Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-27 / 226. szám
2014. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Növekedtek a befektetési alapokban lévő megtakarítások hozam „Az alacsony kamat- környezet miatt a befektetési alap piac növekvő trendje a továbbiakban is folytatódni fog, az egyes alaptípusok között azonban átrendeződésre lehet számítani. A jegybanki kamatcsökkentési ciklus befejeztével a hazai kötvénypiacon nem várható jelentősebb hozamcsökkenés, a befektetők hozamkeresése fokozódhat, és a kötvények és pénzpiaci befektetési felől erőteljesebben ' a vegyes és részvényalapok irányába mozdulhatnak” - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója A legfrissebb BAMOSZ adatok alapján augusztusban tovább növekedtek a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások, ami nem meglepő, ha azt nézzük, hogy az elmúlt két évben összességében közel 5 százalékponttal csökkent az alapkamat, ezzel párhuzamosan pedig a betéti kamatok is. További csökkentésre ugyan már nem lehet számítani, ezzel együtt is alapvetően alacsony marad a kamatkörnyezet, ami a jövőben is a befektetési alap piac irányába fogja mozdítani a hazai megtakarítókat. így továbbra is arra számítunk, hogy a következő időszakban növekedni fog a befektetési alap piac. A kérdés az, hogy míg jelenleg a kötvény-, a vegyes és az abszolút hozamú alapokba áramlik leginkább a befektetők pénze, addig ez a tendencia a jövőben is így maradhat-e. „Az egyértelmű, hogy ami miatt a kötvényalapok még mindig keresettek, az az MNB sorozatos kamatcsökkentésének hatására mérséklődő kötvényhozamok. Erre azonban a továbbiakban már nem lehet számítani. így a hazai állampapír-hozamokat leginkább az fogja mozgatni, hogy a két nagy jegybank ellentétes politikája - a továbbra is lazító Európai Központi Bank és a szigorításra készülő Fed - közül melyik lesz nagyobb hatással a magyar papírokra. Habár az EKB gazdaságilag is közelebb van a magyar kötvénypiachoz, mégis úgy látjuk, hogy a Fed intézkedések alapvetően jóval nagyobb befolyással bírnak a világpiacra”- mondta Horváth István. ■ AS Újra tanítanak a télen közfoglalkoztatás Március végéig 30 ezer közmunkást képeznek sa •ö A közmunkások elhelyezkedése az elsődleges munkaerőpiacon* (százalék) 2012 2013 2014. szept. * Az elhelyezkedés tényét a közfoglalkoztatásból történő kilépést követő 180. napon vizsgálják. FORRÁS: BM, FARLAMENT.HU Jön a következő képzési program. Az előző télen majdnem százezren tanultak, 93 százalékuk sikeresen be is fejezte Az előző téli közfoglalkoztatásban részt vevő közel 100 ezer fő mintegy 16 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon szeptemberig. Éber Sándor Az Újra tanulok nevű projekt keretében 30 ezer közmunkás képzése valósulhat meg 2014. december 1. és 2015. március 31. között - közölte a parlament honlapján a belügyminiszter. Pintér Sándor az LMP-s Szél Bernadett írásbeli kérdésére leírta, hogy a téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzéseket már szervezik, figyelembe véve a közfoglalkoztatói és a munkaerőpiaci igényeket. A Belügyminisztérium (BM) I lapunknak azt írta, hogy a program lehetőséget ad a résztvevőknek elhelyezkedési esélyeik javításán túl a felzárkózásra, iskolai végzettségtől függetlenül hiányzó kompetenciáik pótlására. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, egy konkrét munkatevékenység végzéséhez j szükséges szakmai ismereteket, szakképzettséget (az elavultak helyett újabbat) szerezhetnek. Az Újra tanulok programra (TÁMOP 2.1.6) eredetileg 44,1 milliárd forintot terveztek. A munkaügyi regiszterben jelenleg több mint 260 ezer képzettség nélküli ember szerepel. Az Európai Bizottság júniusi országspecifikus ajánlásban azt közölte, hogy Magyarország „csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket.” 2013-ban ugyanis a közfoglalkoztatásban résztvevők mintegy 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Varga Mihály nemrég jelezte: a közfoglalkoztatásra továbbra is átmeneti eszközként tekint a kormány. