Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-29 / 24. szám
2016. JANUAR 29., PENTEK BELFÖLD у Kivezetik а kék számokat a sok panasz miatt BUDAPEST A kék számok hívásdíjával kapcsolatos sokasodó fogyasztói panaszok miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elrendelte a kékszám-szolgáltatás megszüntetését. A hatályos szabályozás ellenére a szolgáltató sokszor a hívó előfizetőkre hárította a hívó és a hívott előfizető között osztott díjas hívás teljes díját, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések eredménytelennek bizonyultak. A január közepén életbe lépett rendelet értelmében a kék számokat fokozatosan vezetik ki, azok június 30- ától a jövő év végéig díjmentes szolgáltatás számként, azaz zöld számként továbbra is használhatóak. Az átmeneti időszak után a számokra kiadott engedélyeket a hatóság 2017. december 31- ével végleg visszavonja. MW Erasmus+: az első határidő február 2. BUDAPEST Több mint 4 millió euróra (1,2 milliárd forint) lehet pályázni idén az Eras- mus+ program ifjúsági kiírásában - közölte Novák Katalin államtitkár. Felhívta a figyelmet az idén 20 éves Európai Önkéntes Szolgálatra (EVS) is. Mind az Erasmus+, mind az EVS nyitott, vagyis sem a diploma, sem a nyelvvizsga nem feltétele annak, hogy valaki pályázzon. Az EVS-sel egy évet is külföldön lehet tölteni, bekapcsolódva közhasznú tevékenységbe, amely a gyermekek táboroztatásától kezdve az idősek gondozásáig sok minden lehet. A nyertesnek fizetik az útját, szállását, még kis zsebpénzt is kap. Az on- kentes.gov.hu portálon a leendő önkéntesek jelentkezhetnek. Évente háromszor lehet pályázni az Erasmus+ programban, az idei első határidő február 2-án jár le. A programban a 13-30 évesek, az EVS-ben a 17-30 évesek vehetnek részt. Olyanok is, akiknek korlátozottabbak az anyagi lehetőségeik. MW/MTi Novák Katalin Az ember csak hülecfezik, mekkora hátizsákot keli cipelniük a lurkóknak. Vajon miért? Érti ezt valaki. Balog: Többet kell tanulni - Mire elég a korrekció? Levelező oktatásügy A kutató szerint „fokozzák a káoszt” A miskolci hermanosok újabb levelet írtak, ezúttal már a szakállamtitkár mellett a kormányfőnek és a miniszternek is. Balog Zoltán korrekciókat ígér, de csütörtökön reggel azt is nyilatkozta: nemcsak a tanároknak, mindenkinek többet kell dolgozni, a diákoknak pedig többet kell tanulni. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Ha versenyképesek akarunk lenni, többet kell dolgozni mindenkinek, nemcsak a tanároknak. A diákoknak pedig többet kell tanulni" - ezt válaszolta Balog Zoltán emberierő- forrás-miniszter a tanulók túlterheltségét firtató kérdésre az RTL Klubon csütörtökön. A tananyagbőség és a leterheltség a miskolci Hernlan Ottó Gimnáziumból elindult tiltakozásnak az egyik eleme a közok-. tatást érintő számos akut probléma közül. A miniszter beszélt a filléres gondokról és a megnyirbált önállóságról is, és elmondta: egyelőre nem tudni, hogy menynyi pénz lesz az igazgatói kártyákon, amelyek enyhítenek a köz- pontosítással elvont hatáskörök lehetetlenségén. Ma a kréta és a papír beszerzése is körülményes. Balog Zoltán szerint egyébként már az ő gyerekkorában is a szülők vitték a vécépapírt az iskolába, ami amúgy önkormányzati feladat, tette hozzá. Az igazgatói kártya - mint a Miskolcon szerdán bejelentett egyik enyhítés - nem új fejlemény egyébként, régóta szerepel a Klik működési szabályzatában - erről Horváth Péter, a Magyar Pedagóguskar elnöke is beszélt a minap egy tévéinterjújában. Balog Zoltán a bürokratikus terhelésre is enyhítést ígért, 2016-tól három évig nem esnek tanfelügyelet hatálya alá a minősített pedagógusok. Ez 9 ezer tanárt érint a 150 ezerből. Már több mint 24 ezer támogató, közte csaknem 400 intézmény és tantestület állt a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kezdeményezése mellé. A tanárok a budapesti Teleki Gimnázium tanáraival együtt újabb levelet írtak, „az áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában” Orbán Viktor, Balog Zoltán és Czunyiné Bertalan Judit segítségét kérve. 