Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

g GAZDASÁG 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK HÍREK Csökkent az építőipari termelés MAGYARORSZÁG Az építőipar teljesítménye júliusban 17,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek építése 1,0 száza­lékkal emelkedett, az egyéb építményeké 31,8 százalék­kal esett vissza - közölte teg­nap a KSH. A szakértők szerint jövőre indulhat növekedésnek az építőipar, a fordulatot jelzi az épületek építésére kötött új szerződések volumenének júli­usi 88 százalékos növekedése is. MTI/MW Új adócsomag jöhet jövőre BÜDAPES'1 Decemberben kell beszámolnia Orbán Viktornál a NAV-ot vezető államtitkárnak, Tállai Andrásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érin­tő átalakítások eredményei­ről. A Figyelő szerint az idén ja­nuárban megkezdett reformok még nem értek véget, mert a kormány, különösen Orbán Viktor és Lázár János nagyon elégedetlen azzal, hogy a ma­gyar adórendszer még mindig egy csomó bürokratikus terhet rak feleslegesen az adózókra. MW OECD: fejleszteni kell az oktatást BRÜSSZEL/BUDAPESTAz OECD-országoknak többet kell tenniük az oktatási rendszere­ik javítása terén ahhoz, hogy teljesíthessék az ENSZ 2030- ig megvalósítandó fenntartha­tó fejlesztési céljait - hangsú­lyozta tegnap kiadott jelenté­sében a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD). Palkovics László oktatási államtitkár a felmérés alapján közölte, hogy Magyar- ország az OECD átlagánál töb­bet fordít kisgyermekkori ne­velésre, javult a pedagógusok bérhelyzete és a felsőfokú vég­zettség kifizetődőbb, mint az OECD-államokban. MW HIRDETÉS Matolcsy elmondta, hogyan duplázhatnánk meg a GDP-t „A Selyemúton vagyunk” Magyarországnak a Se­lyemút felé kell nyitnia, ez ad esélyt arra, hogy a ma­gyar gazdaság teljesítmé­nye a kétszeresére bővül­jön, és a második 100 mil­liárd euró is megjelenjen - hangoztatta tegnap Ma­tolcsy György a közgaz­dász-vándorgyűlésen. Hraskó István istvan.hrasko@mediaworks.hu KECSKEMÉT „Három kulcsor­szága van a Kína felől az Eu­rópai Unióba tartó útháló­zatnak: Lengyelország észa­kon, Görögország és Magyar- ország délen. Rajta vagyunk a Selyemúton” - hangoztat­ta tegnap Matolcsy György az álatala leendő modern város­nak titulált Kecskeméten az 54. közgazdász-vándorgyűlé­sen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyar- országon a fiskális és monetá­ris fordulat után versenyké­pességi fordulatra van szük­ség. Feltette a kérdést, honnan lesz meg Magyarországnak a második százmilliárd bruttó hazai terméke, vagyis hogyan lehet megduplázni a GDP-t? A jegybankelnök úgy vélte, eb­ben jelentős szerepe lehet a hazai kkv szektornak, de a második százmilliárd „igazi hazája Ázsiában van. Hogy a német cégeken keresztül visz- szük ki? Igen, a globalizáció­ban ma többen így tesznek.” Matolcsynak meggyőződé­se, hogy a Kína, Kelet-Ázsia felé vezető három szárazföldi és egy tengeri Selyemút, illet­ve az ezek mentén lévő 64 or­szág az esélyünk a felzárkó­zásra. Ezek még csak a globá­lis GDP 40 százalékát adják és az emberiség kétharmadát tö­mörítik, de 2010 és 2020 kö­zött 776 milliárd dollár inf­rastrukturális fejlesztési igé­nyük van, ebből kell tud­nunk kivennünk a részün­ket. Az MNB mindezt felis­merve már megindult a Se­lyemúton, „mélységi” együtt­működést alakítottak ki a Bank of Chinával. Ennek ke­retében megpróbálják meg­érteni, hogy mit miért csinál­nak a közgazdászaik. Az MNB elnöke hosszan ele­mezte a magyar és a görög gaz­daság 2008 óta bejárt útját. Ki­emelte, hogy rengeteg mutató­ban azonos helyzetből indult a két ország, nagyon hasonlí­tottak egymásra a válságjelek alapján: megugrott az állam- adósság, hatalmas volt a folyó fizetési mérleg deficitje, rossz a foglalkoztatási-munkaerő­piaci helyzet. Matolcsy szerint 2010-ben Görögországhoz ha­sonlóan itthon is kitört volna a pénzügyi válság, ha nem jön a kormányváltás. „A görög beteg azóta is be­teg, miközben magyar beteg­ről már nem beszélhetünk - mondta a jegybankelnök, aki szerint mindez a hazai struk­turális reformoknak, például a Széli Kálmán tervnek kö­szönhető, míg Görögország megszorításokkal próbálko­zott, „a trojka (az Európai Bi­zottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valu­taalap) által megkövetelt orto­dox, hagyományos, konvencio­nális gazdaságpolitikai eszkö­zökkel”, de a megszorítások­ból lassuló növekedés lett, és visszaestek a költségvetési be­vételek. „Miközben mi csök­kentettük a jövedelemadót, a forgalmi és szektoriális adók­ra helyeztük a hangsúlyt. És elindítottuk a közfoglalkozta­tást, ezzel elkerültük a társa­dalom robbanását” - emelte ki Matolcsy György. Szerinte ha most összevet­jük a két országot, elmond­ható, hogy a versenyképesség kérdését leszámítva Magyar- országon minden tekintetben javulás történt, míg Görögor­szág továbbra is beteg ország. „Görögország olyan, mint­ha Kecskeméten nem lett vol­na gazdaságpolitikai fordulat 2008 előtt” - hozott helyi pél­dát a jegybank elnöke. A jegybankelnök elismétel­te korábbi gondolatát, misze­rint Magyarországon megtör­tént a fiskális fordulat és a mo­netáris fordulat, most pedig a versenyképességi fordulat, a versenyképességi reform ide­je jön. „Erőteljes, dinamikus fordulatra van szükség, egy új 1968-ra, csak nem azok között a politikusok és intézmények között” - hangoztatta az MNB vezetője. Azért nem titkolta, van még mit tanulnunk, mégpedig a lengyelektől, akik a struktu­rális reformokat már a 2000- es évek elején, tíz évvel koráb­ban elvégezték, a reformver­senyt ők nyerték meg 2000 és 2010 között, és haladnak to­vább ezen az úton. Gyerekbetegség: átláthatóság, pénzügyi fegyelem Az MNB elnöke kitért a jegy­banki alapítványok ügyére is (az egyik, a PADMA Kecske­méten működik, az új egyete­mi campus építésére hozták létre). „Nem kétséges, hogy ta­vasszal az MNB-t és a jegyban­ki alapítványokat politikai táma­dások érték, de ez érthető, mert Magyarországon nem mindenki szereti, ami 2010 óta történik ­mondta Matolcsy György.- Ezek a támadások mint villámfény megmutattak egy sor gyengesé­get, gyermekbetegséget, ame­lyeken javítani kell. A legfonto­sabb talán az átláthatóság. Köz­pénzbői közjót szolgáló intézmé­nyeket építünk. A közpénz köz­pénz marad, el határoztuk, hogy minden alapítványokkal kapcso­latos működési adatot negyed­évente nyilvánosságra fogunk hozni a százszázalékos átlátha­tóság érdekében" - jelentette ki a jegybank elnöke. Másik „gye­rekbetegségként” a pénzügyi fe­gyelmet említette. Mint mondta, eddig nagyon sok dologgal fog­lalkoztak az alapítványok, mos­tantól az alapító okiratban meg­határozott feladatokkal kell, eh­hez rendelve a költségvetést. HIRDETÉS OLVASÓI NYEREMENYJATEK Válaszoljon helyesen 12 napon át, és nyerje meg a fődíjat, az exkluzív borhétvégét, vagy vigye e az 5 db feltöltött borhűtő és a 10 db prémium pezsgő egyikét! -r Részletek: nol.lm/kvizszabadsag Keresse az egyedi kérdéseket szeptember 12. és 24. között a Népszabadság címoldalán a matrica alatt! NEPSZABADSAG BAJNOKOK LIGAJA FUBOMIUIARDOK ESfUBOMIUIOMOSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom