Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-27 / 226. szám
2014. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT KOZELET I '• Leköszönt a NATO főtitkára ELBÚCSÚZOTT A NATO-tól pénteken Anders Fogh Rasmussen, aki az elmúlt öt évben az észak-atlanti szövetség főtitkári posztját töltötte be. A volt dán miniszterelnök főtitkári megbízatása hivatalosan kedden éjfélkor szűnik meg, de utolsó munkanapját pénteken töltötte el a szövetség brüsszeli központjában. Az Észak-Atlanti Tanács régebbi döntésének értelmében a NATO következő főtitkára október 1-jétől Jens Stoltenberg korábbi norvég miniszterelnök lesz. ■ MTI Cameron: évekig fog tartani a küzdelem évekig fog tartani a küzdelem az Iszlám Állam ellen - mondta a londoni parlamentben a brit miniszterelnök. David Cameron felszólalása nyitotta meg a szünetéről rendkívüli ülésre visszahívott alsóház vitáját arról, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban előretörő szélsőséges dzsihá- dista milícia elleni nemzetközi hadműveletbe. ■ MTI Földgáz: küszöbön egy ideiglenes egyezség az európai Unió földgázellátásának biztonságát erősítő, a következő hat hónapra szóló megállapodás-tervezetet dolgoztak ki az orosz földgáz ukrajnai szállításáról az uniós közvetítéssel folytatott orosz-ukrán tárgyalások pénteki, berlini fordulóján - jelentette be Günther Oet- tinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja. A megállapodást a következő hét végén írhatják alá. A tervezet szerint a Gazprom kötelezettséget vállal arra, hogy márciusig leszállít 5 milliárd köbméter földgázt Ukrajnának, ezer köbméterenkénti 385 dolláros áron. A földgáz árát az ukrán fél előre fizeti, és a Gazprom további szállításokat is teljesíthet. ■ MTI Milyen drága az áram? T. ház Egymásnak estek a honatyák a paksi bővítés kapcsán s 1 Szél Bernadett, az LMP képviselője „Stop Paks 2” feliratú pólóban szólalt fel az atomerőmű bővítéséről szóló vitanapon Éles vitanapot tartottak tegnap a parlamentben a paksi bővítésről, amelyben az áram várható árát pártállástól függően kilowattóránként 15-17 forinttól egészen a 60 forintos árig becsülték. Éber Sándor „A Paksi Atomerőmű bővítése hosszú távon akár 10-13 százalékkal olcsóbb energia előállítását eredményezheti, maga a beruházás is 1 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez úgy, hogy nem veszélyezteti az államadósság csökkentését” - hangoztatta tegnap a parlamentben a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a paksi bővítésről szóló, az LMP által kezdeményezett vitanapon azt hangsúlyozta, hogy a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez. Kiemelte: a beruházás finanszírozását 10 milliárd euró- nyi államközi hitelmegállapodás garantálja, amely a kiadások 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig Magyarország önerőből biztosítja, a kamat kedvezőbb a piacinál. Szijjártó az ukrán válság kapcsán kifejtette: a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi jog durva és nyűt megsértése megmutatja, hogy Európa energiaellátásában milyen veszélyek varrnak. Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint felmérések alapján a lakosság többsége elutasítja a beruházást és az abban való orosz részvételt. Kiemelte, hogy az atompárti agymosás a költségeknél nem hangoztatja az atomerőmű finanszírozási, hulladék elhelyezés és szanálási költségeit, a kiegészítő beruházásokat, mint például a 100 milliárdokba kerülő hűtést, vagy tartalék áramkapacitások kialakítását. Schmuck felvetésére Aradszki András azt mondta, hogy a beruházásra a kormánynak a választások alapján kétharmados felhatalmazása van. Az energiaügyért felelős államtitkár szerint a kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben. A zöldenergia-termelés mellett kiálló LMP-s Szél Bernadett felidézte, hogy Aszódi Attila, a bővítés kormánybiztosa korábban elmondta: a 7500 milliárd forintos beruházás után 27-31 forint lenne az áram ára küo- wattonként, miközben a szélerő- művek 17 forintért termelnek. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt hangoztatta, hogy Aszódi a teljes élettartamra vonatkoztatva a várható önköltséget 15-17 forint közé tette kilowattóránként. Akkor kerülne 60 forintba egy kilowattórányi energia, ha csak 21 évig működtetnék az erőművet. Schiffer András azt hangsúlyozta, hogy Paksnak van alternatívája, Magyarországon is készültek erről szóló koncepciók, miközben Németország programot alkotott az atomenergia kivezetésére. Az LMP frakció- vezetője szerint a bővítés miatt 3 ezer milliárd forintos tétellel növelik az államadósságot, aminek nincs meg a fedezete. „A megállapodás hazugságok sokaságára épít, a bővítés 100 évre kényszerpályára állítja a zenergiapolitikát és orosz energiagyarmattá tette Magyarországot" - mondta az MSZP-s Tóth Bertalan, aki hiányolta a tendert. A „felelőtlen neoliberális zöldpolitika” helyett nemzeti