénzért továbbutazott Auszt­riába és véglegesen odaköltö­zött. Mi pedig elváltunk. Lá­nyom mindig is apás volt, ra­gaszkodtunk egymáshoz. Vé­gignéztem, végigasszisztáltam a nővé válását, segítettem, ami­ben tudtam. Közben az ismerő­seim, amikor megtudták, hogy a párom az osztrákoknál él, mindig feltették a kérdést: „és nem hiányzik a gyereked?”. Amikor pedig kiderült, hogy én nevelem, jött a következő tipikus megjegyzés: „Képes volt itt hagyni az anyja?!”. Hát igen, még mindig nem tudunk elszakadni a csak-anya-nevel- het-gyereket látásmódtól - in­gatja fejét Endre. Mindenki küzd nehézségekkel Úgy tűnik tehát, az az apu- sadalom szemében. El kell ka. aki egymaga neveli gyer­mekét, kiérdemli a hós stig­mát. Miután a jogrendszer egy válás esetén alapvető­en anyabarát, nem véletlen, hogy ezek az apukák élvez­nek némi privilégiumot a tár­azonban ismerni, egy válás, esetleg haláleset után min­den. gyermekét egyedül neve­lő szülőnek megvan a maga nehézsége. Egy apának vél­hetően pont ugyanannyi, mint egy anyának. Felelevenítették kerékpáros ismereteiket a dézsái iskolások Minden kerékpárt ellenőriztek JASZDOZSA Közlekedésbiztonsá­gi napot tartottak tegnap Jászdó- zsán a Jászsági Általános Isko­la Bozóky János ÁJtalános Isko­lai Tagintézményében. A Jász- Nagykun-Szolnok-Megyei Ba­lesetmegelőzési Bizottság kép­viseletében Kálmán Amanda rendőr százados elmondta, hogy a „Tavaszi kerékpáros program” zárásaként szervezték meg a baleset megelőzést, a biztonsá­gos közlekedést előtérbe helyező programot az iskolában. Ahogy pár hónappal ezelőtt, most ismét átvizsgálták a diá­kok kerékpárjait, a megyei kor­mányhivatal műszaki engedé­lyeztetési és fogyasztóvédelmi főosztályának munkatársai se­Mindenkinek lehetősége volt teljesíteni a kerékpáros akadálypályát gítségével. Akinek rendben ta­lálták járművét, azok ajándékot kaptak, akinél pedig hiányos­ságokat vettek észre, számukra csengőt, prizmákat, vagy épp el­ső - hátsó lámákat adtak át. A fi­atalok különböző módon - az al­sósok játékos feladatok segítsé­gével, a felsősök egy teszt kitöl­tésével - adtak számot közleke­dési ismereteikről, KRESZ tudá­sukról. Amikor pedig már min­denki tisztában volt az elmélet­tel, a szolnoki Gördögök Kerék­páros és Szabadidő Sportegye­sület által Dózsára hozott, illet­ve az iskola eszközeivel beren­dezett ügyességi pályán pró­bálhatták ki kerékpáros tudá­sukat a fiatalok. B. Cs. Megrendezték a fehér bot ünnepét SZOLNOK Rédai József zongo­raművész, művésztanár is fellépett a Vakok és Gyengén- látók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete tegna­pi rendezvényén. Ezt az ese­ményt a fehér bot nemzetkö­zi napja alkalmából tartottak a szolnoki Hild Viktor Könyv­tárban. A tiszaroffi származású, ma már Svájcban élő Rédai Jó­zsef vendégszereplése ezen a rendezvényen nem véletlen. Ugyanis a zongoraművész is a nem látók táborát gyarapít­ja, és szép példáját adja annak, hogy a vakság nem akadálya az emberi tehetség kibonta­koztatásának. Több min hatvan látássé­rült és vak egyesületi tag vett részt a rendezvényen, ők a kulturális műsorban a szin­tén vak Erős Laura zongora- játéka mellett, a látássérült D. Nagy Ferencné előadását, 3 Széchenyi István Gimná­zium diákjainak műsorát és az egyik nem látó tag lánya­ként Simon Éva énekét is él­vezhették. Október 15-ét 1988 óta a fehér bot nemzetközi napja­ként, azaz a látássérültek ün­nepeként tartják számon, cél­ja, hogy a közvélemény fi­gyelmének felhívja a vakok és gyengénlátók sajátos hely­zetére. к. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom