Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-08 / 106. szám
2014. MÁJUS 8„ CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD A munkaszüneti napok miatt emelkedett nagyot a hiány büdzsé Áprilisban a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy, 250 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi költségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán kiadott adatai szerint. Ezzel az év negyedik hónapjára 951,1 milliárd forintra hízott a deficit, ami az egész évre tervezett hiánycél több mint 96 százaléka. Á gazdasági tárca ugyanakkor már az erről szóló közlemény címében hangsúlyozta, hogy a növekvő kiadások nem veszélyeztetik a hiánycélt. A kiadások emelkedését az okozta, hogy a Magyar Államkincstár a május elejei munkaszüneti napok miatt már április végén átutalta a családtámogatások és a bérek kifizetésének fedezetét. Az idei évben azért is magasabb a hiány, mint tavaly, mert 2013 szeptemberében emelték meg a pedagógusok bérét. „Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is” - sorolta az NGM a deficit növekedésének egy további okát. Rontotta az egyenlegét a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja, miután idén április végéig 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatást fizettek ki számukra. Az NGM magyarázta szerint ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét. Mindezek miatt idén év közben vélhetően magasabb hiányszámokat láthatunk, mint a korábbi évek azonos időszakaiban, és az sem lenne meglepő, ha hamarosan a tervezett hiánycél 100 százaléka (984,6 milliárd forint) felett lenne a deficit. Az év végén ugyanakkor a befolyó adóbevételek csökkenthetik a hiányt. A gazdasági tárca közleményében hangsúlyozta, hogy az uniós módszertan szerinti hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka. A múlt héten ismertetett konvergenciaprogram szerint ehhez nem is kellenek költség- vetési kiigazítások. Úgy tűnik, hogy a növekvő kiadások mellett az adóbevételek nem maradhatnak el a tervtől, ezt segíthetik a javuló gazdasági kilátások. ■ H. J. Több kell felnőttképzésre KSH Kevesebbek oktatását támogatják a cégek itt, mint az EU-ban Az elmúlt két évben csaknem egymillióan részesültek képzési támogatásban. Ennek ellenére Magyarország nem csak az iskolázottság, de a felnőtt- képzés tekintetében is elmarad az EU többi tagállamától. Haiman Éva Az egész életen át tartó tanulás fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni. Magyarországon ugyanakkor az iskolázottsági szint;' valamint a felnőttképzés tekintetében is elmarad az EU többi tagállamától, és a felzárkózás nem kellő ütemű - állapítja meg a KSH-nak a témában készült tanulmánya. A hivatal szakemberei úgy találták, hogy a munka- vállalókat és a munkaadókat is főként az anyagiak akadályozzák meg abban, hogy többen vegyenek részt képzéseken, továbbképzéseken. De nem egyedül a pénzhiány következtében kedvezőtlen a helyzet, a felnőttképzési rendszert is át kellene gondolni, még inkább a munkaerő-piaci igényekhez alakítani - állítják. A KSH felméréséből kiderül: Magyarországon 2010-ben a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 49 százaléka biztosított szakmai képzést alkalmazottainak, míg az Európai Unióban a képző vállalkozások aránya elérte a 66 százalékot. A képzésben részesülő alkalmazottak részarányát tekintve még nagyobb a lemaradásunk: míg az Európai Unióban a 10 fősnél nagyobb cégek a dolgozók csaknem 40 százalékának támogatták a hagyományos szakmai képzését, Magyar- országon ez az arány nem éri el a 20 százalékot. A képzések magas költségei miatt a vállalkozások inkább olyan munka- vállalókat alkalmaznak, akik megfelelő képzettségekkel rendelkeznek. Mindennek ellenére a munkáltatók is jelentős összegeket áldoznak dolgozóik képzésére, igaz, ezek inkább konferenciák vagy tanfolyamok keretében biztosított továbbképzések. A vállalkozások 38 százaléka támogatott hagyományos szakmai képzéseket, 36 százalékuk pedig a szakmai képzés egyéb formáit. Képzési támogatásban - beleértve a központi költségvetésből, EU-támogatásokból, a Munkaerő-piaci Alapból, illetve a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott, valamint a nonprofit szervezetek által, vagy a munkáltatók által nem a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott támogatást 2012- ben csaknem 432 ezren, 2013- ban már több mint 514 ezren részesültek hazánkban a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint. A támogatások összege két éve 27,3 milliárd, fejenként átlagosan 62511 forint volt, 2013-ban pedig már összességében meghaladta a 46,4 milliárd forintot, átlagosan pedig 90306 forint volt. A képzésben résztvevők legnagyobb része - 2012-ben 78,24, 2013-ban 76,88 százaléka - alkalmazott volt. Az álláskeresők aránya 2012-ben 6,47, 2013-ban 8,85, a gyeden, gyesen, gyeten lévőké pedig 0,57, illetve 0,98 százalékot tett ki. Vállalkozók is részesültek támogatásban, az ő arányuk tavalyelőtt 6,77, tavaly 6,1 százalék volt. 2012-ben 714-en, egy évvel később pedig 631-en kaptak a munkaügyi központoktól úgynevezett preventív támogatást, mivel munkanélküliség által veszélyeztetett állásban dolgoztak. Az már ismét a KSH adataiból derül ki, hogy a felnőttoktatás keretében a 2012/2013-as tanévben csaknem 88 ezren folytatták általános-, közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, a legtöbbjük gimnáziumban és szakközépiskolában. Az iskolarendszeren kívüli oktatásról 2011 óta vannak statisztikai adatok, akkor a 25-64 éves felnőtt népesség 27,2 százaléka - főként foglalkoztatottak - vett részt szervezett oktatásban, képzésben. A legfontosabbnak ítélt képességek a felnőttképzés egyik központi kategóriája a kompetenciafejlesztés. Hazánkban 2010-ben a vállalkozások több mint 40 százaléka a csapatmunkát jelölte meg fontos készségként, és hasonló arányban tartották lényegesnek a problémamegoldást, valamint a műszaki, a gyakorlati vagy a munkaspecifikus készségeket. Az idegen nyelvek használata és az informatikai készségek szintén a gyakrabban igényelt kompetenciák közé tartoznak, a vezetői készségeket pedig általában a nagy- vállalkozások ítélték szükségesnek. nyelvi képzéseket a vállalatok negyede, a 250főnél többet foglalkoztatóknak több mint 60 százaléka ajánlott alkalmazottainak, míg a nagy cégek több mint fele finanszírozta a vezetői készségek fejlesztését. Támogatottal! száma (fő) 431762 514 074 Támogatás összesen (milliárd forint) 90306 Képzési támogatás Magyarországon 2012 2013 2012 2013 Egy főre jutó átlagos támogatás (forint) Július közepéig az államnak dolgozunk elvonás Még mindig hazánkban az egyik legnagyobb a munkát terhelő adó mértéke az EU-ban A magyarok a negyedik leghosz- szabb ideig dolgoznak az EU-n belül, amíg fizetésüket már nem az adó viszi el, hanem a saját zsebükbe kerül - derül ki a The Foundation for European Reform brüsszeli agytröszt és az Institut économique Molinari (IEM) párizsi gazdaságkutató intézet megbízásából készült felméréséből. Eszerint a magyarok számára július 16-án jön el az úgynevezett adó-felszabadulás napja, vagyis ekkortól már nem azért járnak be a munkahelyükre, hogy eltartsák az államot. Ennél tovább csak a belgáknak, franciáknak és az osztrákoknak kell dolgozniuk az államnak. Az Ernst & Young által elkészített, idén ötödik alkalommal megjelenő elemzés szerint a legjobb helyzetben a ciprusiak vannak: nekik már március 21-én eljön az adó-felszabadulás napja. A felmérésből az is kiderül, hogy Belgiumban a cégeknek összesen 2,31 euró költségbe kerül, hogy 1 eurót átutalhassanak az alkalmazottaknak, miután kifizették az szja-t, a munkaadói és a munkavállalói tb-járu- lékokat. Magyarország esetében közel 2 eurót (1,98 eurót) kell kiadnia a munkaadónak, hogy 1 euró a munkavállaló zsebébe kerülhessen. Az szja mellett az áfát és a tb-járulékot is tartalmazó tényleges adóterhelés (real tax rate) szintje Magyarországon 53,86 százalék, ami a negyedik legnagyobb mértékű elvonásnak számít az EU-ban. A üstavezető Belgiumban ez a szint 59,60 százaléknak felel meg. Bár Magyarország továbbra is azon országok közé tartozik, ahol jelentős mértékű a munkára kivetett adóteher, azonban a felmérés külön kiemeli, hogy az egykulcsos szja bevezetése jelentős könnyítést eredményezett a munkavállalók számára. Az egységes 16 százalékos kulcs 2011. január 1-jei bevezetésének hatására ugyanis három év alatt 22 nappal lett rövidebb az az időszak, amíg az adófizetőknek az állam számára kell dolgozniuk. A felmérés első megjelenésnek évében, 2010-ben még hazánk adóztatta meg legnagyobb mértékben a munkát. Azóta viszont minden évben Belgium vette át ezt a titulust. A felmérés viszont arra is rá- vüágít, hogy az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban összességében a tényleges adóterhelés mértéke átlagosan 46,34 százalékot tesz ki, ami meghaladja a progresszív adózást használó tagállamok 44,98 százalékos rátáját. Az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban a társadalombiztosítási hozzájárulások szintje pedig magasabb, mint a progresszív kulcsokat használó országokban. Emellett az EU hat egykulcsos szja-t alkalmazó tagállama (hazánk mellett a balti államok, illetve Bulgária és Románia) közül ötben 2009 óta emelkedett az áfa szintje, a legnagyobb mértékben Magyarországon: két emelés révén 20-ról 27 százalékra nőtt a kulcs. ■ Tar Gábor Az adófelszabadulás napja Ciprus: március 21. Lengyelország: június 14. Csehország: június 19. Szlovákia: június 20. Románia: július 1. Magyarország: július 16. Ausztria: július 25. Franciaország: július 28. Belgium: augusztus 6. ■ illiiltl Érkezik az IMF-hitel Ukrajnába A NEMZETKÖZI Valutaalap (IMF) átutalta az Ukrajnának jóváhagyott 17 milliárd dolláros segélycsomag első részletétét. Az ukrán központi bank tegnap jelezte, hogy megérkezett a 3,2 milliárd dolláros átutalás. Ebből 2 milliárd az állami költség- vetést tehermentesíti, a fennmaradó összeg a jegybanki deviza- tartalékot növeli. Ukrajnának a hitelért cserébe csökkentenie kell az állami intézményekben dolgozók számát, emelnie kell az adókat és az energia árát, valamint be kell fagyasztania a minimálbért. ■ MTI Brüsszelben járt Abe Sindzó az európai Unió és Japán között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás és az ukrajnai konfliktus határozta meg az EU-Japán csúcstalálkozó napirendjét. A Japánnal kötendő új stratégiai partnerségi megállapodást és szabadkereskedelmi egyezményt Herman Van Rom- puy, az Európai Tanács elnöke elengedhetetlennek nevezte ahhoz, hogy a két fél kapcsolatai új szakaszba léphessenek. Abe Sindzó japán kormányfő úgy vélte, a szabadkereskedelmi megállapodást jövőre tető alá lehet hozni. ■ MTI Lemondatták a thai miniszterelnököt Jinglak Sinavatra NIVATTHAMRONG BUNSZONGP- haiszan, a thai kormány kereskedelmi miniszterét nevezték ki az ázsiai ország miniszterelnökének, miután a helyi alkotmánybíróság ítéletében lemondásra kényszerítette Jinglak Sinavatra kormányfőt. A vád a thai nemzetbiztonsági tanács vezetőjének, Thauü Plienszrinek 2011-es áthelyezésével függ össze, ami az ellenzék szerint a kormányzó Puea Thai párt érdekeit szolgálta. Thaiföldnek tavaly decembere óta van ügyvezető kormánya, miután Sinavatra a kormányellenes tüntetések ellehetetlenítésére tett kísérletként feloszlatta a törvényhozást. ■ VG Csökken az EU-ban a szén-dioxid-kibocsátás az európai Unióban csökkent tavaly az üvegházhatást okozó szén-dioxid fosszilis energia- hordozók elégetéséből származó kibocsátása. Az Eurostat számításai szerint 2013-ban az Európai Unió fosszilis üzemanyag felhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátása 2,6 százalékkal csökkent a 2012-eshez képest, amikor 1,6 százalék volt a csökkenés az előző évihez képest. ■ MTI
