Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-08 / 184. szám
2014. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Moszkva hazánkat sem kímélte embargó Súlyos következményei lehetnek az EU egészére kiterjesztett tilalomnak Az ukrán válság is hátráltatja a külkereskedelem növekedését Oroszország egy évre teljes embargót vet ki a hús- és tejtermékekre, valamint a zöldségekre és gyümölcsökre az EU-val, az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával és Norvégiával szemben. A tiltás komoly problémát okoz a hazai piacokon is - véli Horváth Gábor, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Agyagási Edit „Oroszország teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából” - jelentette be tegnap Dmitrij Medvegyev miniszterelnök. Az ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermektápszerekre és olyan árucikkekre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban - nyilatkozta a miniszterelnök, és hozzátette: „a korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét”. Medvegyev azt is kilátásba helyezte, hogy meg fogják tiltani a nyugati légitársaságok Európa és Ázsia között közlekedő járatainak az orosz légtéren keresztül történő átrepülést. A kormányfő elismerte, hogy az orosz légtér lezárása súlyos intézkedés, de ez a Dobroljot elleni szankciókra adott válasznak tekintendő - magyarázta. Szerinte a bevezetett intézkedések válaszlépések, és reményét fejezte ki, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi együttműködés mihamarabb helyre fog állni. „Mi ezt szeretnénk” - közölte a miniszterelnök. „Nagy bajba került Magyar- ország ezzel a lépéssel” - mondta lapunknak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, aki hozzátette: „Óriási csapást jelent az almapiacra, illetve az őszi és téli gyümölcsökre és zöldségfélékre egyaránt”. A szakember úgy véli, Magyarországnak sürgősen intézkedési tervet kell kidolgoznia, mivel uniós termékek el fogják árasztani a hazai piacot. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint a helyzet nem súlyos azzal együtt sem, hogy nagyjából egy tonna orosz exportra szánt alma sorsa bizonytalanná vált. Sokkal jobban érinti az ágazatfejlesztési programot, amelynek kapcsán 100 ezer új munkahelyet terveztünk- mondta lapunknak. „Át kell értékelni a helyzetet, és egy pro- móciós programot kell indítani- tette hozzá. Dimitrij Polevoj gazdasági elemző szerint az importtilaPOLITIKAI MOTIVÁCIÓJÚNAK tartja az Európai Bizottság az európai uniós tagországok ellen bejelentett orosz importtilalmat - derül ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének közleményéből. Frédéric Vincent, a bizottság szóvivője úgy fogalmazott: Brüsszelben megvizsgálják az orosz intézkedések hatásait, amint minden szükséges értesülés rendelkezésükre áll. A bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni szankciókat az EU a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása és Ukrajna destabilizálása miatt rendelte el. A mezőgazdasálom sokkterápiaként éri majd az élelmiszeripart, mivel Oroszország az EU első számú kereskedelmi partnere, a mezőgazdasági termékek legnagyobb felvásárlója. „A tilalom a mező- gazdasági importunk tíz százait termékek az EU legfontosabb oroszországi exportcikkei közé tartoznak a gépek, vegyipari termékek és gyógyszerek után. AzEU-tagországok2013- as orosz exportja összesen mintegy 120 milliárd eurót tett ki, amelynek nagyjából egy- tizedét - 11,9 milliárd eurót - az agrártermékek nyújtották. Az agrártermékek között első helyen álltak a gyümölcsfélék, a sajt és a sertéshús. Mindhárom termékcsoport exportjának értéke 1 milliárd euróra rúgott A zöldség- és gyümölcsfélék kivitelében első helyen az alma és a paradicsom állt. lékát érinti, amit most a lehető leghamarabb pótolni kell” - nyilatkozta a szakértő. Az Oroszországgal szomszédos országok azonban profitálhatnak a tiltásból: néhány órával azután, hogy Moszkva bejelentette az agrárstop részleteit, Minszkben és Almatiban is hivatalosan jelezték, készek különböző mezőgazdasági termékekkel pótolni a várható hiányt Oroszországban. Fehéroroszország és Kazahsztán a hírek szerint rövid határidőn belül felveszi a kapcsolatot az orosz mezőgazdasági minisztériummal a részletek kidolgozása miatt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium írásban reagált megkeresésünkre. „Az orosz kormány döntése negatívan hathat a prosperáló magyar-orosz kétoldalú gazdasági, illetve EU- orosz kapcsolatokra is. Magyar- ország elvárja, hogy Oroszország betartsa a WTO tagságából fakadó kötelezettségeit” - fogalmaztak levelükben. Politikai motiváció, Brüsszel vizsgálódik adatok Júniusban is gyorsabban nőtt a behozatal, mint a kivitel: az import 4,5, az export 3,8 százalékkal bővült a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. A lassuló kivitel ellenére is 610 millió euró volt a külkereskedelmi többlet - 72 millióval magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest - az év hatodik hónapjában, ami meghaladta az elemzői várakozásokat. A júniusi teljesítménnyel megtört a többlet hónapok óta tartó csökkenése is. Az import kismértékű növekedése mögött a belső kereslet lassú élénkülését láthatjuk, az export visszafogott teljesítménye mögött pedig az euróövezet döcögése állhat, de valószínűleg az orosz és az ukrán külkereskedelem sem alakult fényesen. Az ukrán válság érdemben lassítja viszont Nyugat-Európa kilábalását: a német ipari termelés már alig növekszik, ami a konfliktussal függ össze. Mivel Németország hazánk legnagyobb exportpiaca, így a növekedésük visszaesése ránk is hatással lehet. Az év első felében a kivitel megközelítette a 42 milliárd eurót, míg a behozatal 38,3 milliárd euró volt. A külkereskedelmi többlet az idei első hat hónapban elérte a 3,58 milliárd eurót, ami 245 millióval nagyobb a tavalyi év azonos időszakában mért szintnél. Az elmúlt hónapokban látott 4-5 százalékos export- és importnövekedés visszafogottnak mondható, így az idei évben nem valószínű, hogy a külkereskedelem lesz a magyar gazdaság húzóereje. A válságból való kilábalást a nettó export hajtotta, most viszont már a fogyasztás és a beruházások is hozzájárulnak a növekedéshez. s H. J. Tizedére esett az ukrán gázimport júliusban Ukrajna Lengyelországból és Magyarországról importált földgázt júliusban, miután Oroszország leállította a szállításokat; összességében mintegy tizedét importálta júliusban az egy évvel korábban behozott mennyiségnek - közölte az Ukrtransgaz ukrán állami gázforgalmazó. Az elmúlt hónapban az ország 221 millió köbméter gázt importált, 118 milliót Lengyelországból és 103 milliót Magyarországról, míg egy évvel korábban kétmilliárd köbmétert tett ki az importált mennyiség. Oroszország június 16-án állította le az ukrán gázszállításokat kifizetetlen számlákra hivatkozva. Az ország felhasználásának felét orosz szállítások fedezték 2013-ban. Az ukrán Naftohaz állami energiaipari konszern szerint az Európából Ukrajnába irányuló szállítások napi 7 millió köbméterrel folynak a 18 millió köbméteres kapacitás helyett. Jurij Prodan ukrán energiaipari miniszter az európai gázimport akadályozásával vádolta meg Moszkvát. ■ MTI A hét kép6. Gumiabroncsokat gyújtottak meg tegnap a kijevi főtéren, a Majdanon sátorozó egységek tagjai, tiltakozásul amiatt, hogy a közterület-fenntartók elkezdték elbontani a Szakszervezetek Házánál épített barikádjaikat. A hatalomváltásért tavaly november végén kezdődtek tüntetések Kijevben, amelyek több mint száz halálos áldozatot követelő véres összecsapásokba torkollottak a belügyi alakulatokkal. Viktor Janukovics elnököt ugyan február 22-én eltávolították a hatalomból, a tüntetők azonban azóta sem távoztak. A közterület-fenntartók arra kérték a demonstrálókat, hogy maguk bontsák el az úttesten álló sátraikat, erre azonban nem voltak hajlandók. Készült az Europress támogatásával A NATO nem működik együtt Oroszországgal konfliktus A NATO leállítja együttműködését Oroszországgal, és úgy határozott, hogy erősíti Ukrajna támogatását és együttműködését Ki- jevvel - jelentette be Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára Kijevben azon a megbeszélésen, amelyet Olekszandr Turcsi- nov házelnökkel folytatott. A főtitkár leszögezte, hogy a NATO elítéli a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen bekebelezését, és Moszkva minden olyan lépését, amely Ukrajna területi épségének csorbulásához vezetett. Anders Fogh Rasmussen felszólította Oroszországot, hogy a kelet-ukrajnai válság további mélyítése helyett inkább a helyzet stabilizálására összpontosítsa erőfeszítéseit. A NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Donyeck megyében - vélhetően rakétatalálat miatt - lezuhant maláj utasszállító repülőgép július 17-i katasztrófáját is az okozta, hogy Oroszország „felelőtlenül” támogatja a kelet-ukrajnai sze- paratistákat. ■ MTI