zöldpolitikát szorgalmazott Kepli Lajos, a lobbik vezérszónoka. Nincs több ülés a voksolásig az október 12-i önkormányzati választásokig már nem ül ösz- sze a parlament, a voksolás másnapján lesz az ülés. Az Országgyűlés várhatóan december 15-éig minden héten ülésezik. November közepén jöhet az első olyan hét, amikor négy ülést tarthatnak, ekkor kezdhetik el a 2015-ös költségvetés tárgyalását. Orbán Viktor a jövő évi büdzséről szólva tegnap a közrádióban kifejtette, hogy kormánya elutasítja a megszorításokat, ilyen intézkedések nélkül vezették ki az országot a gazdasági válságból is 2010 után. „A kormány tervei szerint 2015. január 1-jén hatályba léphet a fair bankokról, azaz a fogyasztói hitelek szabályozásáról szóló törvény” - közölte a kormányfő. Nagyot csökkent a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban foglalkoztatás Nyáron 7,6 százalékra, 341 ezer főre csökkent a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Egy év alatt 2,3 százalékponttal esett a szint, ilyen kedvező adatokat a világ- gazdasági válság kirobbanása óta nem láthattunk. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal szerint azonban augusztus végén 401 ezer fő volt a nyüvántartott álláskeresők létszáma. A foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,16 milliót, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. Korábban leginkább a közmunkaprogramok felfutásával magyarázták az elemezők a jó adatokat, mosta azonban változást láthatunk a statisztikai hivatal szerint. „Már nem igaz az, hogy a közfoglalkoztatás felfutása miatt csökken hihetetlenül gyorsan a munkanélküliségi ráta” - mondta a Világ- gazdaságnak Váradi Rita. A KSH szakértője kiemelte, hogy a munkaerő-felmérés legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatás további élénkülésében az elődleges munkaerőpiac javulásának jelentős szerepe van. Váradi Rita ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkakeresés átlagos időtartama igen hosszú, 19,2 hónap volt június és augusztus között. „A munkakeresők több mint fele egy éve vagy annál régebben nem talál állást - tette hozzá.- A hátrányos helyzetben lévő térségekben élőknek és az alacsony iskolai végzettségűeknek továbbra is nehéz munkát találniuk.” ■ H.J. A munkanélküliségi ráta alakulása (százalék) VG-GRAF1KA FORRÁS: KSH Brüsszel sajttámogatást vont meg a termelőktől kvóta Túlzott kárpótlást kért Olaszország a Moszkva által bevezetett embargó miatt Azonnali hatállyal leállította szerdán az Európai Bizottság a sajtok raktározásához nyújtott támogatásokat. A bizottság azzal indokolta a döntést, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben, - elsősorban Olaszországban -, amelyekből nem is exportálnak sajtot Oroszországba. A támogatások leállítása óvintézkedés, erre azért volt szükség, mert ennek hiányában gyorsan kimerült volna a 155 ezer tonnás támogatási keret - áll a bizottság közleményében. Továbbra is lehet azonban pályázni vaj és a sovány tejpor magántárolására. Ezeknél sem mennyiségi, sem pénzügyi korlátot nem tartalmaz a bizottsági rendelet - írják a közleményben. A támogatást szeptember 5-től lehetett igényelni. Az olasz termelők három hét alatt összesen 83956 tonna sajtra igényeltek magántárolási támogatást, ez a mennyiség pedig a rendeletben meghirdetett kvótának több mint fele. A teljes uniós igénylés 100464 tonna volt, ez azt jelenti, hogy Olaszország igényelte az összes benyújtott támogatások mintegy 84 százalékát, miközben hagyományosan nem is exportál jelentős mennyiségű sajtot Olaszországba. A bizottság közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió sajtéi ■< ■ö § Az olasz sajtkészítők túl sok segélyre nyújtottak be igényt exportjának körülbelül a harmada irányult eddig Oroszországba, ami több mint 250 ezer tonnának felel meg. Ennek egy része romlandó, nem tárolható. Az adatok szerint Finnország és a balti államok sajttermelésük nagyjából ötödét exportálják, ennek több mint 90 százaléka eddig az orosz piacra került. Lengyelország, Németország és Hollandia sajtkivitelének mintegy 40 százaléka irányult Oroszországba. A raktározási támogatás 3-7 hónapra szól, célja, hogy a termelők időt nyerjenek, amíg a fölöslegessé vált termékeiknek új piacokat tudjanak találnak. Á tagországok tejipara tavaly 2,3 milliárd euró értékben exportált termékeket Oroszországba, ebből egymilliárd euró bevétel származott. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal közlése szerint sajttárolásra vonatkozó magyar támogatási kérelem eddig nem érkezett, de többen érdeklődtek a lehetőség iránt. Brüsszel már szeptember 10-én felfüggesztette a romlandó gyümölcsökre és zöldségekre bevezetett támogatást. Erre azért volt szükség, mert a 125 millió eurós programra csak Lengyelországból 145 milliós igény érkezett, miközben egyes termékekre az éves orosz export többszöröse után kértek segélyt. ■ VG