1. A túlzott és kártékony köz- pontosítást bírálják elsőként. Kérik, hogy az iskolák kapják vissza az önálló gazdálkodási jogukat, szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős (Klik és önkormányzat) irányítását. Radó Péter oktatáskutató lapunk kérdésére elmondta: a jelenlegi kormány nem csinált reformot, sőt: ellenreformot hajtott végre 2010 után a közoktatásban, szisztematikusan visszavonva az utolsó, 1985 és 1997 közötti többlépcsős reformfolyamat minden intézkedését az intézmények önállóságától a tantervi szabadságig. „Nem irányítási hibák tömkelegéről, hanem mély strukturális problémákról van szó, ezért nem lehet kis korrekciókkal javítani a siralmas és buta, »peda2. A második problémakört az összhang nélküli változtatások adják álláspontjuk szerint. Követelik a legfrissebb érettségiváltoztatások haladéktalan visszavonását, mert mint írják, mindenkinek joga van a tanultak alapján letenni a vizsgát. 3. További gond szerintük az ellehetetlenülő készségfejlesztés, tudáselmélyítés, mert a tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a követelmények és az óraszámok miatt. 4. Visszakérik a szabad tankönyvválasztás jogát. Szerintük a tanítás alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor, írták. Azt is leszögezik, hogy az életpályamogógusizélgetö rendszeren. Minden korrekciós kísérlet csak tovább mélyíti a káoszt. Nem látom esélyét annak, hogy ez a kormányzat fel tudná számolni a saját maga által kialakított romhalmazt - mondta Radó Péter, aki szerint az eredményesség tartós leszálló ágban van, és borúlátó a rövid távú változást illetően. - Ha már holnaptól egy másik kabinet foglalkozna a területtel, akkor is 15-20 évre volna szükség ahhoz, hogy az első eredmények megjelenjenek” - véli Radó. deli sok elemében igazságtalan, és alapfeltételnek tartják, hogy a tantestületben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a „for- télyos félelem” igazgasson. 5. Csak ötödikként érintik a bérkérdést, amit nem tartanak a rendszer legnagyobb problémájának, de felhívják a figyelmet, a kormány úgy kommunikál, mintha újabb és újabb emelést kapnának, miközben csak egy korábbi ígéret valósul meg több lépcsőben. A szerintük közel sem teljes felsorolás után azt kérték, a kormány támogassa egy olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni. A bérkérdés csak az 5. helyen áll a kifogások között. Járási irodákat hoznak létre a szűrések kiterjesztésére BUDAPEST Várhatóan 2020- ig a járások kétharmadában működik majd egészségfejlesztési iroda - közölte az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a jobbi- kos .Lukács László György írásbeli kérdésére leírta, az ellátó- rendszer prevenciós kapacitásának támogatására uniós forrásból 61 járási hatáskörű egészség- fejlesztési iroda jött létre. Ezek kiemelt feladatai közé tartozik, hogy a lakosságot bevonják a keringési és daganatos betegségek kockázatának megelőzésére irányuló szűrésbe, vagy kockázat- becslés alapján az életmódváltó programokba. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül az újszülöttek és a tanköteles korú gyermekek szűrése kötelező. Az alapellátás biztosítása az ön- kormányzatok feladata. A szervezett emlőszűrést jelenleg 37, mammográfiás szűrő- vizsgálatra és klinikai betegkövetésre alkalmas „komplex szűrőközpont” és 7, kizárólag szűrő- vizsgálatokat végző állomás látja el, földrajzilag lefedve az országot. A méhnyakszűrésen való részvétel emelésére program indult. Eddig 1400 védőnő szerezte meg a szükséges képesítést, de többet képeznek. Önként jelentkező háziorvosok bevonásával jelenleg négy megyében zajlik a székletvér- minta-vizsgálaton alapuló vastag- és végbélszűrési kísérleti program az 50-70 éves nők és férfiak körében. Idén előkészítik a program országos kiterjesztését. É. S. Svájci pénzből Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban négy praxisközösséget alakítottak ki az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban, svájci finanszírozással, 24 alapellátási praxis bevonásával (Berettyóújfalu, Jászapáti, Bor- sodnádasd, Heves központokkal). A programban 35 ezer ember (köztük 10 ezer roma nemzetiségű) családi kórelőzményen alapuló komplex szűrését folytatják le június 30-ig. Rétvári Bence Navracsics: sokan végzettség nélkül hagyják el a felsőoktatást Átlag alatti a nyelvoktatásunk BUDAPEST „A magyar oktatás legneuralgikusabb pontja a nyelv- oktatás, ebben mélyen az uniós átlag alatt vagyunk” - hangoztatta tegnap Navracsics Tibor egy szakmai konferencián. Az EU oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa úgy vélte, épp „a sovány ide- gennyelv-tudás” az érvényesülés egyik legfontosabb gátja a tehetséges, szorgalmas fiatalok számára. Navracsics szerint a felső- oktatásnak stratégiai jelentősége van az EU versenyképességének megőrzése, helyreáBítása szempontjából. Az oktatásügyre gazdasági tényezőként kell gondolni, és el akarja fogadtatni a pénzügyminiszterekkel is, hogy „az oktatásra fordított pénz nem társadalompolitikai kiadás, hanem gazdaságpolitikai befektetés”, és „nincs olcsóbb és hatékonyabb felzárkóztatási eszköz, mint a közoktatás és a felsőoktatás”. Az Európa 2020 program öt célja közül az egyik, hogy a korai iskolaelhagyás arányát 10 százalék alá csökkentsék, a másik pedig hogy a felsőfokú oktatásban részt vevők arányát 40 százalékhoz közelítse a korcsoportban. Magyarországon tíz év alatt 18-ról 34 százalékra nőtt a felsőoktatásban részt vevők aránya, ami még mindig alatta van az unió jelenlegi, 38 százalékos álagának. Az unióban a diplomások 80 százaléka tud három éven belül elhelyezkedni, ez az arány Magyarországon 86 százalék. Az EU-blztos szerint a magyar felsőoktatás-politikának és az intézményeknek foglalkozniuk kell azzal, hogy Magyarországon a beiratkozottak 47 százaléka végzettség nélkül hagyja el az intézményeket, ez az egyik legrosszabb arány az unióban. Ennek egyik oka a nyelvvizsga-követelmény, de ebből nem szabad engedni. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora szerint nem a felső- oktatás, hanem a közoktatás feladata a nyelvoktatás. A felsőoktatás feladata a szaknyelv megtanítása. MW Nyelvtudás híján a siker elmarad Kirúghatnak akár 150 ezer embert is BUDAPEST A politikai ciklus végéig nem 6000, hanem 100-150 ezer fővel csökkenhet az állam- igazgatásban dolgozók száma - nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Korábbi sajtóértesülések szerint 6000 embert bocsátanának el februárban a minisztériumoktól és háttérintézményeitől, de nemcsak háttérintézmények szűnnek meg, júliustól a járási és a megyei kormányhivatalok álláshelyeinek 10 százalékát is lefaragják. Ez a karcsúsítás még 3400 embert érintene. Csepreghy kijelentette, hogy a kormány ennél jóval nagyobb leépítést tervez, de „eddig senkinek nem engedte el a kezét”. A százezres leépítés terve akkor valósulhat meg, ha a gazdasági növekedés a tervek szerint alakul, amennyiben a gazdasági növekedés tovább folytatódik, 2018-ig akár 150 ezer ember is távozhat a közigazgatásból. Még semmi sem végleges, született egy lista, amelyen 73 intézmény szerepel, de hogy közülük melyik szűnik meg vagy olvad be, még nincs eldöntve. Arra is kitért, hogy a ciklus végéig több tízezer ember megy nyugdíjba az államigazgatásból, az ő állásaikat nem kell újra betölteni, tehát ennyivel kevesebb aktív korút érinthet a leépítés. MW
