Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-19 / 141. szám

gMMMMHHNBMMMMI Lázár János az ország uniós főtárgyalója LÁZÁR János Miniszter- elnökséget vezető minisz­tert jelölte ki a kormány a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének koor­dinációjáért felelős uniós főtárgyalónak. A határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Lázár feladata, hogy a Közös Stratégiai Keret alá tartozó alapok ügyében egyeztessen az Eu­rópai Bizottsággal, vezesse a tárgyalásokat és képviselje a magyar álláspontot. Ezt a feladatot eddig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter töltötte be. ■ MTI Emelkedik az üzemanyagok ára emeli bruttó 4-4 forinttal a gázolaj és a benzin lite­renkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt.- értesült piaci forrásokból az MTI. Az emeléssel a gáz­olaj literenkénti átlagára 422-423 forintra, a benziné 421-422 forintra nő. A Mól legutóbb tegnap változtatott az árakon, akkor bruttó 5 forinttal emelte a gázolaj és 4 forinttal a benzin lite­renkénti nagykereskedelmi árát. ■ MTI Megugrott az álláskeresők száma májusban A Nemzeti Foglal­koztatási Szolgálat regiszte­rében 514,4 ezer álláskereső szerepelt, ami áprilishoz ké­pest több mint 100 ezer fős, 24,3 százalékos növekedés, de az előző év azonos hó­napjához képest még így is 700 fővel kevesebb munka- nélkülit tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív népességhez viszonyítva 11,7 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért ráta pedig 7,4 százalékos értéket muta­tott. A legalacsonyabb az ál­láskeresők aránya továbbra is Győr-Moson-Sopron, Vas, és Pest megyében, valamint Budapesten volt. ■ MTI Lesújtó kép a szakképzésről elemzés Magasabb a munkanélküliség a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzetteknél A többi középfokú képzéshez képest alacsonyabb szintű a tudásszintjük a szakkép­zésben részt vevőknek, az alacsonyabb követelmények ellenére magas a lemorzsoló­dók és a bukottak aránya. Éber Sándor „A szakiskolákban koncent­rálódnak a társadalmi kire­kesztődés veszélyének kitett tanulók” - áll a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérésében. Az elemzés szerint a szakiskolába jár a legtöbb hátrányos hely­zetű tanuló (29 százalék) a kö­zépfokú iskolatípusok közül. A nyolcadik évfolyamot sikere­sen befejező roma származású diákok körében a szakiskolai képzés választása gyakoribb, mint a nem roma tanulók ese­tében, akik inkább szakközép- iskolában vagy gimnáziumban tanulnak tovább. A szakiskola a magyar oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai­nak kitett intézmény, így nagy arányban vannak jelen gyen­ge tanulmányi eredményekkel rendelkező tanulók. A középfo­kú oktatás során szakmát szer­ző diákok aránya Magyarorszá­gon elmarad az EU-s átlagtól. A szakiskolákból a munka­erő-piaci keresletet meghaladó számban kerülnek ki potenciá­lis szakképzett munkavállalók, a munkaadók mégis a szak­képzettek hiányát tapasztalják. Az országos szinthez képest a munkanélküliségi ráta vala­mivel magasabb (12 százalék) a szakiskolát és szakmunkás- képzőt végzettek körében. A diplomás munkavállalók a szakiskolát végzettek béreinek többszörösét keresik meg, de már érettségivel is jelentősen javulnak a fizetéssel kapcsola­tos kilátások. A szakiskolai képzéseknél a legmagasabb a pedagógiai képzettség nélküli (4 százalék) oktatók aránya. A szakiskolai oktatás minősége az ott tanú­O H 5 u. lóknak az alapfokú oktatás során elért tudásszintjének ha­nyatlásában mutatkozik meg. A szakiskolások azon társas viselkedéssel kapcsolatos kész­ségei, amelyek alapvetően meg­határozzák magánéleti és ta­nulmányi sikereiket, alacsony szintűek a többi középfokú iskolatípusban tanulókhoz ké­pest, ahogy általános tudásuk is alacsonyabb szintű. A többi középszintű oktatási képzéshez viszonyítva magas a képzést be nem fejezők, tehát a lemorzsoló­dó tanulók aránya. A szakisko­lai tanulmányi követelmények elmaradnak a többi középfo­kú intézménytípusban elvárt szinttől, mégis magasabb az év­folyamismétlésre bukottak ará­nya (9 százalék, több mint 13 ezer tanuló) a szakiskolákban. „A duális képzésre való át­térés komoly áttörést hozhat a szakképzés minőségének javu­lásában” - mondta lapunknak az MKIK oktatási és képzési alelnöke. Bihall Tamás szerint így javulni fog a diákok elhe­lyezkedési arány a munkaerő- piacon. Úgy vélte, hogy duálist képzés tapasztalatait (tavaly szeptember óta már nem lehet más jellegű képzést indítani a szakiskolákban) a felsőoktatás­ban is érvényesíteni kellene. Bihall szerint a közeljövőben több tárgyalás, törvénymódosí­tás és finomhangolás is várható majd a szakiskolák ügyében. „Változtatni kell azon, hogy gyenge, nem megfelelő képes­ségekkel rendelkező, 2-es át­lagú gyerekek bejussanak a szakképzésbe” - hangoztatta Bihall. Az MKIK alelnöke sze­rint a négyes-ötös képességű diákoknak is vonzóvá kellene tenni ezt az iskolatípust. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint in­kább az általános iskolai kép­zésre kellene nagyobb hang­súlyt helyezni az alapvető ké­pességek megtanítására. Tóth József lapunknak a skandináv példát hozta fel, ahol már alap­fokú oktatásban azt figyelik, hogy mely, akár a szakiskolák­ban alkalmazható képessége­ket fejlesszék a gyereknél. A tankötelezettség korhatá­rának sem a 16, sem a 18 éves korz nem tartja megfelelő meg­oldásnak. „A tankötelezettség elkerülését akkor kellene lehe­tővé tenni, ha a diák legalább Szakképzésben részesülő diákok aránya a középfokú oktatásban (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT, 2011 egy részszakképzést elsajátít az iskolai rendszerben” - mond­ta Tóth. Ehhez azt is bevezetné, hogy 16-18 év közöttieket rész­szakképesítés nélkül ne alkal­mazhassák. Megfontolandónak tartja a kaució bevezetését. Ezt a szülő (rossz anyagi helyzet esetén az állam) fizetné be, és akkor kapnák vissza a pénzt, ha a diák egy adott szakképzési cikluson belül teljesítené a köve­telményeket. Az adófizetők pén­zének pazarlásának tartja, hogy vagy 16, vagy 18 éves korig va­lamilyen szakma-részszakma elsajátítása nélkül maradjanak benn az oktatási rendszerben. Az MKSZSZ elnöke nem ért egyet az évismétlés rendsze­rével, a buktatás helyett olyan minősítést kapnának a már induláskor hiányosságokkal küzdő diákok, hogy vizsgára mehetnek, vagy sem. Tóth sé­relmezte, hogy nem egyenlő elbírálásban részesítik az álla­mi szakképző és a tanműhely keretei között működő intéz­ményeket, mivel az állam az utóbbiaknak ad magasabb nor­matívát saját intézményeivel szemben. A diákok így inkább a különböző oktató kft.-kkel kötnek szerződést. Nem szerencsés a szakmák összevonása nem mindig veszik figyelem­be a szakképzésben diákok fiziológiai képességeit - véli Tóth József, az MKSZSZ elnö­ke. Az építőmesteri szakmák­nál magas szintű alkalmas- sági vizsga van. Aki alkal­matlan, nem tud az olyan egészségügyi korlátokkal el­látható szakmákra jelentkez­ni, mint a burkoló, vagy a parkettás, amire az építő­iparnak is nagy szüksége lenne. Az érintettek így a vendéglátás, kereskedelem szakokra helyezkednek el, ahol túlképzés van. „nem volt szerencsés több szakma összevonása sem” - mondta Tóth. Ilyen például az egyesített kőfaragó-műkö- ves-épületszobrász szakma. Van olyan évfolyam, ahol er­re mindössze öten jelentkez­tek, míg korábban, amikor még külön is el lehetett sajá­títani a szakmákat, akkor 30 fős évfolyamokat indítottak. Még egy lépés Kelet irányába beruházás A türkmén földgázzal a kulturális kapcsolatok is megerősödhetnek Trócsányi bemutatta államtitkárait Bár Magyarország és Türkme­nisztán közötti kereskedelmi forgalom viszonylag szerény, a közép-ázsiai ország olyan gazda­sági modernizációs programba kezdett, amely jó együttműkö­dési lehetőségeket kínál a ma­gyar vállalatoknak - mondta Áder János köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában, miu­tán fogadta türkmén kollégáját, Gurbanguly Berdimukhamme- dowot. Áder kiemelte: Türkme­nisztán az az ország, amelynek a világon a negyedik legnagyobb fóldgáztartaléka van, az elmúlt évben 10 százalékos gazdasági növekedést ért el. Az ország te­rületének 70 százaléka sivatag, ezért a megbeszélés kereteit is az adta, hogy Türkmenisztánban sok a gáz, de kevés a víz. Áder ki­emelte, hogy a program magyar cégek bekapcsolódását jelent­heti már zajló beruházásokba a vízgazdálkodásban, élelmiszer- exportban, de megteremti az ok­tatási és kulturális kapcsolatok bővítésének a lehetőségét is. Tudományos, kulturális és oktatási együttműködési meg­állapodást írt alá Balog Zoltán miniszter Sapardurdy Toylyev türkmén miniszterelnök-helyet­tessel, Szijjártó Péter államtitkár pedig gazdasági együttműködé­si megállapodást írt alá Anna- muhammet Gochiev miniszter­elnök-helyettessel, és Rashid Me- redow külügyminiszterrel. ■ VG Gurbanguly Berdimukhammedow és vendéglátója, Áder János kormány Az Igazságügyi Mi­nisztérium (IM) a jogalkotásban, a nemzetközi kapcsolatokban az emberek boldogulásáért kíván dolgozni - mondta Trócsányi László miniszter azon a sajtótá­jékoztatón, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait. Kifejtette: nem lehet elvitatni a képviselők jogát, hogy egyéni indítvánnyal törvényt kezdeményezzenek. Mindazonáltal az IM akkor tudja jól ellátni feladatát, ha a jogalko­tásban döntő szerepet kap. A miniszter általános helyet­tese Répássy Róbert lesz. A po­litikus, aki egyben a tárca par­lamenti államtitkára, jelezte: az Országgyűlés őszi ülésszakára terjeszti be a kormány azt a tervezetet, amely megoldaná a tényleges életfogytiglan kér­dését. Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára je­lezte: folyik a büntetőeljárási és a polgári perrendtartásról szóló kódex előkészítése, a ciklus kö­zepére várható a két norma­szöveg. Berke Barna uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár elmondta: a kötelezettségszegési eljárások­ban ezentúl az IM alakítja ki a magyar kormány álláspontját az Európai Bizottság előtt. Patyi Gergely, az igazságügyi kapcso­latokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy partneri kapcsolat­ra törekednek az ügyészséggel és a bíróságokkal. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom