Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-19 / 141. szám

V 2014. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Napi száz bejelentés navNő a megindult vizsgálatok száma és a kiszabott bírságok összege Luxemburg vezeti az unióban az egy főre jutó GDP listáját eurostat Az unióban vásárló­erő-paritáson (PPS) számolva Luxemburgban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - állapította meg az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2013-as előzetes ada­tai alapján. Tavaly Luxemburg­ban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az EU átlagá­nak, második helyen Ausztria végzett, az átlag 129 százalé­kával. Az adatokból kiderült: az unióban 11 tagország egy főre jutó GDP-je volt az átlag fölött, 17 tagországé pedig az átlag alatt. Kevéssel az átlag alatt maradt Olaszország (98 százalék), Spanyolország (95 százalék), illetve Ciprus (86 százalék). Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlag 67 százaléka volt, a szomszédos országok közül Románia 54 százalékon, Horvátország 61 százalékon, Szlovákia pedig 76 százalékon állt. A tagországok közül Bulgáriában volt a leg­alacsonyabb az egy főre jutó GDP, az átlagnak csupán a 47 százaléka. Figyelemreméltó, hogy amíg Lengyelország fej­lettsége a 2004-es csatlakozás idején még 51 százalékos volt, míg hazánké 63 százalékon állt, mostanra a lengyelek, 68 százalékos egy főre jutó GDP-vel lehagytak minket. Az Eurostat szerint a ház­tartások életszínvonalát a GDP-nél jobban kifejező tény­leges egyéni fogyasztás (AIC) mutatói arról tájékoztatnak: Luxemburg az első, az EU-s átlag 138 százalékával és Bul­gária az utolsó az átlag 49 százalékával. A luxemburgi adat itt nem olyan kiugró, de az egyes tagállamoknál kevés különbség van a GDP adathoz képest. Írországnál, például az egy főre jutó GDP alapján bőven az átlag fölött vannak, (126 százalék), de az AIC mu­tató szerint az átlag alatt (97 százalék). ■ VG Egy főre jutó GDP [pps, Emid^ too) 2011 2012 2013 Magyarország 67 67 67 Csehország 81 81 80 Lengyelország 65 67 68 Szlovákia 75 76 76 FORRÁS: EUROSTAT Vannak, akiket az irigy­ség vagy a bosszú motivál, de sokaknak egyszerűen az igazságérzetüket nem hagyja nyugodni, ha tör­vénytelenséget tapasztalnak, azért tesznek közérdekű be­jelentést az adóhatóságnál. Számuk évről-évre nő, ta­valy már naponta több mint százan írtak, telefonáltak a NAV-nak, és korántsem csak névtelenül. Haiman Éva Az elmúlt években megszapo­rodtak a Nemzeti Adó- és Vám­hivatalhoz érkezett közérdekű bejelentések: számuk 2011-ben még a harmincezret sem érte el, tavaly pedig már megha­ladta a 37 és fél ezret - közöl­te érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A bejelen­tők valamivel több, mint a fele - 55-58 százaléka - megőrizte inkognitóját, de szép számmal akadnak, akik névvel, címmel vállalják, amit leírtak. így lehet tudni, hogy nem ritkán szemé­lyes érintettség is közrejátszik a bejelentéseknél: gyakori, hogy egykori munkaadó, ko­rábbi üzlettárs, elvált házastárs a bejelentés alanya. Sok levelet, e-mailt, telefont kap az adóhatóság azoktól, akik hiába kértek, nem kaptak számlát - ez különösen jellem­ző az internetes vásárlásoknál -, vagy ha kaptak, arról kide­rült, hogy valójában számoló­gép funkciót betöltő, adóigazga­tási azonosításra alkalmatlan számológépszalaggal vezették félre a vásárlókat. Nem ritka, hogy a bejelentők saját mun­kaviszonyukkal kapcsolatban kérik az adóhivatal segítsé­gét, például mert bár teljes munkaidőben dolgoznak, csak részmunkaidőre jelentették be őket, vagy, mert attól tartanak, hogy a munkáltató nem fizeti be a fizetésükből levont adót, járulékokat. A feltűnő vagyon­gyarapodással kapcsolatos be­jelentésekről még a NAV-nál is Nagy fogások egy két évvel ezelőtt érkezett bejelentés alapján több mint tíz temetkezési vállalkozót ellenőriztek, akikről kide­rült, hogy lényegesen több megrendelésük volt, mint ami alapján adót fizettek. Nagyjából egy évvel ezelőtt érkezett közérdekű bejelen­tés alapján ellenőrzött az adóhatóság egy nagy autó­busz társaságot, amelynek során beigazolódott: a társa­úgy látják, hogy azokat számos esetben az irigység, vagy a sze­mélyes sérelem motiválja, ettől függetlenül ezek sem mindig megalapozatlanok. Ahogyan azok, amelyek ingatlan-bérbe­adásból származó jövedelem eltitkolásáról, fiktív számlák kibocsátásáról, engedély nél­küli szervezett szerencsejáték szervezéséről, vagy pénznye­rő automaták üzemeltetéséről szólnak. A Bűnügyi Főigazgatósághoz érkező ügyekben sokszor elő­fordul, hogy a bejelentők pon­tos leírást adnak a feketéző, vagy szerintük adócsalással hatalmas haszonhoz jutó vállal­kozások elkövetési módszerei­ről. A közérdekű bejelentések gerincét itt az adózatlan jöve­ság az alapvető bizonylat-ki­állítási, illetve nyilvántar­tás-vezetési kötelezettségé­nek sem tett eleget. Idén ed­dig a legnagyobb, 500 millió forintos büntetéssel egy mun­kaerő-kölcsönzőt bírságolt meg a NAV, miután ketten is visszaélést jeleztek. De ille­gális hús-, cukor-, étolaj-, és lisztforgalmazókat is fogtak közérdekű bejelentés alapján a pénzügyőrök. déki termékek - üzemanyag, alkohol, cigaretta - előállításá­val, tárolásával, csempészésé­vel kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatos információk adják, de az illegális fémkereskede­lemmel összefüggésben is sok bejelentés érkezik. A bejelentések mellett az el­lenőrzések száma is folyamato­san nő. Míg 2011-ben 6460 el­lenőrzést zártak le az adószak­területen, addig 2013-ban már 7749-et. A hatékony kockázat­elemzési tevékenységnek kö­szönhetően - ellenőrzések szá­mának növelése mellett - az el­lenőrzések eredményessége is nő. Míg 2011-ben egy bevallás utólagos adónem ellenőrzés so­rán átlagosan 6,7 millió forint/ vizsgálat nettó adókülönböze­tet tártak fel az adóellenőrök, addig 2013-ra az átlagos meg­állapítás értéke 9 millió forint / vizsgálatra nőtt. A vizsgálatok során 2011-ben 7 milliárd fo­rint adókülönbözet megállapí­tás született, 2013-ban a feltárt adókülönbözet összege elérte a 12,5 milliárd forintot. A Bűn­ügyi Főigazgatóság hatásköré­be tartozó ügyekben 2012-ben és 2013-ban is alaposnak bizo­nyult a vizsgálatra átadott be­jelentések nagy része, viszont az eddigi tapasztalatok alapján erre az évre ez már nem lesz feltétlenül jellemző. HÍRSÁV Nincs még vége a piacvédelemnek még mindig nő a protekcio­nizmus a világ 20 legna­gyobb fejlett és felzárkózó ipari országát tömörítő G20 csoportban a WTO, az ENSZ és az OECD közös, szerdán publikált jelentése szerint. A 2014 májusát megelőző hat hónapban összesen 112 új, a kereskedelmet korlá­tozó intézkedést léptettek életbe a G20 csoport tagjai. Bár voltak bizonyos keres­kedelmi liberalizációt segítő lépések, és az eggyel ko­rábbi felmérés során 116 új korlátozást találtak, a jelen­tés szerint összességében a protekcionizmus erősödése figyelhető meg. ■ MTI Hitelfedezeti garancia az Eximtől új hitelfedezeti garancia- programmal bővíti konst­rukcióit exportélénkítési hitelprogramja keretében az Exim. A programban kedvező, fix kamatozású forrást biztosítanak a hitel- intézetek számára, amely­nek segítségével lehetővé válik az exportra termelő vállalkozásoknál vagy azok beszállítóinál a finanszíro­zási igények kielégítése. Az Exim a piacinál kedvezőbb kamatfeltételeken túl a hite­lezési kockázatokat is rész­ben átvállalja. ■ MTI Paks nem zavarja az adósságcsökkentést A csökkenő adósságpálya a paksi bővítés alatt