Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK GAZDASÁG Y A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) RICHTER 5 820 0.88 OTP 7 365 0.56 RABA 1237 0.49 MTELEKOM 445 0.45 APPENINN 239 0.42 ELMU 25 000 0.4 EMASZ 22 770 0 FHB 520 0 PLOTINUS 5 500 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) CIGPANN0NIA 167-1.18 M0L 16 915-1.02 ANY 1078-0.55 ZWACK 17 080-0.52 GSPARK 2 430-0.41 PANNERGY 420-0.24 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. szeptember 15.) Dátum 4jre(ftj­MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016. december 41,000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 39,500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 39,800 TAKARMÁNYKUKORICA . 2017, március 41500 NAPRAFORGÓMAG 2016. október 98,200 NAPRAFORGÓMAG 2016. november 97,000 REPCE 2016. november 107,000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. szeptember 15.) □ €/Ft 310,26 0,51 Ft Ш $/Ft 276,18 0,21 Ft □ CHF/Ft 283,17 1,02 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. szeptember 15.) E— Vételi Eladási I Budapest Bank 301.06 319.68 CIBBank 297.90 322.72 Citibank 297.61 323.23 Erste Bank 301.57 318.95 FHB Bank 301.16 319.14 K&H Bank 301.29 318.65 MKB Bank 299.42 318.58 OTP Bank 301.58 318.96 Raiffeisen Bank 306.74 312.94 A hivatalos statisztikában szereplőnél jóval nagyobb lehet a hiány Egyre több üres álláshely Folyamatosan emelkedik a betöltetlen állások száma: a második negyedévben már 55 ezer posztra nem talál­tak embert a magyar mun­kaadók. Márk Edina-Takács Zoltán kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu A hivatalos statisztika létezé­se óta még nem volt ilyen ma­gas a bejelentett üres állások száma Magyarországon, mint az idén. A második negyedév­ben 55 ezer munkavállalót ke­restek hiába a magán- és az állami szektor munkaadói a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez az el­ső negyedévhez képest is mint­egy háromezer fős emelkedés, 2012-höz képest pedig valami­vel több mint a duplájára növe­kedett az üres posztok száma. A betöltetlen álláshelyek több­ségét, csaknem 39 ezret a ver­senyszférában regisztráltak, és itt nő folyamatosan a hiány­zók száma, míg a közszférában az idén az első hat hónapban 14,5 ezren stagnált a keresett munkavállalók száma. Az idén már a legnagyobb munkaerőhiánnyal küszkö­dő feldolgozóipar önmagában csaknem 16 ezer állást nem tu­dott betölteni, több mint két­szer annyit, mint négy évvel korábban. A bányászat és kőfej­tés kivételével lényegében min­den ágazatban nőtt az üres ál­lások száma, több szektorban is a duplájára 2012 óta. Ha az ága­zaton belüli arányokat hasonlít­juk össze, akkor az informati­kai és kommunikációs szektor van a legnagyobb bajban, ahol 2016 első negyedévében az állá­sok 3,6 százalékát, csaknem há­romezret nem tudtak betölteni. Ugyanakkor a bejelentett üres álláshelyek száma nem feltétlenül tükrözi a munka­erőhiány valódi mértékét. A fejlesztési tárca által kezdemé­nyezett tavalyi ágazati felmé­rés során például az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen infor­matikai álláshely volt Magyar- országon, és ez a szám az Infor­matikai Vállalkozások Szövet­sége szerint azóta csak növe­kedett. Még nagyobb a különb­ség a statisztika és a valóság között a szálloda- és vendéglá- tószektorban, ahol a KSH-nál 1648 üres állás szerepel, mi­közben Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövet­ségének elnöke a Világgaz­daságnak nemrég több mint százezer főre becsülte a hiány­zó munkaerőt. A nagy eltéré­sek oka valószínűleg az, hogy a cégek leginkább az egysze­rű fizikai és betanított mun­TATA: gyorsan le kell csapni a jelöltekre „Üzleti szempontból az a legna­gyobb probléma, hogy a megfe­lelő jelöltek megtalálása hosz- szú időbe telik” - válaszolta a Vi­lággazdaság kérdéseire a TATA Consultancy Services szoftver- fejlesztő. Ennek sokszor az a kö­vetkezménye, hogy a határidő­ket nem lehet jó előre jelezni. Mivel ezen a piacon nagy a ver­seny, az is nehezíti a helyzetet, hogy egy-egy jelöltnek egyszerre 3-5 álláspályázata is folyamat­ban van, és a jelöltek válogat­nak a lehetőségek közül. Ezért a toborzők és a HR-menedzserek közösen arra törekszenek, hogy a lehető legrövidebb idő teljen el a jelölttel való első kapcsolat- felvétel és az ajánlat között. Mi­vel nehéz megtalálni a jó jelölte­ket, nehezebb és egyben komp­lexebb munkaprofilokra keres­nek munkavállalókat, ezért egy­re többször kel! külső segítsé­get kérniük, ami drágítja a tobor­zást. A TATA a megnövekedett pozíciószám miatt egyre több olyan programot vezetett be az elmúlt években, ahol nem a tö­kéletesjelöltet keresik, hanem egyre inkább az olyanokat, akik képesek lesznek a belső kép­zéseiken elsajátítani azokat a készségeket, amelyekre a mun­kában szükségük lesz. Varga Mihály szerint külföldről is lehet enyhíteni a munkaerőhiányon A hiányszakmákban átmene­tileg lehetővé kell tenni, hogy az uniós tagállamokból vagy szomszédos harmadik ország­ból oldják meg a foglalkozta­tást. Többek között erről be­szélt Varga Mihály a Heti Vá­lasz csütörtöki számában megjelent interjúban. A nem­zetgazdasági miniszter szerint ezt csak olyan körben szabad engedélyezni, ahol nincs meg­felelő magyar munkaerő és kát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatá­si Szolgálatnak, valamint azo­kat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek. A hotelek többségének - fő­leg a fővárosi és vidéki úgyne­vezett „full service” hotelek - jövedelemtermelő képessége gyenge, messze elmarad attól, hogy azok fenntartható módon tudjanak működni - magya­rázta Niklai Ákos. Ennek kö­vetkezménye, hogy általában nem tudják megtartani a mun­kaerőt - különösen a képzett, idegen nyelveket beszélő szak­embereket, de ma már a se­gédszemélyzetet sem. A rom­ló munkaerőhelyzet ma már nemcsak negatívan hat a ven­déglátás és szállodaipar szol­gáltatásainak színvonalára, hanem az ágazatban működő vállalkozások működőképes­ségét is veszélyezteti. Valószínűleg a kiskereske­delemben sem csak 4600 em­csak olyan országokból, ahol a „kulturális-történelmi hagyo­mányok hasonlóak, mint ná­lunk”. Hozzátette, hogy Csehor­szágban és Lengyelországban sokkal elfogadottabb az uk­rán munkaerő alkalmazása, és 200-220 ezer, illetve csaknem kétmillió ukrán dolgozik ott. Becslések szerint 30-40 ezer kárpátaljai jár Magyarországra dolgozni, de erről nincs statisz­tika, mert többségük a magyar állampolgárságot is felvette. Varga Mihály ezenfelül a pálya­kezdő munkanélküliek 16-17 százalékos arányának csök­kentését tartotta a legfonto­sabb szempontnak, aminek érdekében új munkahelyeket kell létrehozni. A miniszter elmondta: felül­vizsgálják a közmunka rend­szerét is, mert a közfoglalkoz­tatottakat érdekeltté akarják tenni abban, hogy visszakap­csolódjanak a munkaerőpiac­ra. Varga Mihály az idényjelle­gű munkákból úgy látta ugyan­is, hogy az emberek szíveseb­ben választják a közfoglalkoz­tatást, mint a piaci munkát. bért keresnek a cégek, ami a boltok 141 ezres számá­ból kiindulva nem is mutat­na olyan vészes helyzetet - ír­ta a Blokkk.com szakportál. Ám az Aldi és a Lidi a csúcs­gázsijaik mellett is százszám­ra hirdetik az állásokat, ami jelzi, hogy a KSH adatainál vészesebb a munkaerőhiány. Feltehetően azt azonban pon­tosan mutatják a hivatal szá­mai, hogy 2012-höz képest há­romszorosára nőtt a betöltet­len álláshelyek aránya a szek­torban. A betöltetlen állások számának alakulása 60 000 .................. 14-2012.1.n.é. 2016. II. П. é.-M VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Tárgyalások kezdődnek az orvosi kamarával a megújuló törzskartonrendszerről Felmérnék az ország egészségi állapotát BUDAPEST A következő hetek­ben az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai kon­zultációt kezd a Magyar Orvo­si Kamarával a megújuló törzs­kartonrendszerről, annak tar­talmáról - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy csütörtöki bu­dapesti sajtótájékoztatón. A tár­gyalásokat januárig le szeret­nék zárni, és ha megállapodnak egy megfelelő tartalomban, ak­kor képet kapnak az emberek egészségi állapotáról. Az államtitkár az alapellá­tás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében vég­zett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a program elemeit szeretnék majd beépíteni, fel­használni. Vajer Péter, a Nemzeti Egész­ségfejlesztési Intézet alapellá­tási igazgatóságának igazgató­ja elmondta: a nemrég készült felmérés célja az volt, hogy pon­tos képet kapjanak a háziorvo­si praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságá­ról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóság­ról, illetve hogy van-e nyitott­ság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet 4729 háziorvos (82,3 százalék) töltöt­te ki. A legtöbb válaszadó praxi­sa részt venne a lakosság egész­ségi állapotának felmérésében. Papp Magor, az alapellá­tás-fejlesztési modellprogram vezetője azt mondta, az egész- ségállapot-felmérésben egysze­rű vizsgálatokra kell gondolni, mint például vércukor-, vérzsír­szint, vérnyomás és testsúlymé­rés, illetve az esetleges rizikó- faktorok kiszűrése. A törzskartonban valószínű­leg rákérdeznek majd a szociá­lis helyzetre, az iskolai végzett­ségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez a háziorvos. Az egészségre vonat­kozó adatok továbbra is szemé­lyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása csak úgy történhet, ha az nem sérti az alapvető jogokat. T. Z. A háziorvosok többsége vállalná, hogy felméri a betegei állapotát Védőnők béremelése A szolgáltatók kötelesek kifi­zetni az idei évre járó kétmil­liárd forintos többletpénzt a védőnők részére, így min­den védőnő megkapja a tel­jes emelés összegét, sőt, visz- szamenőlegesen is jár nekik a különbözet - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Ban- góné Borbély Ildikó kérdésére válaszul. A védőnők esetében 30-35 ezer forint havi bevé­telnövekedést jelent az eme­lés. A pluszforrás 2016. janu­ár 1-jétől jár az alapellátásban dolgozóknak, amelynek visz- szamenőleges egyösszegű ki­fizetése megtörtént az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár (OEP) részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom