Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-25 / 96. szám
HÍESÁV Tízezerrel többen a hittanórán NAGYON KOMOLY munkát végeztek a református lelki- pásztorok és hittanoktatók a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás bevezetésével: idén már 126 ezer fiatalt oktatnak hittanra, ami tízezerrel több diákot jelent, mint egy évvel korábban - mondta Ábrám Tibor főgondnok, a református zsinat oktatásügyi bizottságának tagja csütörtökön Budapesten. A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának ülésén Ábrám Tibor közölte: a református hittancsoportok száma immár 13 204, ami 2009-cel több az előző évinél. ■ MTI Szlovák és cseh kormány: közösen az adóelkerülés elleni kö- zös fellépés, a két ország védelmi tárcáinak együttműködési lehetőségei és a közúti infrastruktúra fejlesztése volt a fő téma a szlovák és a cseh kormány közös kihelyezett ülésén, amelyet csütörtökön a szlovákiai Szakolcán (Skalica) tartottak meg. A szlovák és a cseh kormány mostani együttes ülése már a második ilyen jellegű találkozó volt, az előzőt még 2012 októberében tartották. Az ülést Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfő egyaránt pozitívnak, optimistának és tárgyilagosnak értékelte. ■ MTI A belgák Verhofstadtot választanák ha a belga választókon múlna, Guy Verhofstadt lenne Jósé Manuel Barroso utóda az Európai Bizottság élén - derül ki egy felmérésből. Az egykori belga kormányfő, Verhofstadt neve mellé 33 százalék tenné az ikszet. Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt a válaszadók 10 százaléka látná szívesen a brüsszeli bürokrácia élén. ■ MTI A Ligetben nagyszerű? tervpályázat Eddig 2,5 milliárdot hagytak jóvá előkészületekre Vlagyimir Putyin bűncselekménynek nevezte az ukrán műveleteket A Városligetben létrehozandó új épületek ► Új Nemzeti Galéria Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum ► Néprajzi Múzeum ► Magyar Zene Háza ► FotóMúzeum Budapest ► Magyar Építészeti Múzeum ► Mélygarázsok ► Múzeumi restaurátor és raktárközpont ► Biodom az Állatkertben ► Gasztronómiai Falu ► Nebbien Kapu ► Látogató Központ ► Gyermek és Ifjúsági Tudás és Élményközpont (Királydomb alatt) ► Új földalatti állomás Lebontásra kerülő építmények ► Petőfi Csarnok ► Hungexpo Európa legnagyobb új múzeumi fejlesztése mehet végbe mintegy 150 milliárd forintból Budapesten a Városligetben.A beruházást többen ellenzik, tartva a zöldterületek csökkenésétől, feleslegesnek vélve a múzeumok koncentrációját. Éber Sándor A kormány eddig több lépcsőben csaknem 2, 5 milliárd forintot hagyott jóvá a Liget Budapest Projekt előkészítésére - nyilatkozta lapunknak a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztálya. Az intézmény vezetője, Baán László a Városügetben létrehozandó új múzeumi negyed miniszteri biztosa. Az említett összeg többek között a nemzetközi építészeti tervpályázat előkészítésére és lebonyolítására, zöldfelületi felmérésére, a már idén elkezdődő zöldfelületi rehabilitációs munkákra, vizsgálatok, tanulmányok elkészítésére szolgál. E keretből fedezik az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a komáromi Csillagerőd továbbá a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka műemléki rekonstrukciójának megtervezését is. A kiemelt beruházás teljes tervezett költségvetése 150 milliárd forint, ebből az új múzeumi épületek megvalósítása 75 milliárd lehet. Uniós forrásokat is terveznek bevonni a projektbe. A beruházásokat több építész és civil szervezet is támadja. Ellenezték, hogy a világ első közparkja pusztán turisztikai látványosság legyen. Turisztikailag nem tartják kedvezőnek, ha egy helyre koncentrálják -a múzeumokat. Többek szerint a beruházásokkal csak csökkenhet a zöldterületek aránya, az építményekre vetett füvet nem tartják jó pótmegoldásnak. Kifogásolták, hogy egyes épületek 25 vagy 40 méter magasak is lehetnek. Lebontják a Pecsát A VÁROSLIGETBE települő Néprajzi Múzeum épületébe a Kúria költözik. A Szépművészeti Múzeum szerint a Magyar Nemzeti Galéria kiköltözésével lehetővé válik a Vár épületének történelmi rekonstrukciója és egy nyilvánosan látogatható Palotamúzeum kialakítása. A Fotográfiai Múzeum Budapestre vitelével is marad kiállítóhelye A Magyar Urbanisztikai Társaság szerint a közel százhektáros védett, egész évben erősen Igénybe vett közparkba nem kívánatos tömegeket vonzó létesítményeket telepíteni. A már Városligetnél is létező eddigi múzeumi negyed mellett (itt van az Állatkert, a Műjégpálya, a bővítendő Nagycirkusz és a Széchenyi Fürdőn kívül a Mezőgazdasági, a Szepművé- szetir-a-felújítandó -Közlekedési Múzeum és a Műcsarnok is) érdemesebbnek tartja, hogy a Várnegyedben, a Népligetben, a Nyugati pályaudvar környékén, vagy elhanyagolt, ipari területeken tegyenek hasonló beruházásokat. Kecskeméten. A Müpába, a Ludwig Múzeum épületszárnyába külföldi magángyűjtemények költözhetnek. A Néprajzi, a Magyar Építészeti és a FotóMúzeum az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, az Új Nemzeti Galéria a lebontandó Petőfi Csarnok mögötti területen épül fel. A kormányzat szerint a számos munkahelyet teremtő fejlesztés hosszú távon nemzetgazdaságilag megtérül, a megélénkülő turizmus haszna a magyar gazdaságot erősíti majd. A Szép- művészeti Múzeum lapunkkal közölte: ipari létesítmények vagy foghíjak beépítésével, külvárosi területek rehabilitációjával nem lehet hasonló eredményt elérni és nemzetgazdaságilag sem térülhet meg a beruházás. Ezek a megoldások barnamezős beruházásként drágábbak lennének például az iparterület rehabilitációja, a közlekedési és közműhálózat kiépítése miatt. Az ígéretek szerint a beépítettségi arány az új, a Liget szélére vagy lebontandó építmények helyére tervezett létesítményekkel is 10 százalék alatt marad, a tényleges zöldfelület aránya legalább 65 százalékra gyarapodik majd, megújítják a játszótereket és a sportpályákat. Jelenleg a Városligetnek mintegy 60 százaléka zöldfelület. A nemzetközi építészeti pályázatra eddig 2000-en regisztráltak, több száz pályaműre számítanak a május 27-i határidőig. Eredményhirdetés évvégén lesz, a beruházás 2016-ban indulhat el, az új múzeumok 2018-ban nyithatnak meg. válság Következményei lesznek az ukrán nép elleni akció- j nak, és azok érinteni fogják az [ orosz-ukrán állami kapcsolato- | kát is - fenyegette meg tegnap Vlagyimir Putyin az ukrán vezetést. Az orosz államfő a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleteket komoly bűncselekménynek, a kijevi hatalmat juntának nevezte. Oroszország az ukrán válság közös nemzetközi megoldása mellett áll ki - közölte Moszkvában Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter bírálta a nyugati államokat, hogy Ukrajnában újabb alkotmányellenes j hatalomváltást kíséreltek meg végrehajtani. Az ukrán belügyminisztérium szerint biztonsági erők öt „terroristát” megöltek tegnap a Donyeck megyei Szlovjanszk- | nál, az ország keleti részében folyó terrorellenes művelet keretében, z illegális oroszbarát fegyveres csoportok három útzárát semmisítették meg. Olek- | szandrTurcsinov ukrán ügy- ! vivő államfő kedden adott utasítást a húsvétkor felfüggesztett akciók folytatására, szerdán kiszorították a szakadárokat a Donyeck megye északi részén lévő Szvjatohirszk városából, Mariu- polban tegnap visszafoglalták | a városházát. Ukrán források szerint az oroszok aknazárat építenek ki a Krím-félsziget és a szárazföld találkozásánál. A szakadár Donyecki Nép- köztársaság vezetői általános mozgósítást rendeltek el. „Hadgyakorlat kezdődött a Délke- let-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére” - jelen- | tette be tegnap Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Súlyos aggodalomra adnak okot a kelet-ukrajnai fejlemények, az emberrablásokról, kínzásokról és gyilkosságok- | ról érkező híradások - közölte tegnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton hangsúlyozta, hogy a múlt heti genfi megállapodást minden félnek kötelessé- I ge végrehajtani. ■ É. S. Nem tartják be a törvényi előírásokat az állami cégek felmérés A közpénzből működő állami vállalatok nem törekednek a korrupció felszámolására Úgy működnek az állami vállalatok, ahogy a magyar állam: leginkább átláthatatlanul - így summázható a Transparency International Magyarország (TI) által végzett felmérés konklúziója. A korrupció ellen küzdő szervezet 66 állami céget vizsgált meg abból a szempontból, hogy azok mennyire tartják be a törvényi előírásokat. A Magyar- országon először végzett vizsgálat végeredménye lehangoló: a százas skálán mindössze két cég szerzett 90 pontnál többet. Az átlagos eredmény 46 pont volt, maximális eredményt egy társaság sem ért el. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen olyan állami vállalat sincs Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot nyilvánosságra hozza” - mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója budapesti rendezvényén. A cégek általában nem teszik közzé honlapjukon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat, de még a szervezeti felépítsüket is csak kevesen publikálják. Pedig az állami cégek átláthatósága kiemelkedően fontos lenne, mivel közpénzből működnek. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az érintett vállalatok kevésbé át- láthatóak, ezért aztán nehezen számonkérhetőek. „Ez nemcsak az állampolgárok tájékozMartin József Péter tatása miatt problémás, hanem azért is, mert a kormány így nehezebben tudja követni saját cégeinek a működését, és ezért nehezebben tud jó döntést hozni” - hangzott el a TI rendezvényén. A felmérés a cégek általános átláthatósága mellett vizsgálta a vállalatirányítás integritását, ilfetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. Ezzel kapcsolatban azt nézték a szakemberek, milyen mértékben alkalmaznak integritási rendszereket, például etikai forródrótot, kódexet, megfelelőségi (complience) osztályt. Azt tapasztalták, a pénzügyekkel és szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a közszolgáltatást vagy mezőgazdasági ellátást nyújtó vállalatok. Az információkat a honlapról, és a személyes interjúk során szerezték a kutatók. A személyes megkeresések nem jártak nagy sikerrel, a cégvezetők javarészt kitértek a kérdések elől. A kutatásban résztvevő Tóth István János, az MTA főmunkatársa kijelentette: munkája során nem találkozott ilyen nagy arányú elutasítással. A szakemberek harminc vezetőt kerestek meg, ebből mindössze heten válaszoltak a kérdésekre, pedig a felmérést anonim módon végezték. A kutatás fontos tanulsága a vállalatvezetők szerepére irányul. A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy a transzparencia és az integritás megteremtése kimerül a törvények betartásában. Ezt a felfogást jól mutatja egyik irányító véleménye: „Hogy mi a célja a közzétételnek, ezen lehet filozofálgatni. Ma az a célja, hogy a Blikk ben megjelenjen, és lehessen rajta csámcsogni”. Tóth István János elmondta: az átláthatóságért felelős szervezeti egységre vonatkozó kérdéseket „sokan nem is értették". ■ A. E. 4