is fenn­marad - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó-és pénzügyekért felelős állam­titkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén. A bizottság a paksi bővítés finanszírozására az orosz kormánnyal kötött állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihir­detésének törvényjavaslatát tárgyalta. Szűcs Lajos (Fi­desz), a bizottság alelnöke hangsúlyozta: a paksi bőví­tés olyan beruházás, amely vagyonnövekedést hoz Magyarország számára, és „így a vagyonnövekedés és az államadósság-növekedés egyensúlyi helyeztet fog te­remteni”. ■ MTI Minisztert és jegybank- elnököt cserél Porosenko petro porosenko ukrán elnök szerdán kezdeményezte a jegy­bank elnökének leváltását. Po­rosenko szerint az idén február végén kinevezett Sztepan Kubiv alkalmatlan arra, hogy Ukrajnát segítse a gazdasági kilábalásban, jelöltje, Valeria Hontareva az el­nök közvetlen környezetéhez tartozik. Hontarevának húsz­éves szakmai gyakorlata van az ukrán bank- és pénzügyi ágazat­ban, 2007 decembere óta az In­vestment Capital Ukraine ukrán befektetési cég igazgatóságának az elnöke. A kinevezéshez parla­menti hozzájárulás kell. Porosen­ko azt is bejelentette, hogy a kül­ügyminiszteri poszton cserélni akar. Andrej Desic bűne: múlt szombaton támogatásáról bizto­sította Kijevben az orosz nagy- követség előtt randalírozókat, és élesen kirohant Putyin ellen. Az új külügyminiszter minden bi­zonnyal Ukrajna németországi nagykövete, Pavel Klimkin lesz. A nagy bejelentések napján az ukrán kormányfő, Arszenyij lacenyuk közölte: zárolták 19 offshore cég 1,34 milliárd dollá­ros számláját. A miniszterelnök annyit elárult, valamennyi vál­lalkozás vezérkara szoros kap­csolatban állt a megbuktatott államfővel, Viktor lanukoviccsal. További 23 vállalatot is vizs­gálnak, mert a gyanú szerint adóelkerüléssel károsították az államot. ■ VG HIRDETÉS TÁMOP-1.1.1- Segítség az újrakezdéshez SZÉCHENYI TERV Egy program, amivel mindenki jól jár! A megváltozott munkaképességű emberek szakmához, munkahelyhez és saját tanácsadóhoz, a munkáltatók pedig 100%-os bérköltség-támogatáshoz, elkötelezett munkaerőhöz és kedvezményekhez juthatnak a NRSZH programjában. „A megváltozott munkaképességű munkavállalók is képesek száz százalékos teljesítményt nyújta­ni. Az elvesztett képességek helyett a meglévők­re fókuszálunk.” - hangsúlyozta Tatosné Takács Andrea, az NRSZH főigazgató-helyettese, aki hoz­zátette: „Képzéseket, tanácsadásokat, mentorálást biztosítunk. A végső cél természetesen a mun­kahelyhez jutás. Nem csak a munkavállalóknak éri meg részt venni a projektben. „A munkaadók­nak 100%-os bérköltség-támogatást nyújtunk, valamint 100%-ban megtérítjük a munkába járás költségeit is. Amennyiben megváltozott munkaképességű személyt alkalmaznak, mente­sülnek a szociális hozzájárulási adó alól, kiváltható a csaknem egymillió forintos rehabilitációs hozzá­járulás megfizetése, és egyéb adókedvezmények­hez juthatnak. A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjáért és foglalkoztatásának elősegítéséért jött létre az Európai Unió támoga­tásával a TÁMOP-1.1.1-12/1 jelű projekt, amely i NEMZETI REHABILITÁCIÓS és Szociális Hivatal 11,7 milliárd forintos összköltségvetésével a ma fellelhető legkedvezőbb feltételekkel segíti az Újbóli munkaszerzést a megváltozott munkaké­pességű emberek számára” - tette hozzá Tatosné Takács Andrea. A támogatási lehetőségekről az országszerte 95 ponton felállított TAMOP 1.1.1 irodákban, vala­mint az interneten, az www.nrszh.kormany.hu címen tájékozódhat. MAGYARORSZAG MEGUJUl A projekt íz Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap I társfinanszírozásával valósul mag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom