Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-08 / 184. szám

HÍRSÁV Új közétkeztetés csak januártól SZEPTEMBER HELYETT jÖVŐ év január 1-jén lép hatály­ba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kór­házakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtar­talmát - jelentette be Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős állam­titkára. Elmondta: azért halasztanak, mert több jel­zést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy nem elég a felkészülési idő. ■ MTI Norvég Alap: sikkasztás miatt nyomoznak FELJELENTÉS ALAPJÁN, sik­kasztás miatt vizsgálja az ügyészség az Ökotárs ala­pítvány által koordinált Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) gyakorlatát - erősítette meg a Fővárosi Fő­ügyészség. Sajtóhírek szerint egy Fidesz-tag tett feljelen­tést. Lázár János áprilisban levélben fordult a norvég kormányhoz, hogy a Nor­vég Civil Támogatási Alap támogatásait az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány veze­tésével osztják szét Magyar- országon. Azt kérte Oslótól, hogy a magyar kormánnyal konzultálva döntsön a forrá­sok elosztásáról. ■ MTI Zárolások: kevesebb jut konzultációra közzétették az egyes tárcák a 110 milliárd forintos költ­ségvetési zárolás őket érintő tételeit. Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a legna­gyobb tétel a 2,8 milliárdból az útdíj rendszer működteté­sét érinti 1,2 milliárd forint­tal. A Miniszterelnökséget 1,4 milliárd érinti, egymilli- árddal kevesebbet terveznek a konzultációra. A gazdasági tárcánál csak annyit tudnak, hogy a 8,3 milliárdos záro­lásból 1,4 milliárd érinti az intézményeket, 6,9 milliárd a fejezeti előirányzatokat. ■ www.vg.hu/zarolas Népbetegség a koraszülés megelőzés Egy friss kutatás szerint a romák veszélyeztetettebbek Nem volt kiugró deficit az év hetedik hónapjában Szülések, koraszülések*, csecsemőhalandóság** ■ élveszületések száma О koraszülések aránya # csecsemőhalandóság 2001 2005 2010 2011 2012 2013 90335 90269 8.5 ф 8.2 ф 8.6 ф 8.5 ф @Ф 8.8 ф * А 2500 gramm alatti újszülöttek. * * Ezer élveszületett közül az egy éven belül meghaltak aránya. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A magas vérnyomás, az el­hízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít hazánkban. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutób­bi tanulmánya szerint ebben érdemi változás csak akkor várható, ha az egészségpoli­tika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrálr­Haiman Éva Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadá­sul az utóbbi egy esztendőben sajnálatos módon megfordult a csecsemőhalandóságban tapasz­talt pozitív irányú tendencia. Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de ha­sonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világ­ra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkez­nek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az el­ső időben van veszélyben, de ké­sőbb is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecse­mőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett - vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő - gyermekek zöme is koraszülött. Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, ame­lyek, között vannak johhan és kevésbé jól befolyásolható té­nyezők. Az utóbbiak közé tar­tozik például az anyák életko­rának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük szüle­tésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasz­talatok szerint a nagyon fiata­lok mellett a 40 éven felüli nők az oecd-országok 6,7 szá­zalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöt­tek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 gram­mal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a hely­zet, míg ugyanekkora ará­nyú a kis súlyú újszülöttek az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozá­son rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultra­liberális gondolkodás terjedésé­vel úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal. Ezt igazolják az Epidemioló­giai _Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azok­nak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollé­gium Szülészeti-Nőgyógyásza­ti Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Uni­ón belül Magyarországon jön világra a legtöbb kora­szülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem más­fél ezer kritikusan alacsony súllyal. júliustól a védőnők is részt ve­hetnek a várandósok gondozá­sában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szeren­csére most is él a lehetőséggel, } már csak azért is, mert anyasá- j gi támogatásra csak az jogosult, | aki terhessége alatt legalább | négy, koraszülés esetén leg- | alább egy alkalommal elment terhesgondozásra. A Semmelweis Egyetem ku- j tatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyaror­szágon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Pé­ter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-ke- let-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a ma­gukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind | a koraszülötteket, mind a kis { súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 gram­mal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka. Már születéskor is hátrányban hiány Júliusban 38 milliárd forin­tos hiány alakult ki a büdzsében a Nemzetgazdasági Miniszté­rium adatai szerint, vagyis az év hetedik hónapjában sem szállt el a költségvetési hiány. Az idei év hetedik hónapjának végén 851,4 milliárd forint volt a költségveté­si hiány, ami az egész évre terve­zett deficit 86,5 százaléka. Az NGM tájékoztatása szerint július végéig a központi költség- vetés 1031,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 134,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 45,5 milliárd forintos szufflcittel zártak. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás központi al­rendszerének deficitje csaknem azonos összeget, 851,2 milliárd forintot tett ki. Az idei hiány alakulásának értékelésekor az NGM szerint ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglal­koztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötésé­ből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek majd erő­teljesebben. A gazdasági tárca azonban nem ír arról, hogy ha üyen kedvezőek a folyamatok, akkor miért kellett 110 milliárd forintot zárolni a költségvetésből. Korábban az alacsony inflációval, a közmunkaprogram kiterjeszté­sével, az állami cégvásárlásokkal és az EU-val folyó vitákkal indo­kolták. Könnyen lehet azonban, hogy a jelenlegi, 315 forint körüli árfolyamon már az államadósság sem csökkenne tavalyhoz képest, ha nem lenne nagyon szigorú a költségvetési politika. ■ H. J. A büdzsé alakulása Előirányzat 2014 július (milliárd (milliárd forint) forint) Központi költségvetés-961,30-1031,1 Elkülönített alapok-23,3 45,5 TB-alapok 0,0 134,2 Egyenleg-984,6-851,4 FORRÁS: NGM Közel húszmilliárdot költött a HM lakhatásra támogatás A honvédelmi tárcának több mint ötezer lakása van, ezek fenntartási költsége 2011 óta 10 milliárdot tett ki A Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint 19 milliárd forint forrást biztosított 2011 január 1. és 2014. június 30-a között a lak­hatáshoz kapcsolódóan - közölte Hende Csaba. A honvédelmi mi­niszter az MSZP-s Demeter Már­ta írásbeli kérdésére leírta, hogy az említett összegen felül 910 családnak juttatott a tárca HM rendelkezésű szolgálati lakást és 9451 főt helyeztek el honvéd szállókban. A HM 2012 óta nem értékesít vagyonkezelésében lévő lakást, korábban a tárcának mintegy 150 ezres volt az összesített in­gatlanállománya. A 2014. júfius eleji állapot szerint a tárca 5176 lakással rendelkezik, melyből 3946 van a magyar állam tulaj­donában és a HM vagyonkezelé­sében. A többi lakás önkormány­zati tulajdonban (de szintén a HM vagyonkezelésében) van. A lakott lakások 57 százalékát hi­vatásos és szerződéses katonák, 6 százalékát közalkalmazottak, 24 százalékát katonaözvegyek, szolgálati járadékosok, nyugdí­jas HM-alkalmazottak, míg 10 százalékát többek között árvák, korábban tartalékállományba helyezettek bérük. A lakásál­lomány fenntartására a hibale- hárítás és a közüzemi díjak nél­kül tavaly mintegy 1,3 mffliárd forintot költött a tárca. Tavaly a bérlők átlagosan 6-9 ezer forint bérleti díjat fizettek. Angyalföldön több lakás is a HM kezelésében van A HM lakáscélú támogatások­ra 2011 óta 3,4 milüárd forintot költött 778 igénylés teljesítésével. A 3,4 milüárd forintból 641 eset­ben 2,9 milüárd forint értékű volt a munkáltatói kölcsön, míg 498,6 miüió forint a vissza nem téríten­dő juttatás 137 igénylés kapcsán. Az idén összesen 241,5 milü- árdból gazdálkodó HM 2011 óta összesen 10,2 milüárd forintot költött lakásáüományának és a honvéd száüóknak a fenntartási költségeire. Idén eddig közel 1,4 milliárdot fizettek ki erre a célra. Lakásbérletet, iüetve lízinge­lést három és fél év alatt 5,3 núl- Uárdért támogattak. Idén eddig 2007 személyt 885 milfiós érték­ben kapott üyen jutatást. Hende az új katonai életpá- lyamodellről azt mondta, hogy annak újabb elemei jelenleg ki­dolgozói, egyeztetési szakaszban vannak, ezekről egy későbbi idő­pontban születik majd döntés. A tárcavezető szerint minél előbb bevezetnék az új rendszer továb­bi elemeit, amelynek egyik fontos pülérét képezi az iüetményren- dezés. A honvédszakszervezet 20 százalékos béremelést szeretett volna elérni. A honvédség altiszti és legénységi áüománya (mint­egy 12600 fő) havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kap idén visszamenőlegesen, amíg életbe nem lép az új, magasabb iüetményrendszert tartalmazó életpályamodeü. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom