Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-12 / 109. szám
flmü : '4 •# Uv , KOZELET KiSiKMHHHm Vég nélküli moratórium kilakoltatás Nyomásgyakorlás a bankokra a devizahitelek ügyében ■■■■■■■■■ Kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok (negyedévente, darab) 2011. IV. m 1929 2012.1. 2012. II. 2012. III. | 2012. IV. | 2013.1. 2013. II. 2013. III. | 2013. IV. I 2014.1. 4783 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB “VCíISbSSImSí _■ ■ » _ A Nemzeti Eszközkezelő ügyfélszolgálata. Gyorsan bővül az érintettek köre Felminősítette Portugáliát a Moody's FELMINŐSÍTETTE PORTUGÁLIA államadós-besorolását pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban a portugál költségvetési és adósság- helyzet javulásával indokolva a lépést. A hitelminősítő péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Ba3"-ról egy fokozattal "Ba2"-re javította a portugál államkötvény-osztályzatot, és azt is további felminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette. ■ MTI A cseheknek nem kell az euró A cseh polgárok túlnyomó többsége nem támogatja az ország euróövezeti csatlakozását - derült ki a cseh tudományos akadémia szociológiai intézetéhez tartozó CYVM közvélemény-kutató intézet szombaton közzétett tanulmányából. A felmérésében a válaszadóknak mindössze 19 százaléka jelezte egyetértését az euró bevezetésével, 79 százalékuk a "nem értek egyet" választ jelölte be. A közvélemény-kutatás eredménye csak minimálisan tér el az egy évvel ezelőttitől, amikor a válaszadók 77 százalék jelezte egyet nem értését az euró bevezetésével és 18 százaléka támogatta. ■ MTI Lelassultak a reformok Kelet-Európábán a közép- és kelet-európai átalakuló térség egyik legnagyobb problémája jelenleg a „vérszegény” gazdasági növekedés, és ezzel összefüggésben az, hogy lelassultak a reformok a régiós gazdaságokban - mondta pénteken az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Sir Suma Chakrabarti az EBRD Varsóban rendezendő eheti éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést újságíróknak. ■ MTI Nem lesz végső időpontja a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának, amely az új parlamenti ciklus első elfogadott jogszabálya lesz. Éber Sándor - Herman Bernadett „A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat lesz az első előterjesztés, amelyet az új parlament elfogad” - közölte pénteken a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal elmondta, hogy pártja kezdeményezésére az indítványt házszabálytól való eltéréssel már ma elfogadhatják. A frakcióvezető kiemelte, hogy a devizahitelesek megsegítését szolgáló kilakoltatási moratóriumnak nem lesz végső időpontja. Egészen addig tart majd, amíg a devizahitelesek helyzetét rendező (a kormányzat egyik zászlóshajójának szánt) jogszabály megszületik. Szerinte a devizaadósok ügyének megoldása nemcsak a hitelesek, hanem így a bankok érdekévé is válik. Rogán Antal ezúttal is sürgette a Kúriát, hogy a még nyitott kérdésekben, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében minél hamarabb tárgyaljon és döntsön. Ha a Kúria május végig, vagy még júniusban állást foglal, akkor a törvényt nyújtanak be a parlament elé, hogy rendezzék a de- -vizahitelesek helyzetét. A kilakoltatás réme elvileg azokat fenyegeti, akiknek 90 napon túl lejárt jelzáloghitel-tartozásuk van. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedévben 118 595 ilyen (deviza és forint alapú) hitel- szerződés volt. Valójában évente csak néhány tucat ingatlant árvereztetnek el a bankok. A rogán Antal közölte: ezen a héten megkezdődik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása az Országgyűlésben, mely egyéni képviselői indítványként nyújtanak be. A héten már megvitatják a parlamentben az országgyűlési hitelintézeteket egyrészt köti a kényszerértékesítési kvóta, amely miatt az idén a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanoknak csak az 5 százalékát árvereztethetik el, ez alapján az első negyedévben mintegy 6500 ingatlan kerülhetett volna a lejárt banki tartozások miatt kalapács alá. A hitelintézetek nem használták ki ezt a kvótát sem teljesen, 4783-at jelöltek ki kényszerértékesítésre. Ezek az ingatlanok sem kelnek el azonban többnyire, ami nem meglepő, hiszen az ingatlanpiacon a kínálat dominál, ráadásul a kilakoltatási moratóriumok miatt a kényszerértékesítésre kijelölt lakásokat sokszor lakottan kellene eladni, törvény módosítását is, amelynek célja, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben. A két jogszabályról várhatóan a május 26-i héten döntenek majd. A szavazások hétfőről keddre tevődnek majd át. amire szinte nulla az esély. Tavaly - akkor még 4 százalékos kvóta mellett - összesen 15 216 ingatlant jelöltek ki a bankok kényszerértékesítésre. Ebből a hitelintézetek a Nemzeti