Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-23 / 274. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 23., HÉTFŐ HÍREK Disznótoros ételek készültek berekfürdő Szombaton immár negyedik alkalommal rendez­ték meg Berekfürdőben a teper­tő és pőre fesztivált. Bár az idő­járás nem volt kegyes, ennek el­lenére az esőben is sokan kilá­togattak a fesztiválra. A disznó­toros fogások - hagymás vér, to­ros káposzta, abált szalonna - mellett a jelenlévők kóstolhattak sült kolbászt, hurkát és orjale- vest, de volt birkapörkölt is. (de) Esővíz-elvezetőt burkolnak mahtf Elkezdődött a Hunyadi úti nyíltvízi árok betonlapos bur­kolása, amely gyorsabb lefolyást biztosít majd a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapa­dék esetén, és megkönnyíti az árok tisztántartását is. Martfű, ezen belül az óvárosi település- rész csapadékvíz elvezetésének állapotát tavasszal mérette fel az önkormányzat. Kiderült, a Hu­nyadi úti árok a legkritikusabb, így, a felmérő cég javaslatára a munkálatokat itt kezdik. (jzs) Elismerték a határt vigyázó polgárőröket ?ÖRÖKSZ£NTSVIIKLÓ$ A napokban ünnepélyes keretek között elis­meréseket adott át Kolozsi Jó­zsef, a megyei polgárőrszövet­ség elnöke azoknak a megyei polgárőröknek, akik az elmúlt hó­napok során szolgálatot telje­sítettek a déli határszakaszon, ahol elsősorban a közbiztonság fenntartása, illetve a külterületek védelme volt a fő feladatuk, (ún) Értékeikkel ismerkedtek TlSZAtSAR A nagysikerű Kapunyi- togató program folytatásaként helyi értékekre építő közösségi túrára várták a minap délután az igari óvodásokat és általános is­kolásokat szüleikkel. A Nemze­ti Művelődési Intézet megyei iro­dájának koordinálásával zajló programon a gyerekek az ősz jel­legzetességeiről, a betakarítás­ról, a lombhullató és örökzöld er­dők közötti különbségről szerez­hettek új ismereteket. (kb) A Scola Veritas megalakulásának huszonötödik évfordulója al­kalmából ünnepi találkozót rendezett szombaton a megyeszékhely Bel­városi templomában. A magas színvonalú fellépők közül felvételünk a Schola Gregoriana Budapestinensis együttesről készült, melyet a művé szeti vezető, Béres György vezényelt. A gyerekek szerint sok az agresszív pedagógus, derül ki egy felmérésből A Debreceni Egyetem kuta­tásában megkérdezett diá­kok húsz százaléka nyilatko­zott úgy, hogy legalább heti gyakorisággal tapasztal bán­talmazó tanári viselkedést vagy durva, megalázó peda­gógusi szóhasználatot az ál­talános iskolákban. A me­gyénkben tapasztalatok azt mutatják, nem véletlenül ha- rapósabbak a tanárok egyes esetekben. Kovács Berta ujneplap@ujneplap.hu JÁSZKUNSÁG - Sajnos, az én ötö­dikes lányunokámmal is gyak­ran viselkedik gorombán ok nélkül a tanára - panaszol­ta egy szolnoki nagymama. - A pedagógus rendszeresen üvöltözik vele is, miután pár re­nitens fiú felidegeli. De milyen eljárás már az, hogy ordít azzal is, aki nem csinált semmit? Egy másik településen is a tanári indulatokat rótta fel egy apuka, aki elismerte, hogy az ő gyereke sem szent, fecseg a szomszédjával, ha unatkozik, de úgy véli, lehetne kulturáltan is figyelmeztetni vagy plusz­feladattal lekötni az átlagnál gyorsabb diákokat, nem pedig kiabálni velük.- Az megesik, hogy a pe­dagógus megemeli a hang­ját, ha nem figyelnek rá, de ez még nem minősül agresszió­nak - vélekedett egy igazga­tónő. - A miénk kis iskola, az irodám ajtaja nyitva, így min­dig meghallom az ilyet. Tavaly jött egy új kolléga, az ő hangát sokszor lehetett hallani. Ott­hon a gyerekek panaszkodtak is, hogy kiabál velük. Leültem a tanárnővel elbeszélgetni, bár az is igaz, hogy összevont nap­köziben pedagógiailag is nehéz kézben tartani a helyzetet. Idén már megszűnt ez a probléma, a pedagógus is változtatott a hoz­záállásán. Az iskolák sem tagadják - bár sokan félnek állást foglalni e té­mában -, hogy a pedagógus sem mindig a legjobb módon kezel egy-egy ilyen helyzetet.- Tavaly panaszkodott egy anyuka, hogy gyermeke üze­nőfüzetében aránytalanul sok a beírás, örökké panasz van a gyerekre - idézte fel a történe­tet egy vidéki település iskolá­jának igazgatója. - Tényleg sok­szor dacoskodott ez a diák, nem akart olyat csinálni, amihez nem volt kedve, de az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy a kisfiú autista. A pedagógussal leültem megbeszélni, hiszen azt a kollégának is tudomásul kell vennie, hogy speciális igé­nyű gyerekről van szó.- Alsós kislányom nem szíve­sen jár iskolába, mert társai ál­landóan csúfolják - mondta egy kétgyermekes anyuka. - Most kapott egy használt télikabátot, mert nem volt újra pénzem, és társai a szünetben olyan dur­ván játszottak, hogy elszakadt. Sírva mutatta, mikor érte men­tem. A tanító nénijét is kértem, segítsen, hogy ilyen ne fordul­jon elő, de nem sok megértő tá­mogatást kaptam tőle... Az éremnek persze mindig két oldala van - a tanárok, ta­nítók sokszor önhibájukon kí­vül tehetetlenek a gyerekekkel.- Már több mint egy évtize­de vagyok a tanári pályán, sok sikert, kudarcot átéltem már. A mostani tanévben olyan osz­tályban is tanítok, ahol egy túl­koros fiúval sok gondom van. Órán, amikor a táblánál magya­rázok, bekiabál. Amikor figyel­meztetem, hogy iskolában van, a válasza, kit érdekel. Legutóbb a telefonján zenét hallgatott, amikor el akartam venni tőle, felugrott a székről, és mivel jó­val magasabb nálam, fenyege­tően, lenézően közölte, azt pró­báld meg, megtudod, mi lesz - mesélte élményeit egy kunsá­gi pedagógus.- Az egyik legsúlyosabb szakmai ártalom a pedagógu­sok körében is a kiégés - mu­tatott rá Szarvák Tibor szocio­lógus. - Az oktatás folyamatá­ban szakmai, etikai, szociális kihívásoknak kell megfelelni, közben haladni is kell a renge­teg tananyaggal. Ez egy stressz­helyzet. A kiégési szindrómával küzdve e kívánalmaknak meg­felelni nagyon nehéz, a diákok sem mindig úgy reagálnak, ahogy kellene és a tanár úgy érzi, tehetetlen. Ilyenkor jön az agresszív viselkedés, ami nyil­ván elsősorban nem fizikai ag­ressziót jelent. Vannak olyan te­lepülések, ahol a tanulók nyolc- van-kilencven százaléka roma származású, más szociokultú- rából jön, itt egészen más kom­petenciákkal kell rendelkeznie a pedagógusnak. Fontos tudato­sítani, hogy a diákokat partner­ként kell kezelni. Ha ez megy, a kiégés is kevésbé fenyeget, ez­által jelentősen csökkenthető a bántalmazó magatartás is - ösz- szegezte a szociológus. RO ES A SOKSZOR TÚLTERHELT pedagógusok na­gyon sok esetben tehetetlennek érzik magukat egy-egy renitens diákkal szemben. Nem segíti a megoldás megtalálását az sem, hogy bizony néha a szülők sem éppen partnerek abban, hogy segít­senek gyermekük fegyelmezésében. Sokszor hiá­ba hívják például őket be az iskolába a tanárok... UGYANAKKOR A GYERMEKEKET bántalmazni, szidni semmilyen körülmények között sem sza­bad - természetesen ezt tanítják már a hallga­tóknak is a tanárképzés keretében a főiskolá­kon, egyetemeken is. Nem beszélve arról, hogy az agresszíven viselkedő tanárok magatartása további agressziót szülhet a tanulók körében is. Megkérdeztük: Elkezdte már a készülődést az ünnepekre? TÓTH ZOLTÁN, TÖRÖKSZENTMIKLÓS:- Igen, elkezdtük a készülődést, mert nem szeretünk tömegben vá­sárolni. Jobb időben gondoskodni az ajándékokról. Mindig a felesé­gemmel együtt vesszük meg a ka­rácsonyfa alá valót a kislányunk­nak. Sőt, már Mikulásra is leszer­veztük neki a Télapót! Az ünnepi menü is összeállt már a feleségem fejében, de a hozzávalókat csak az utolsó napokban szerezzük be. SISÁNÉ GERGI KATALIN, JÁSZBERÉNY:- Készülünk a karácsonyra, persze csak a munka mellett, amennyire időnk engedi. Ál­talában nálunk szokott össze­jönni a család, így már most, jó előre megtervezzük, hogy mi legyen az ünnepi menü. Min­dig készülünk valami ki apró­sággal, figyelmességgel is, de nem az ajándékot tartjuk a leg­fontosabbnak... NAGY MIHÁLY, KISÚJSZÁLLÁS:- Azt már megbeszéltük, hogy két héttel karácsony előtt tart­juk a közös disznótort a sógo- romékkal, így az ünnepi menü­höz a hús adott lesz. A gyere­keknek az ajándékokat a felesé­gem fogja beszerezni, a fenyőfát pedig én, azt hagyományosan szenteste előtt egy nappal ve­szem meg. Egyedül a szaloncuk­rot vásároltuk már meg. BURAI ANNA, KARCAG:- A Mikulás-napi ajándé­ka már megvan a kislányom­nak, egy gyönyörű plüssma- ci, ami majdnem akkora, mint ő. A karácsonyra még nem ké­szülünk, egyelőre figyelem az üzletek akcióit. Egyedül a mű­fenyőnk van meg tavalyról. Az ünnepi menühöz anyukámék- tól kapunk majd pulykát, a na­gyi pedig a beiglit biztosítja. Ismét összejöttek a helyi értékőrzők TISZAFÜRED Hagyomány - Érték­őrzés - Találkozás a Tiszafüre­di járásban címmel nagy sikerű találkozó szervezett a napokban a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) megyei irodája és a füredi Kovács Pál Művelődési Központ. A Füredi Jóbarátok Egyesüle­te már érkezésekor gondoskodott a kellő hangulatról: magyar nép­viseletben, énekszóval fogadta a vendégeket. A rendezvény Vargá- né Balogh Irén alpolgármester asz- szony köszöntőjével a helyi alko­tók munkáiból összeállított kiállí­tás megnyitójával indult. A tárla­ton szalma dísztárgyakat, csuhé- babákat, tojásmozaikot, drót ék­szereket, domborfaragást, kerámi­ákat csodálhattak meg a látogatók, de bemutatkozott a Bőrműves Al­kotóház is. A színházteremben pe­dig kuriózumként a Vackor Varro­da Márton-napi legendák nyomá­ban című kiállítása várta a népet. Megismerkedhettek a Telepü­lési Értéktár Bizottság eddigi te­vékenységével, Kopasz Károlyné, az NMI megyei irodájának mód­szertani referense pedig a helyi értékek közösségi feltárásával kapcsolatos példaértékű tapasz­talatokat osztotta meg a jelenlé­vőkkel. Kiss Ferenc túravezető a Szabics kikötő és Szabadidőpart­ról tartott élvezetes előadásával kedvet csinált a helyszín felkere­séséhez. Zárásként az egybegyűl­tek a megyei értéktár munkájába is betekintést nyerhettek. К. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom