Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-24 / 95. szám
KOZELET *’• 1 2014. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK-í" . ‘fyjyV» *r . f ' V ; W^KtBKKHBBBS^SSSBÍSB^ Kínáról szól Obama ázsiai útja vizit Egy hét alatt négy országot keres fel az amerikai elnök Barack Obama Abe Sinzó japán kormányfővel meglátogatta a leghíresebb tokiói szusibárt, Dzsiró 3 Michelin-csillagos éttermét HÍRSÁV Pozsony szigorítaná a földvásárlást a helyi gazdákat és a legalább három éve gazdálkodókat előnyben részesítené, az Európai Unión (EU) kívüli külföldiek egy részét pedig kizárná a termőföldvásárlásból az a jogszabálytervezet, amelyet tegnapi ülésén hagyott jóvá a szlovák kormány. A jogszabály szerint Szlovákiában nem vásárolhatna földterületet olyan EU-n kívüli állam vagy annak állampolgára, illetve ott bejegyzett cég, amelynekg törvényei nem teszik lehetővé, hogy területén szlovák állampolgár vagy Szlovákiában bejegyzett cég földterülethez jusson. ■ MTI Örmények: Erdogan részvétet nyilvánított recep tayyip Erdogan török kormányfő Törökország nevében részvétét nyilvánította az Oszmán Birodalomban elkövetett mészárlások során „1915-ben meggyilkolt örmények unokáinak”. A kilenc nyelven kiadott közleményben Ankara első ízben fejezte ki részvétét a több százezer emberéletet követelő deportálás és mészárlás miatt, bár Erdogan nem kért bocsánatot és nem használta a népirtás,. szQf.pem. ■,W NGM: terv szerint alakul a hiány a nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint a kiadások, a bevételek és a hiány tervezett lefutásának megfelelően alakult 2014 első negyedévének központi költségvetési egyenlege. Az államháztartás központi alrendszeréaek első három havi hiánya 701,2 milliárd forint lett. A központi költség- vetés 796,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 63,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 31 milliárd forintos szufficittel zártak az első negyedévben. ■ MTI Washington szövetségesei számíthatnak arra, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben az USA betölti az ellensúly szerepét az egyre erélyesebb Kínával szemben - ennek demonstrálása a fő feladata Barack Obama egyhetes távol-keleti kőrútjának. Emellett az amerikai elnök Tokióban tárgyalásokat folytat a térség országaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodás ügyében is. Tar Gábor Nem kapott könnyű feladatot Barack Obama a tegnap elkezdődött, négy országot felölelő egyhetes távol-keleti útjára. A Japánba, Dél-Koreába, Malajziába, illetve a Fülöp-szigetekre ellátogató amerikai elnöknek ugyanis úgy kell biztosítani az USA szövetségeseit arról, hogy mindenképpen számíthatnak Washington támogatására az egyre erélyesebben fellépő Kínával szemben, hogy eközben ne sértse meg a világ második legnagyobb gazdaságával kapcsolatos amerikai érdekeket. Barack Obama elsőként Tokióba látogatott el, ahová helyi idő szerint tegnap estüf&rkezett meg. A japán látogatás jelentőségét növeli, hogy Obama az első amerikai elnök 1996 óta, aki ellátogat a szigetországba. Már megérkezése előtt egy japán lapnak adott interjúban leszögezte, hogy az USA ellenez minden olyan egyoldalú lépést, amely megsértené a japán ellenőrzést a kelet-kínai-tengeri Szenkaku-szigetek felett. Bár korábban is tettek már hasonló nyilatkozatot amerikai tisztségviselők, azonban ez volt az első alkalom, hogy Obama is nyíltan kifejezte ezt. A területet ugyanis Kína is magának követeli, amely komoly feszültséget jelent a két állam között. A két ország parti őrségének hajói gyakran ijesztgetik egymást a szigetek körüli területen azóta, hogy a japán állam másfél éve magántulajdonosoktól megvásárolta a területet. Abe Sinzó japán kormányfővel tartandó mai tárgyalásán Obama várhatóan megerősíti azt, hogy a Szenkaku-szigetek ügye az 1960-ban megkötött amerikai-japán biztonsági szerződés hatálya alá tartozik, vagyis Tokió egy esetleges ellenséges kínai lépés esetén katonai értelemben is számíta csendes-óceáni térségben kialakítandó szabadkereskedelmi övezet (TPP) a tervek szerint 12 országot ölel majd fel. Az USA és Japán, vagyis a világ legnagyobb, illetve harmadik legnagyobb gazdasága mellett Ausztrália, Brunei, Chile, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Uj-Zéland és Vietnám lesz tagja az övezetnek. Ezek az országok a globális GDP közel 60 százalékát, a világ népesséhat az USA támogatására. A megbeszélések másik fő témája a csendes-óceáni térség 12 országára kiterjedő szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership - TPP) létrehozásával kapcsolatos egyeztetések lesznek. Washington eredetileg arra számított, hogy már tavaly megköti Japánnal a Tff-rifegáí- lapodást, azonban a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások a különböző protekcionisgének 40 százalékát teszik ki, valamint a világkereskedelem több mint negyede is itt bonyolódik. A TPP egyben a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete lesz. A TPP felállítása becslések szerint az egy főre jutó japán GDP-t mintegy 1,5 százalékkal emelné, ami közel megduplázná azt a lassú növekedési ütemet, amelyet az utóbbi két évtizedben mértek a szigetországban. ta törekvések miatt az utóbbi időszakban holtpontra jutottak. Emiatt nem várható, hogy Obama tokiói tárgyalásán bejelentik a megállapodás megkötését, bár egyes szakértők ennek az esélyét sem zárják ki. Japán elsősorban öt agrártermék (rizs, búza, tejtermékek, cukor, marha- és sertéshús) import-' vám-szintjeit félti, míg az USA az autóiparát védené meg a japán konkurenciától. Obama kőrútjának második államosa Dél-Korea lesz, ahová pénteken utazik. A szöuli vizit elé időzítve Észak-Korea fokozott aktivitást mutatott az atomkíséreti telepén, legalábbis erről számoltak be dél-koreai hírszerzői információk. A szöuli védelmi minisztérium szerint nem lehet kizárni, hogy Phenjan végrehajtja negyedik kísérleti atomrobbantását, vagy legalábbis úgy tesz, mintha arra készülne. A phenjani fenyegetés miatt is Washington azt szeretné elérni, hogy enyhüljön két szövetségese, Japán és Dél-Korea közötti feszültség, amit szintén szigetviták borzolnak. Emellett az sem kedvezett a két ország viszonyának, hogy a japán kormányfő hétfőn adományt küldött a tokiói Jaszuku- ni-szentélybe, amely a második világháborúban elesett japán katonáknak, köztük háborús bűnösöknek is emléket,állít- A Dél-Koreát a japán megszállásra emlékeztető tett ellen azonnal tiltakozott Szöul. Obama körútja azt kívánja demonstrálni, hogy az „ázsiai fordulatnak” nevezett amerikai politika keretében - amit az elnök a második terminusában hirdetett meg - Washington a korábbinál nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az ázsiai-csendes-óceáni térségre mind katonai, diplomáciai, illetve gazdasági szempontból. Mindeddig azonban ebből nem sok minden valósult meg, ugyanis Washington figyelmét jelentős részben lekötötték a közel-kelet térségben kirobbant válságok, illetve legutóbb az ukrajnai krízis, valamint az EU-val folytatott tárgyalássorozat a transzatlanti . szabadkereskedelmi térség létrehozásáról. A legnagyobb szabadkereskedelmi övezet Vita a pártok között az új Országgyűlésről T. ház Az alakuló ülés egyeztetésén a Fidesz 14 testületre tett javaslatot, öt vezetéséről mondana le a kormányoldal A Fidesz 14 parlamenti bizottság megalakítására tett javaslatot - közölte tegnap Rogán Antal az új Országgyűlés alakuló ülésének előkészületeiről tartott első egyeztetés után. Az előző ciklus Fidesz-frakcióve- zetője a zárt tanácskozás után elmondta, hogy esetleg 15 testület lehet, de többet indokolatlannak tartana, mivel egy kisebb parlamentben nem lehet a korábbi ciklusokhoz hasonlóan 20 bizottságot működtetni. A bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kéthar- mad-egyharmad kormánypárt-ellenzék arányhoz, a bizottsági elnöki posztokból ötöt tölthetne be az ellenzék. Rogán közölte: az új parlamentnek öt alelnöke és 10 jegyzője lesz. Két alelnököt jelöl a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP és a Jobbik, az LMP erre nem tartott igényt. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet az LMP. A Fidesz várhatóan 117 tagú frakciója május 5-én alakulhat meg, a KDNP-é 16 tagú lehet (a DK-nak és az Együtt-PM-nek nem lesz önálló frakciója). Az ülés után az LMP részéről Schiffer András és Szél Bernadett elmondták, milyen bizottságokra tett javaslatot a Fidesz: törvényalkotási, mentelmi, igazságügyi, költségvetési, Rogán Antal külügyi, európai ügyi, honvédelmi és rendészeti, nemzetbiztonsági, nemzeti összetartozás bizottsága, gazdasági, mező- gazdasági, kulturális, népjóléti és fenntartható fejlődés bizottságok lennének. Rogán jelezte, nem minden területnek lenne testületé, az önkormányzati, vagy az ifjúsági ügyekkel akár 3-4 bizottság is foglalkozhatna. Mind a három ellenzéki frakció elégedetlenségét fejezte ki a bizottsági struktúrával kapcsolatban. Jelezték, hogy külön uniós grémiumra nincs szükség, hanem össze lehetne olvasztani azt a külügyi bizottsággal, külön kellene foglalkozni a gazdaságiba testületbe beolvasztott foglalkoztatással. Mesterházy Attila, aki valószínűleg újra MSZP-frakcióvezető lesz fontosnak tartotta, hogy a bizottságok, ha nem is külön testületben, de az önkormányzati ügyekkel, a fejlesztéspolitikával, a közlekedéspolitikával, az ifjúságpolitikával, az idősüggyel és az energetikával is foglalkozzanak. A jobbikos Vona Gábor jelezte: elfogadhatatlannak tartják a javasolt bizottsági struktúrát. Főként azt hiányolták, hogy még a területek megnevezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzatok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energetika. A Jobbik a bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiztonsági bizottsághoz fog ragaszkodni (a törvény szerint még a költségvetési járna az ellenzéknek). Schiffer jelezte: a parlamenti hagyományok alapján ez a legerősebb ellenzéki pártot, most az MSZP-t illetné. Az LMP a javasolt bizottsági struktúrából az energiapolitika szerepeltetését hiányolta, de Schiffer kifejtette, hogy az általuk vezetendő fenntartható fejlődés bizottságában lehetne kötelező jelleggel megvitatni ezeket kérdéseket. Az egyeztetések pénteken folytatódnak, Rogán reményei szerint május 1-ig lezárnák a tárgyalásokat. ■ É. S. « A ft I