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy jelenleg a közfoglalkoztatottak 8 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerő-piacon, a közfoglalkoztatáshoz az eddiginél is haAZ ELSŐ FÉLÉVBEN a közfogldlkoztatottak átlagosan bruttó 78100forintot kerestek havonta. Egy akadémiai felmérés szerint főként azért vesznek részt a közfoglalkoztatásban, mert nem kapnak legálisan munkát, többségük a létminimum alatt él. Sokan kifogásolták a munkakörülményeket, az öltöző, a megfelelő mosdó, a munkaruha, az étkeztetés hiányát. Molnár György, akadémiai kutató tékonyabb képzést szeretnének kapcsolni. Az előző télen az átmeneti közfoglalkoztatás keretében 99517 fő került a képzési programba, amelyet 92 912 fő fejezett be (93,3 százalék) sikeresen. Pintér adatai szerint közülük 14965 ember, azaz 16,11 százalékuk helyezkedett el az elsődleges munkaerő-piacon szeptember 7-éig. A BM lapunkkal korábban közölte, hogy 2012-től 2014. július végéig 131853 fő közfoglalkoztatásban résztvevő képzését biztosították, amelyből 115531 fő sikeresen be is fejezte a képzését. A BM korábban lapunkkal közölte, hogy a közfoglalkoztatást követő 180. napon az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedettek aránya a 2012-ben kilépők vonatkozásában elérte a 14,7 szászerint, sok esetben „a közmunka akadályozza a munkához jutást". A Századvég felmérésében a válaszolók kétharmada pozitívan ítéli mega közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérrel ötven százalékuk elégedetlen. „Nincs remény arra, hogy a közfoglalkoztatással ki lehessen kerülni a mélyszegénységből” - hangoztatta Ferge Zsuzsa. zalékot (32 243 fő), a 2013-ban kilépők esetében a 11,54 százalékot. A tárca szerint az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés nem elhanyagolható mértékű, mivel gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott térségekben zajló programokról és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásáról van szó. A BM adatai szerint a kormányhivatalok munkaügyi központjainak adatszolgáltatása alapján a 2014. július 21. és 2014. július 27. közötti időtartamban a hatósági szerződések alapján közfoglalkoztatottak létszáma 200533 fő volt. A téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013. november 1-je és 2014. április 30-a közötti időtartamban zajlott 200 ezer fő közfoglalkoztatásával. A kormány december 31-ig azt tűzte ki, hogy 200 ezer főt napi 8 órában foglalkoztassanak a közmunka keretében. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára lapunknak azt mondta: a közmunkások létszáma télen 230 ezer fő is lehet, míg nyáron 160 ezerre csökkenhet. Idén a közfoglalkoztatás támogatására 183,8053 milliárd forintot terveztek, de ezt a keretet további 47,3 milliárddal megemelték. így végül összesen 231,1 milliárdos forrás áll a rendelkezésre. Többségük a létminimum alatt él Megszűnik az orvosi vizitdíj és a receptdíj Csehországban ELDÖNTÖTTÉK Januártól megszűnik a orvosi vizitdíj és a receptdíj Csehországban - döntött a cseh képviselőház pénteken Prágában. A korábbi jobboldali kormányok által bevezetett különböző egészségügyi illetékek közül így januártól már csak a mentőszolgálat igénybevételéért kell fizetni esetenként 90 koronás (mintegy 1000 forint) illetéket. A kórházi díjat - napi 100 korona (1100 forint) - már korábban megszüntette a balközép koalíciós kormányzat. Az orvosnál a betegeknek eddig minden látogatás alkalmával 30 koronát kellett fizetniük, a gyógyszertárakban pedig 30 koronát minden egyes, vényre felírt orvosság kiváltásakor. Az így befolyó pénz a orvosoknál és a gyógyszerészeknél maradt. Az illetékek bevezetésekor a jobboldal azzal érvelt, hogy az intézkedés eredményeképpen az emberek ritkábban fogják különösebb ok nélkül felkeresni az orvosokat. A baloldal ellenezte az orvosi illetékeket, az orvosi szakszervezetek viszont jónak tartották a vizitdíj rendszerét. A kórházak most azt követelik, hogy a kieső bevételeiket az állam pótolja. Svatopluk Nemecek egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a tavalyi év eredményei alapján a kórházak és az orvosok bevételkiesése mintegy 3,27 milliárd korona (mintegy 37 milliárd forint) lesz, de az állam ennek nagyobb részét különféle módokon, de megtéríti az érintetteknek. Az egészségügyi illetékek rendszere évek óta éles viták tárgya Csehországban. A lakosság többsége elutasította a rendszert. A legélesebb bírálat a kórházi díjat érte. A közvélemény szerint a napi száz korona sokakat elriasztott attól, hogy vállalják a kórházi kezelést. A parlament ugyanakkor arról is döntött, hogy 2018-tól kezdve Csehországban is bevezetik az elektronikus vények rendszerét. Ez jelenleg csak a marihuánát tartalmazó gyógyszerek esetében kötelező. ■ MTI Meglepetésre Őcsény most a leggazdagabb település megyék Pest mellett a nyugati országrészben jóval több pénzből gazdálkodhatnak az emberek, mint a keleti régióban Nagy meglepetésre Őcsény lett a leggazdagabb település, maga mögé utasítva a sokáig listavezető Telkit, ahol majdnem 370 ezer forintos a havi átlagos jövedelem az adóhatóság adatai szerint. A tavalyi jövedelemadó-adatok alapján Őcsény magasan vezet az 545 ezer forintos átlaggal, a kis tolnai település azonban nem sokáig lehet a lista élén. Fülöp Jánost, a település polgármesterét is meglepte, hogy a községben a legmagasabb az átlagos havi jövedelem, hiszen a legtöbben mezőgazdasági termelésből élnek, ahol nem mondható kimagaslónak a bér. „Lehet, hogy néhány vállalatból magas osztalékot vettek ki, de más egyszeri hatás is megdobhatta az átlagot" - mondta lapunknak a polgármester. Szerinte sok ember minimálbérből él, és a településen vannak közmunkások is, akiknek a bére igen alacsony. A külföldön dolgozók viszont felfelé húzzák az átlagot. Őcsény lakossága közel 2500 fő, 1500-an munkaképes korúak. Sokan Szekszárdra járnak dolgozni: köztisztviselők, bírók, pedagógusok. Voltak ugyan béremelések az állami szférában, de ez még közel sem indokolja a havi fél millió forint feletti átlagos fizetést. Éppen ezért nem is várható, hogy Őcsény megőrzi vezető helyét. Fülöp Jánost is meglepte Telki mellett a budai kerületekben a leggazdagabbak az emberek, itt jóval több mint 300 ezer forint jut egy főre. Az ország legszegényebb települése a Baranya megyében található: a horvát harát melletti Alsószent- mártonon mindössze 40 ezer forint jut egy emberre havonta. A hátrányos helyzetű térségben a lakosság többsége roma. A második legkisebb jövedelemmel - 45 ezer forinttal - a szintén Baranyában található 250 lelkes Piskón rendelkeznek az emberek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Csenyétén is csak párszáz forinttal költhetnek többet fejenként, ahol a lakosság döntő többsége roma, és a legtöbb tisztviselő más településekről jár ide dolgozni. A nyugati országrészben jóval több pénzből gazdálkodhatnak, mint a keletiben. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében alig haladja meg a 132 ezer forintot az egy főre jutó havi jövedelem, míg Pest megyében majdnem Telki 369 218 XII. kerület « 331651 II. kerület 323027 Árka 299 756 190 ezer forint. Budapest magasan vezet, közel 229 ezer forinttal. Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopronban lakói is örülhetnek, hiszen ezekben a megyékben 170 ezer forint felett költhetnek fejenként. Békés, Csongrád és Somogy lakosainak 140 ezer sem jut. ■ H. J. Piskó 45634 Csenyéte 45 758 Felsőregmec 46 379 Uszka 50347 A legmagasabb átlagos összevont jövedelem (havi, egy főre, forint) Őcsény ’ 545 661 A legalacsonyabb átlagos összevont jövedelem (havi, egy főre, forint) Alsószentmárton 40 776
