Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-29 / 24. szám
0 GAZDASÁG 2016. JANUÁR 29., PÉNTEK Korrupciós indexek, tüneményes közpénzek Sereghajtók között Ha zsebbe megy, az ma már csak kisebb korrupciónak számít A korrupció és a verseny- képesség összefüggéséről elmondta: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint Magyar- ország 2001-ben a 28. legversenyképesebb állam volt, 2015- re visszaesett a 63. helyre. „A közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete. Ez visz- szafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek” - folytatta Martin József Péter. Egyetlen pozitívumként az úgynevezett „utcai”, kenőpénzes, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett cselekmények csökkenését említette, és hogy az online pénztárgépek fehérítették a gazdaságot. Mindeközben az állam által „foglyul ejtett" intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség a korrupció csökkenéséről számolnak be, folytatta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Elmondta ugyanakkor, szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy az MNB 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat. Azt sem vizsgálja senki, van-e összefüggés a vállalatok sporttámogatásai és közbeszerzési sikereik között. A dohánykereskedelem, a termőföld és a kaszinóügy a legalizált korrupció példái - vélekedett. A kormány helyett a Fi- desz-frakció sajtóosztálya reagált a Tl-kutatásra. Mint írták: „A Transparency International Soros-pénzből finanszírozott szervezet, amely Soros György bevándorláspárti politikáját szolgálja, és nyomásgyakorlás céljából támadja az országot.” Ligeti Miklós lapunk megkeresésére elmondta, se pert, se más válaszlépést nem mérlegelnek, mert ellentétes volna a működésük lényegével, ha kritikai észrevételekre jogi lépéssel válaszolnának. A TI kutatási eredményekkel alátámasztott elemzést tett közzé, mert ez a dolga, egy pártfrakciónak pedig az, hogy politizáljon. A gazdasági kamarát is érdekli Szinte vicces: ezt is megcsapolják ABUX index alakulása (pont) 23 6501-----------------------------2016. JANUÁR 28. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ar Változás Millió (Ft) (%) Ft ANY 1019 0,79 1 GSPARK 2365 0,64 4 M0L 13850 0,47 1767 PANNERGY 344 0 2 RICHTER 5600 0 2588 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft CIGPANNONIA 156-1,89 1 FHB 758-1,56 34 APPENINN 211-0,94 2 MTELEKOM 395-0,5 187 RABA 1308-0,15 1 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. január 28.) □ €/Ft 313,23-0,69 Ft □ $/Ft 287,16-1,56 Ft □ CHF/Ft 282,75-1,59 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. január 28.) шшшя Vételi Eladási I Budapest Bank 304,81 323,67 CIBBank 301,75 326,89 Citibank 300,32 326,08 Erste Bank 305,51 323,11 FHB Bank 304,65 322,85 K&H Bank 305,13 322,71 MKB Bank 304,60 324,08 OTP Bank 304,40 321,93 Raiffeisen Bank 310,74 317,02 Kevesebben vannak állás nélkül BUDAPEST A múlt év október-decemberében 281 ezer volt a munkanélküliek száma, 38 ezerrel kevesebb, mint egy éve, ezzel a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 6,2 százalékra csökkent - közölte tegnap a KSH. 2015 egészét tekintve átlagosan 308 ezer volt a munka- nélküliek száma, 35 ezerrel kevesebb, mint 2014-ben. A foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 259 ezret 2015 negyedik negyedévében, és 118 ezerrel - 2,8 százalékkal - volt több mint egy évvel azelőtt. MW Romlott Magyarország megítélése: rendszerszintű és legalizált a korrupció - írja a Transparency International. A kormánypárt szerint csak Soros György ügyködik az ország lejáratásán. A cégvezetők is az üzleti élet szerves részének tartják a lenyúlást, de nem a környezetükben. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „A közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt a tavalyi, miután a kormány mindent elkövet, hogy a hatalom ellenőrizhetőségét csökkentse. Rendszerszintű és sokszor legalizált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik ezt" - ezt Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója mondta az aktuális korrupciós érzékelési index (CPI) ismertetésekor. Az eredmény 1995 óta üzletemberek megkérdezésével áll össze. Magyarország három helyet rontott a ranglistán, az 50. helyet kapta 168 ország közül. Olyan országokkal vagyunk hasonló szinten, mint Szaúd-Arábia, Horvátország, Szlovákia, Malajzia, Kuvait. Az unióban csak Görögország, Románia, Olaszország és Bulgária van mögöttünk. 2012-ben még a 19. helyen álltunk. „Magyarország továbbra is részben a magyar és uniós adófizetői pénzből épül a polgárok kárára, csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik” - vélekedett az ügyvezető. Szerinte az a tény, hogy Simicska Lajos szinte egyik hónapról a másikra vált a közbeszerzéseken gyakran nyertes vállalkozóból vesztessé, jól példázza az egész rendszer politikavezéreltségét. A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben. Az EY tanácsadó cég, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézetének vállalati visszaéléseket elemző felmérése szerint 10-ből 8 vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat. Aki mégis, azoknak csaknem a fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket. A magyar cégek elmaradnak a visz- szaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalat- vezetők még akkor sem költenek erre, ha kis költséggel jár. A felmérésben 300 céget kérdeztek meg. „Fennáll a gyanú, hogy Magyar- országon már a korrupcióellenes küzdelemre szánt uniós pénzek sincsenek biztonságban. Az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó konzorcium alvállalkozói körében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant" - közölte az OLAF-ra hivatkozva a Hvg.hu. Olyan szabálytalanságokat találtak, amelyek csaknem 2,4 milliárd forint visszafizetését jelenthetik. Jávor Benedek EP-képviselő rákérdezett erre Tállai András államtitkárnál, aki eddig nem tudott az ügyről. Polt Péter legfőbb ügyész közölte, költségvetési csalás miatt a Fővárosi Főügyészség nyomoz. Nehezebb behajtani a társasházi tartozásokat BUDAPEST Megváltozott a közös- költség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog-bejegyzések eljárási rendje. Ezután csak akkor lehet jelzálogjoggal biztosítani a társasházi közöskölt- ség-tartozást, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható - közölte a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (Макке). A peres eljárás eredményeként csak jogerős bírósági ítélet, megnyert per után lehet jelzálogjogot bejegyezni. Ezzel a változással tehát megszűnt az a mód, amely lehetővé tette a társasházkezelőknek a szervezeti és működési szabályzatban foglalt felhatalmazás alapján a jelzálogjog-bejegyzések megindítását. Csak jogerős bírósági ítélet után lehet jelzálogot bejegyezni. Az egyesület szerint az új szabályozás zökkenőmentes alkalmazása érdekében gyorsabb eljárásokra lesz szükség. Ha ugyanis az eljárások nem gyorsulnak fel, akkor egy-egy társasháznak a közösköltség-tar- tozás behajtása nagyon sok időt vehet igénybe. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a közös képviselő nem figyel a változásokra, a nemfizető tulajdonosok kerülhetnek előnyösebb helyzetbe. А Макке tájékoztatása szerint a jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban ismerhesse el tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Az egyesület azonban úgy véli, ez a lehetőség gyakorlatilag érvényesíthetetlen. А Макке közölte azt is: ha fennáll a lehetőség, hogy nem térül meg a közösköltség-tarto- zás, akkor azt javasolják, hogy miután eredménytelenül lejárt a fizetési felszólítás, haladéktalanul induljanak meg a fizetési meghagyásos eljárások, és azok jogerőre emelkedése után nyomban jelzálogbejegyzéssel legyen biztosítva a követelés. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárás jogerős lezárása előfeltétele lett a jelzálogjog-bejegyzésnek. MW/MTI A családos Y generáció kétharmada rendszeres anyagi zűrrel küzd Csak késve fizetik a számláikat A fiatalok inkább a készpénzt szeretik MAGYARORSZÁG Az úgynevezett Y generáció, azaz a 20-35 év közöttiek 64 százalékával fordult elő az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit, közülük a gyermekesek 71 százaléka nem mindig tudott időben fizetni - derült ki az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentéséből. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly a harmadik negyedévben Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt. Feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító Y generáció pénzhez való viszonyát, lehetőségeit is. Ebből kiderült, a teljes magyar lakosság több mint felével (63 százalék) fordult elő az előző 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami csaknem azonos az Y generáció számlafizetési megMegtakarítók A diplomás fiatalok 59 százaléka tesz félre havonta, az ennél alacsonyabb végzettségűeknek a 41 százaléka. A megtakarítások tekintetében az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság. Százból ötven tesztéire havonta valamekkora összeget, míg a magyar lakosság körében ez az arány 8 százalékkal kevesebb. csúszásaival. A gyermekesek majdnem háromnegyede (71 százalék) csak késve tudott kifizetni valamilyen számlát, míg a gyermektelenek több mint a fele járt hasonló cipőben (59 százalék). Előbbiek jóval nagyobb arányban estek késedelembe több számlával is, a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem tudott kifizetni időben, míg a gyermekteleneknél ez az arány 39 százalék volt. Iskolai végzettség szerint az Y generáció diplomásainak 46 százaléka közölte, hogy egyáltalán nem fordult elő vele fizetési késedelem, addig az alacsonyabb végzettségűeknek csak a negyede nyilatkozott így. MW Mikor mit fizetni? - ez itt a kérdés MAGYARORSZÁG Sokak számára meglepő lehet, hogy nem a technológiai újdonságokban jártas Y generáció tagjai, hanem a 45 és 60 év közöttiek fizetnek leginkább bankkártyával, összegtől függetlenül, minden esetben, amikor csak tehetik. A 30 év alattiak negyede fizet készpénzzel, ha elegendő van náluk. Kártyával inkább az interneten vásárolnak. Ez derült ki az UniCredit Bank saját ügyfelei körében végzett 1100 fős, nem reprezentatív felméréséből. A 60 év felettiek is szívesen használnak bankkártyát, ám ők az ösz- szegtől függően választják meg a fizetési módot: a kisebb vásárlásaikat készpénzzel, a nagyobb összegűeket kártyával egyenlítik ki. A teljes mintát tekintve elmondható: a döntő többség (81 százalék) sok helyei! és sokszor fizet bankkártyával. A megkérdezettek a szupermarketben intézett nagy bevásárlásokat, a műszaki cikkeket és a benzin- számlát fizetik leggyakrabban kártyával. Kultúrára és utazásra ugyanakkor inkább készpénzt költenek. A felmérésből kiderül, hogy a keleti országrészben volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem szeretnek kártyával fizetni. Míg a keleti régióban átlagban 17 ezer forint felett, addig Nyugaton 7000 forint felett vesznek elő bankkártyát a vásárlók. MW