Eszközkezelő adatai szerint végül 234-et árvereztek el. A reménytelen helyzetben lévő adósok ingatlanjai közül az eszközkezelő több mint 4 ezret vett meg, miközben több mint 1100 lakás végül nem az árverésen kelt el, hanem maguk az adósok adták el. Csaknem 10 ezer kényszer- értékesítésre kijelölt lakás helyzete még nem rendeződött. A jegybank adatai szerint a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány tavaly év végén valamivel 5500 milliárd forint alatt volt, ennek a 19 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, a deviza alapú hiteleknél valamivel rosszabb volt az arány, 22,4 százalékos. A mentőcsomagok ezeken az adósokon csak részben segítenek. Az átstrukturált deviza lakáshitelek 45, a deviza alapú szabad felhasználású jelzálog- hiteleknek az 53 százaléka ismét nem teljesítővé válik. A beiktatott Orbán Viktor kormányában kilenc tárca lesz parlament "Bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig a három- harmadot, vagyis minden magyart képviselni akarok majd" - hangoztatta kormányfői beiktatása utáni beszédében Orbán Viktor. A parlament szombati ülésén az államfő ajánlására Orbánt Í30 igen, s 57 nem szavazattal választották meg miniszterelnöknek. A kormányfő hasonlóan Áder lános május 6-i beszédéhez a meddő viták lezárását hangsúlyozta. Elmondta, hogy a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és európai közép megerősítésére irányul majd. Orbán a Kossuth téren, az őt ünneplő tömeg előtt már arra buzdította hallgatóságát, hogy a május 25-i EP-választásra újra "csatába kell menni". Erre szerinte azért van szükség, hogy ne olyanok képviseljék a magyarokat unióban, akik veszélyesek az ország érdekeire. Orbán Semjén Zsolttal együtt egyéni képviselői indítvány révén benyújtotta javaslatát a minisztériumok felsorolásáról. Ezek alapján az _ eddigi 8 helyett 9 tárca lesz. A következő szakpolitikai tárcák lesznek: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint minisztériumi rangra lép a kormányzati koordinációt ellátó Miniszter- elnökség. Az előző ciklushoz képest annyi a változás, hogy a még Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és igazságügyi tárca szétvált. A közigazgatás a Miniszterelnökséghez fog tartozni, a végrehajtási rész a belügyhöz. Az igazságügy önállósul Trócsányi László vezetésével. ■ É.S. Beindul a törvénygyártás Népszavazást tartottak a szakadárok Ukrajnában SZEPARATIZUMUS A referendumot nem ismeri el sem Washington, sem Brüsszel, amely Kijev szerint történytelen Népszavazást tartottak a hétvégén Ukrajna két megyében, Do- nyeckben és Luhanszkban. A referendum tulajdonképpen arról szól, hogy az oroszbarát szakadárok által kikiáltott népköz- társaságok állami önállóságával egyetértenek-e az ott élők. Mariupolban már pénteken, más helyeken már szombaton elkezdték a népszavazást, amelyet elvileg vasárnapra írtak ki. A donyecki szakadárok azt közölték, hogy a népszavazás Donyeckben és Luhanszkban nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországé lesz, vagy független, hanem erkölcsi jogot ad a "nép- köztársaság" képviselőinek kifejezni, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt. A két régióban összesen 7,3 millióan, a teljes ukrajnai lakosság 16 százaléka él.. A helyiek igen magas részvételt várnak, orosz beszámolók szerint az emberek hosszú sorokban álltak a szavazókörök előtt. Eredetileg Harkiv megyében is referendumot tartottak volna, de nem tudtak megegyezni a másik két megye szeparatistáival arról, hogy milyen kérdést tegyenek fel. Harkivban Ukrajna födera- lizációját és a délkelet-ukrajnai régió jogköreinek bővítését kí£ O Szavazókor Donyeckben. Nem ismerik el a referendumot vánták szavazásra bocsátani. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy a szakadárok halasszák el a referendumokat. A referendumot nem ismeri el az Egyesült Államok és az Európai Unió sem. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia elnök törvénytelennek nevezték a voksolást. Együtt felszólították Oroszországot, hogy csökkentse az ukrán határ térségében állomásozó csapatainak készültségi szintjét. Az ukrán külügyminisztérium vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a Kelet-Ukraj- nában zajló szeparatista nép: szavazásoknak semmiféle jogi következményük nincs az ország területi egységére nézve. A komédiának titulált referendumok és provokációk mögött képzett, modern orosz fegyverekkel felszerelt terrorista bűnszervezetek állnak", és tudatosan sértik meg Ukrajna alkotmányát és törvényeit. Dmit- rij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy a moldovai Dnyeszteren túli területről Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába. Hiába koboztak el a moldovai titkos- szolgálatok 30 ezer aláírást, a szállítmány nagyobb része eljutott Oroszországba. ■ É. S.
