Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-08 / 106. szám
4 JÁSZSÁG 2014. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK A hazai méhésztársadalom legnagyobb találkozóját Jászberényben a nemzetközi mézvásáron tartják évről évre. A méhészek idén bizakodóak. Csak vaklárma az akácirtás méz A repcehordás viszonylag jól alakult, jöhet a legfontosabb növény Felnőttkorba lépett a Jászsági Menedzser Klub Egyesület évforduló. Ahogy annak idején a redemptióban részt vevő jász elődök számára az összetartozás érzéséhez tettek is társultak, amikor az önmegváltás összegének kifizetéséről kellett dönteni, úgy a térségben jelenleg dolgozó vállalkozók is szeretnének tenni a Jászságért - fogalmazott dr. Rédei István a Jászsági Menedzser Klub Egyesület megalakulásának 18. évfordulóján, május 6-án szervezett ünnepi estjén. Jászberényben a Szikra Galériában tartott eseményre a térségi vállalkozókat tömörítő közösség tagjain kívül Jászberény polgármestere is ellátogatott. Dr. Szabó Tamás a gazdaság szereplői és az ön- kormányzat közös munkájának fontosságáról szólt. A klub létrehozásával fórumot teremtettek a térség vállalkozói számára szervezett közös programoknak, a kapcsolatteremtésnek, az értékek közvetítésének és támogatásának. A klub által életre hívott menedzser bál évről évre kulturális, sport és egészségügyi területen támogatja jótékony célok megvalósulását. A Jászsági Menedzser Klub Egyesületben az évforduló alkalmával, idén először adták át a közösség által alapított Főnix díjat. A jubileumi ünnepség keretében a díjjal járó ezüstserleget Kuti Mihály jászberényi vállalkozó vehette át. ■ Dr. Rédei István (balra) adta át a Főnix díjat Kuti Mihálynak Tavaly a hideg miatt kimaradt a repceméz pergetése, az idei szezonban viszont már jó közepes termés volt. Az akác virágzásával napokon belül megkezdődik a legnagyobb árbevétellel kecsegtető mézfajta termelése a hazai méhészetekben. A méhészek a Jászságban is készülnek. Banka Csaba- Nagyságrendekkel jobban sikerült az idei repce szezon a tavalyinál - mondta Molnár György, a Szatmári László Jászsági Méhészegyesület elnöke, majd némi iróniával hozzátette -, igaz, tavaly a rendkívüli időjárási körülmények miatt lényegében nem is tudtak pergetni a méhészek ebben a szezonban. Ha a sokéves átlagot vesszük, akkor a repce szempontjából jó közepes volt a termés, ami kaptáranként mintegy hét-nyolc kilogrammnyi mézet jelentett. Mindenesetre a gazdáknak érdemes egy úgynevezett tisztító pergetést is végrehajtania azelőtt, hogy beindulna az igazi akác szezon. - Az elmúlt néhány nap viszonylag hűvös időjárása miatt az akác virágzása ugyan megkezdődött, de ahhoz, hogy valóban virágba boruljanak a fák, illetve, hogy az igazi nektárképződés meginduljon - nem mellékesen, hogy a méhek egyáltalán útra keljenek -, még jócskán melegednie kell a hőmérsékletnek. Az ideális körülményeket az teremtené meg, ha napközben legalább 23-24 fokra emelkedne a hőmérséklet. Most ezekben a napokban már nemigen tudunk mit tenni, mint, hogy várunk és reA jászság területén nem jellemző a nagykiterjedésű akácerdők jelenléte - tette hozzá Molnár György. - Csak néhány méhésztársunknak adatik az meg, hogy kaptárai környékén megtalálhatók a repcetáblák, a napraforgó, vagy épp az akácerdő. Ráadásul soha nem volt még olyan, hogy minden évben minden növénykultúra számára megménykedünk a jó időben és a jó termésben. Az elmúlt hetekben komoly riadalmat keltett a hazai méhésztársadalom tagjai körében a felvetés, miszerint Európába betelepített özönnövény- ként jelölték meg az akácot. Sokan már azt vizionálták, hogy ki kell irtani az őshonos fajokat elnyomó és visszaszorító akácerdőket. •- Csak vaklárma az egész, az első pillanattól így vélekedtem a dologról - jegyzi meg felvetésünkre Molnár György. - Valóban özönnövényként jellemezték az akácot Európában, amely növénykultúra térhódífelelők voltak a körülmények, ideális ütemben nyíltak volna a virágok. A térség méhészei a vándoroltatással érik el a hazai akácerdőket, illetve az egyéb mézelő növénykultúrákat is. Az egyértelmű, hogy a tevékenység hasznát az akácméz hozza a gazdák számára, enélkül maximum a méhészetbe befektetett költségeket tudják csak kitermelni - mondta. tása tagadhatatlanul visszaszorította egyes területeken az őshonos fajokat. Azonban nem újkeletű dologról van szó Magyarországon, úgy kettőszáz évvel ezelőtt Tessedik Sámuel munkássága nyomán telepítettek akácot hazánkban elsősorban azért, hogy megkössék az alföldi futóhomokot. A homok megkötése mellett azonban más területeken, mint például a fakitermelésben és nem mellékesen a méztermelésben is jelentős szerephez jutott a hazai mezőgazdaságban az akác - mondta. A méhész szerint a környezetvédők törekvését is méltányolni kell, hiszen törekednünk kell arra, hogy minél nagyobb lehetőséget teremtsünk például a kocsányos tölgyerdők ismételt elterjedéséhez. - Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az utóbbi időben bekövetekezett klímaviszonyok változása miatt egyre nehezebb a tölgyek telepítése, sok helyen még védelem mellett sem tudnak megerősödni a hagyományos fajták. Emellett az akác beépült a hazai gazdálkodásba az elmúlt évszázadokban - tette hozzá. Jász tudós az akadémia új vezetői között a magyar Tudományos Akadémia új elnöke lett Lovász László matematikus. Az MTA 185. közgyűlésén az elnök mellett más tisztségekre is választottak akadémiai tagokat. A főtitkár Török Ádám közgazdász lett, a főtitkár-helyettesi tisztséget pedig Barnabás Beáta növénybiológus, a Jászok Egyesülete tagja tölti be - adta hírül az egyesület. Erősíti külkapcsolatait a berényi iskola A jászsági Általános Iskola Székely Mihály Általános Iskolai Tagintézménye sok éve részt vesz európai uniós programokban. Nemrégiben a berényi iskolában rendeztek úgynevezett projekttalálkozót. A 36 vendég mellett nagyon sok székelyes tanár és tanuló is részt vett a programokban. A rendezvénysorozatra 18 tanár és 18 tanuló érkezett Törökországból, Szlovéniából, Bulgáriából, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból. A vendégek megismerkedtek az iskolával, a Jászberény nevezetességeivel, sportvetélkedőn vehettek részt, illetve szerepelt a programban egri és budapesti városnézés is. A találkozó fő témája persze a közösen végzett, értékekről szóló munka volt. A résztvevők ismertettek a saját országukra jellemző ételekből elkészült receptkönyvet, szótárat készítettek, egy közös nemzetközi konyhát is berendeztek, valamint megbeszélték a következő, isztambuli projekttalálkozó feladatait. Marketingelméletről a helytörténeti körben A JÁSZALSÓSZENTGYÖRGYI Helytörténeti Kör szervezésében Dr. Törőcsik Mária marketingprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára tart előadást május 16-án délután „Miért és hogyan vásárolunk - vásárlói magatartás- kutatások” címmel Jászalsó- szentgyörgyön a községháza dísztermében. A bevétel felét hozza a méztermelőknek Hagyományok őrzéséért ítélték oda a díjat a megemlékezésen redemptio A jászkunok erre is büszkék lehetnek: egyedülálló történelmi példa a vér nélkül megváltott szabadság Jászok és kunok utódai közösen emlékeztek Jászberényben a 269 évvel ezelőtti redemptióra azt követően, hogy az ország- gyűlés idén februárban országos emléknappá nyilvánította május 6-át. A Déryné Rendezvényház dísztermét zsúfolásig megtöltő ünneplők között egyaránt találkozhattunk politikusokkal, hagyományőrzőkkel, tisztségviselőkkel. Talán nem véletlen, hogy a szervezők mindvégig törekedtek az ünnepélyes külsőségek megtartására. Az elődöknek szóló tiszteletet jelzi és az önazonosságtudatot erősíti a jász- és kunkapitányok megválasztása. Épp ezért a jelképes tisztséget viselők bevonulását állva köszöntötték a rendezvény résztvevői. A jászkürtöt a regnáló jászkapitány, Bolla János hozta, aki házigazdaként köszöntötte a résztvevőket. A Jászságban, illetve a két Kunságban az elmúlt évtizedekben rendszeresen emlékeztek az önmegváltásra, ugyanakkor érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy miután országos emléknappá nyilvánították május 6-át, a redemptióval az egykori Hármas Kerület határain túl is < meg kell ismertetni az embere- 3 két. Dr. Szabó Tamás Jászberény | polgármestere a történelmi ese- J mény jelentőségének tudatosí- 2 tásáról, Fábián József jászkun Sy A jász és kun települések képviselői megkoszorúzták a Jász Emlékművet főkapitány pedig az utánunk következő nemzedéknek szóló történelmi ismeretátadás fontosságáról beszélt köszöntőjében. Úgy vélte, elődeinknek azért sikerült végigvinnie az önmegváltást, mert volt identitásuk, volt összetartásuk. Bejelentették, hogy az elkövetkező években hasonlóképp az idei díszünnepséghez a jászok és kunok utódai közösen szeretnék megünnepelni a re- demptió évfordulóját. Javaslatként hangzott el, hogy az idei díszünnepséghez hasonlóan a közös ünnepnek Jászberény adjon helyet a jövőben is. Első alkalommal adták át a díszünnepségen a Jászkunság Hagyományőrzéséért díjat. Az elismerést a kapitányok tanácsa tagjainak szavazatai alapján ítélik oda az arra érdemeseknek. A Kiskunságból ebben az évben Ficsor József Kiskunfélegyháza egykori polgármestere számára szavazták meg a posztumusz díjat. A Nagykunságból az elismerésre dr. Bartha Júlia néprajzkutatót ajánlotta a kapitányok grémiuma. A Jászágból pedig első alkalommal Hortiné dr. Bathó Edit néprajzkutató, a Jász Múzeum igazgatója vehette át a díjat. Hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet eredményeket elérni, ha közösen dolgoznak a célok megvalósításáért. ■
