Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-24 / 95. szám
2014. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD Júniusban dönt az unió a kormány refbrmterveiről tervezés A kormány előre láthatóan jövő héten fogadja el a 2014-es reformprogramot és a konvergenciaprogramot, amelyeket április 30-ig kell elküldeni az uniónak - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén. Turóczy László közölte: a reformprogram véglegesítése folyamatban van. Az Európai Bizottság a programok alapján június elejéig tesz javaslatot az országspecifikus ajánlásokra, ezeket a június végi EU-csúcson fogadhatják el. A dokumentum javarészt olyan programokat tartalmaz, amelyeknél már döntés született. A nemzeti reformprogram egy része középtávú makrogazdasági kitekintést nyújt, illetve beszámol a tavalyi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról, valamint a 2014- 2020-as időszak forrásainak felhasználásról - ismertette Turóczy László. Ezzel kapcsolatban a kormány március 7-én elküldte Brüsszelbe a Partnerségi megállapodást, és három hónapon belül az operatív programokat is be kell nyújtani. Greinstetter Balázs gazda- ságtervezésért felelős helyettes államtitkár egy szakmai konferencián azt mondta: 2014-től a fejlesztési források jelentős részét a helyi szereplők tervezhetik, és a végrehajtásban is részt vehetnek. Ennek értelmében a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak felhasználását helyi szinten dolgozzák ki. A megyék 450 milliárd forinttal, a megyei jogú városok 220 milliárddal, a kistérségek pedig 330 milliárd forinttal tervezhetnek az operatív programok hozzájárulása mellett. ■ A. E. Növekedési pályán GYiA A bázishatás már aligha segít, mégis bővül a gazdaság Gyorsulási irányadó Az előző év azonos időszaka2100 A felcsúti stadion építése mellett általában jól teljesített az építőipar az év első negyedében, ez is húzta a gazdaságot Áprilisban 2 százalék alatti növekedést mutatott a Világgazdaság mutatószáma. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 1,85 százalékkal növekedett, ami fél éve a leggyengébb teljesítmény. Ebben már a bázishatás is szerepet játszhat, de havi alapon további bővülés látható. Hornyák József Turóczy László Az idei év negyedik hónapjában 1,85 százalékos növekedésről tanúskodik a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). A bővülés üteme továbbra is 2 százalék körüli, ám az utóbbi hónapokban ennél inkább kissé lassabb növekedési számokat láthatunk. Márciushoz képest 0,09 százalékos növekedést mutat a GYIA, és havi alapon már az egymást követő tizenhetedik hónapja van pozitív tartományban a havi index. A növekedés szerkezete nem volt túl kiegyensúlyozott áprilisban. A GYIA tíz részindexe közül négy hatott kedvezően a főindexre, hat viszont lefelé húzta azt. A bővülés irányába ható tényezők azonban erősebbnek bizonyultak. Az öt pénzügyi alindex körül mindössze kettő segítette a GYIA-t. A pénzkínálat reálértékének emelkedése továbbra is kedvezően hat, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának is szerepe lehet. Igaz, a hitelkihelyezések lassabban haladnak, mint a program első körében. A hosszú és a rövid lejáratú kötvényhozamok közötti különbség csökkent, ez is javította a GYIA teljesítményét. A reálkamat növekedése, az Ifo-index esése, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) csökkenése viszont egyaránt lefelé húzta a mutatószámot. Az öt reálgazdasági részindexnél, hasonlóan a pénzügyi indikátorokhoz, kettő növelte és három csökkentette a GYIA-t. Az átlagkeresetek emelkedtek, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 18,9 hónapról 18,5 hónapra csökkent, ami pozitívan hatott. Az ipari termelés és az ipari megrendelések csak lassan találnak magukra, így nem tudták felfelé húzni a GYIA-t, ahogyan a fogyasztási hitelek állománynak visszaesése is kedvezőtlen volt. Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy a növekedés 2 százalék körül stabilizálódott. Ugyanakkor egyre nehezebb további gyorsulást felmutatni, hiszen az bázis egyre javul, és tavaly áprilisban hosszú idő után először már növekedett a gazdaság. Mindez jelzi, hogy a folyamatosan javuló bázis ellenére sikerült fenntartani a növekedési szintet. A folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján így készül a Gyorsulási Irányadó a gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról. pedig akár a kedvező meglepetéseket sem zárhatjuk ki. Az építőipar kirobbanó, 16-28 százalékos növekedést mutatott az év első hónapjaiban, ebben az EU-s pénzek gyorsuló lehívása mellett szerepet játszhatott az enyhe tél is. Az ipar 6-8 százalék közötti ütemben bővült januárban és februárban, amit az autók kivitele húzott, és a nettó export is pozitív lehetett. A kiskereskedelem 4-6 százalékkal növekszik, ebből viszont nem könnyű következtetéseket levonni a fogyasztásra, hiszen a dohánynál az adatforrás változása (megkérdezés helyett teljeskörű adatszolgáltatás) nehezíti ezt, valamint az online kasszák bevezetése fehéredési hatást fejt ki; vagyis ennél valamivel alacsonyabb lehet a vásárlási többlet. Ami a kilátásokat illeti, az euróövezeti beszerzésimene- dzser-index javulása a magyar export szempontjából kedvező, és a hazai feldolgozóipari index is a bővülést jelző 50 pont felett áll, noha áprilisban csökkenést láthattunk. A GKI konjunktúraindexe alapján az üzleti és a fogyasztói bizalom emelkedik, vagyis mindezek alapján nem láthatunk nagyobb aggodalomra utaló jeleket rövidebb távon. Nem lesz türelmi időszak az autópályadíjaknál jogosultság „Az úthasználati jogosultságok érvényességéi idejének további kitolását nem tartom indokoltnak” - közölte a parlament honlapján a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlónét Szilágyi György kérdezte arról írásban, hogy tő nem látja-e indokoltnak az autópálya díjak esetében az úthasználati jogosultság lejáratát követő joghátrányoktól mentes türelmi időszak bevezetését. A job- bikos képviselő azt vetette fel, hogy míg a parkolásnál van lehetőség egy óránál rövidebb időre történő fizetés esetén öt perccel, míg egy órán túl 15 perces türelmi időre, miért nem lehetséges ez a hasonlóan a nemzeti mobil fizetési rendszeren szintén kifizethető autópályadíjak esetében. Szerinte közlekedésbiztonsági szempontból, az esetleges gyorshajtás elkerülése miatt is érdemes lenne megfontolni, hogy a jelentős méretékű díjjal járó sztrádahasználatnál is egy türelmi időszak után kelljen csak pótdíjat fizetni. Németh Lászlóné azt is közölte: a havi úthasználati jogosultság a megváltást követő hónappal megegyező napon érvényes, így például - a februárt kivéve - legalább 1-2 nappal hosszabb időre biztosít a havi „matrica” jogosultságot. A tárcavezető szerint a díjstruktúra jelenleg is módot ad a jogosultság maximális kihasználtságára. Úgy vélte, hogy egy évesnek nevezett; -1 13 hónapig használható jogosultság esetén egy 15,' vagy 30 perces türelmi idő nem oldaná meg az esetleges gyorshajtás problémáját. Egyébként is mindenkinek van lehetősége arra, hogy megtervezze utazását, hogy a jogosultsági idő ne sarkallja gyorshajtásra. A miniszter azt is közölte, hogy igen elenyésző a közvetlenül éjfél utáni pótdíjazások száma. Némethné leírta, hogy a legnagyobb számban a heti, 10 napra érvényes jogosultságot értékesítetik, ebből tavaly 8,1 milliót adtak el személygépkocsik és motorkerékpárok számára. Az éves, 13 hónapig érvényes jogosultságot 90 százalékban a hazai úthasználók vásárolják meg. ■ É. S. Mégis vesztegetés lehet a hálapénz paraszolvencia A legfőbb ügyész állásfoglalását kérik a rezidensek Gyenge a diákjaink problémamegoldása Polt Péter legfőbb ügyész állás- foglalását kéri a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) arról, hogy az orvosok által nem előre kért, de utólag elfogadott hálapénz kimeríti-e a vesztegetés elfogadása tényállását. A hálapénz elfogadása tavaly július óta minősülhet vesztegetésnek és büntethető három évig terjedő szabadságvesztéssel, mégis, az ország egyetlen egészségügyi intézményében sem tiltották meg a dolgozóknak. Ennek az az oka, hogy bár a Btk. részben valóban szigorított azzal, hogy már „a jogtalan előny ígéretének elfogadása”, vagyis a hálapénzért cserébe felajánlott előny is bűntettnek minősül, ha a kórház nem tiltja a paraszolvencia elfogadását, az továbbra sem minősül vesztegetésnek. Két éve a munka törvénykönyve adott felhatalmazást a kórházigazgatóknak, hogy szabályozzák a hálapénz elfogadásának gyakorlatát. Ezután szabályozott módon, a működőképesség fenntartása érdekében mindenütt bekerült a szervezeti és működési szabályzatba a paraszolvencia. Az MRSZ első körben a Köz- igazgatási és Igazságügyi, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A tárcák állásfoglalása szerint a beteg által előre nem ígért, or- vos/ápoló által nem kért, utólag adott/elfogadott előny/hála- pénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása/adása tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy álláspontjuk jogi kötelező erővel nem rendelkezik. A magyar orvostársadalom azonban a szövetség szerint megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne kelljen teljes jogbizonytalanságban végeznie a mindennapi gyógyító munkát. A GKI Gazdaságkutató őszi reprezentatív felmérése szerint évente nagyjából 34 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a teljes felnőtt magyar lakosság hálapénzre költött az elmúlt egy év során. ■ H. É. A fiatalokat taszítja a magyar Rezidens Szövetség 2013 áprilisában útjára indította kampányát azzal a céllal, hogy a betegek és egészségügyi dolgozók egy átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított, hogy a fiatal orvosokat már taszítja a hálapénzrendszer, sokan emiatt is mennek külföldre. Az orvosok és a betegek is egyetértenek abban, hogy amint a feltételek adottak ehhez, a paraszolvencia, amely sok betegnél nem is a hála, hanem a félelem bére, minden formájában büntethető legyen. felmérés Igen gyengén a magyar diákok kreatív probléma- megoldó készsége, Magyar- ország a 44 részt vevő ország közül a 33. helyen végzett - áll a 2012-es PISA-jelentés áprilisban megjelent, ötödik kötetében. A felmérésben az első helyen Szingapúr, Dél-Korea és Kína végzett. Az első európai ország Finnország, Magyar- ország a kelet-közép-európai térségből csak Bulgáriát előzte meg, a térségből Csehország teljesített a legjobban. Ez volt az első olyan PISA-teszt, amelyben számítógépen kellett feladatokat megoldani, például útvonalakat terveztek, vagy MP3-lejátszót üzemeltek be. A jelentése kiemelte: a problémamegoldásban nem mindig azok az országok teljesítettek jobban, ahol a diákok a tantárgyakban eredményesebbek. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a gyenge problémamegoldó képességű gyerekek felnőttként nehezen találnak munkát. A magyar diákok 35 százaléka a leggyengébbek közé tartozik, a legjobban teljesítők a 15 évesek 5,6 százalékát tették ki. A finneknél ez az arány 14,3, illetve 15 százalék volt. A magyar diákok a természettudományos ismeretekben és a matematikában is az OECD-átlaga alatt teljesítettek. ■ É. S. I r *
