Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-19 / 92. szám

2014. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 7 BELFÖLD - GAZDASÁG Ijedtség helyett empátiát képzés A siketvakokkal a legnehezebb a kommunikáció Bíróság: nem zárható még le a Takarékbank privatizációja jogalkotás A Fővárosi Törvényszék az Alkotmány- bírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptör­vény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak meg­semmisítését kéri. A törvény­szék bírája ezt pénteken jelen­tette be annak a pernek a tár­gyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és tár­sai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdon­jogot, összeférhetetlen a tisz­tességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Taka­rékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyre­állítható legyen. A bíróság szerint nemcsak a szerződési szabadságot sérti a törvény, hanem a tisztességes gazda­sági versennyel sem fér össze, hiszen az állam a jogalkotási erőfölényét kihasználva juttat piaci pozícióhoz egy szereplőt. Ez a polgári demokratikus ha­gyományoktól idegen. A Fővárosi Törvényszék feb­ruárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltot­ta a Magyar Posta Zrt. számá­ra, hogy a tulajdonában levő Takarékbank Zrt. részvénye­ket az április 18-i tárgyalásig átruházza. A bíró elmondta: a következő tárgyalásig fel kell függeszteni a részvények átruházását, vagyis a Posta és az MFB nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszéken ez volt a per második tárgyalása. A Demján Sándor vezette OTSZ azt nehezményezte, hogy a Magyar Posta tavaly augusz­tus végén tulajdont szerzett a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbank­ban, és ezáltal kisebbségbe szorította a takarékszövetke­zeteket. A magyar állam - a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank együttes rész­vénycsomagja révén - ennek a tranzakciónak a következté­ben vált többségi tulajdonossá a Takarékbankban. ■ AS Érzékenyítő programokat tar­tanak többek között az egész­ségügyben dolgozóknak, hogy segítsék kommunikáci­ójukat a fogyatékkal élőkkel. Éber Sándor „A legáltalánosabb hiba a fo­gyatékkal élőkkel szemben, hogy meghökkenünk, megije­dünk tőlük, rácsodálkozunk másságukra, amit el kellene tudnunk fogadni” - nyilatkozta lapunknak Dörnyeiné Barabás Éva. A szakvizsgázott gyógy­pedagógus szerint, ha negatív érzelmet közvetítünk, azt azon­nal észreveszik a fogyatékkal élők, empátiával, odafigyelés­sel kell reagálni. Dörnyeiné egy akkreditált képzés kere­tében oktat kommunikációs technikákat egészségügyben dolgozóknak (egy „érzékenyí­tő”, uniós forrásból finanszíro­zott program keretében), hogy így csökkentsék a fogyatékos­ságból adódó hátrányokat. Leg­utóbb a Mindennapi Kultúráért Egyesület az ajkai kórházban tartott tanfolyamat 4 csoport­ban 82 fő részvételével. Dörnyeiné elmondta: a tré­ning jellegű képzésben az au- tizmussal élők, a siketvakok és az értelmi akadályozottak­kal való megfelelő kommuni­kációs technikákat tanították. A gyógypedagógus szerint a legnagyobb rácsodálkozás az autizmussal élőkkel (mintegy hatezren vannak Magyaror­szágon) kapcsolatban volt, mert miután ismertették a jellemzői­ket, sokan azt mondták, hogy találkoztak ilyen emberekkel, de nem értették meg a viselke­désüket. Az autistáknak igen fontos a képi megjelenítés, a struktúrákban való tájékozta­tás, tudniuk kell, hogy ponto­san mi fog vele történni a pél­dául a rendelőben, hogy félel­meikét csökkentsük. A kommunikáció a siketva­kokkal legnehezebb (mintegy háromezren vannak Magyar- országon). A törvény biztosít számukra egy kísérőt, akikre mindig szükségük van. Ezt kell fogadniuk az egészségügyi dol­gozóknak még a legintimebb vizsgálatoknál is. A fogyatékos emberek esély- egyenlőségét segítő képzések jelentős részét az ESZ A Non­profit Kft. pályázati úton hir­dette meg felnőttképzési és felsőoktatási szervezeteknek. Az uniós forrásból finanszí­rozott programban 7 főiskola és egyetem, valamint 28 fel­nőttképzéssel (is) foglalkozó intézmény nyert el támoga­tást. Az FSZK Nonprofit Kft. A gyógypedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az értelmi sérülteknek (mintegy 40 ezren vannak) könnyen érthető kom­munikációra van szükségük. Igen fontosak számukra a pik- togramok (vagy színkódolás), nem biztos, hogy szavakkal kell jelezni számukra, hogy például mi hol található egy kórházban. A tanfolyam egyik feladata az volt, hogy bonyolult orvosi, vagy betegtájékoztatót kellett egysze­rű tőmondatokká átalakítani. Az állam által alapított, az említett programokban a tréne­reket képző Fogyatékos Szemé­lyek Esélyegyenlőségéért Köz­hasznú Nonprofit Kft. (FSZK) uniós forrásból több mint 70 képzési programot fejlesztett ki korábban. Simonies Benjámin, az FSZK módszertani kísérési szakterületi vezetője lapunkkal által kidolgozott tananyagok, képzések közül a 35 intéz­mény 19 féle, összesen 111 képzés átvételére és megvaló­sítására vállalkozott 2015-ig. A különböző képzéstípusok­ból számos intézmény több csoportot is indít, hogy a fizi­kai- és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterét ismertesse több ezer ember részére. közölte: ezek célja az, hogy a fo­gyatékos emberekkel (minden fogyatékossági típusra vonat­kozóan) valamint, az egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsola­tos tudástartalmak minél széle­sebb körben, minél több szakte­rületen épüljenek be a képzési anyagokba, rendszerekbe. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hallássérültek jelentős részének fontos a megfelelő fényviszonyok a szájról olva­sáshoz, ne takarjuk el beszél-, getés közben a szánkat Lehe­tőleg mindig forduljunk szem­be velük, oldalról nehezebben lehet szájról olvásni. Számuk­ra sokszor a jelnyelv az anya­nyelv, a magyar így csak a má­sodik nyelv. Sok látássérültnek fontos a megfelelő fényviszony, a jól el­különíthető kontrasztos felü­let, a nagyított, akadálymentes betűtípussal elkészített felirat. Fontos számukra a hangos in­formáció, a honlapok felolvasó szoftver általi felolvasása, egy „beszélő” lift, vagy, hogy a tö­megközlekedésben mondják be a megállókat. A mozgáskorlá­tozottak esetében alapvetően a fizikai akadálymentesítés a fő irány, így a rámpák, a megfele­lő szélességű ajtók és folyosók, liftek, fotócellás ajtók, akadály- mentes mosdók vagy a megfe­lelő magasságban elhelyezett kezelőszervek. Aláírták a Dunaferr kohós szerződését az ISD Dunaferr Zrt. és a szlovák Termostav-Mráz s.r.o képviselői pénteken Dunaújvárosban aláírták az 1-es kohó átépítésének fővál­lalkozói szerződését. Jevge- nyij Tankilevics, a Dunaferr cégvezetője hangsúlyozta, hogy a szerződés aláírása a cég jövőjével kapcsolatos kü­lönböző spekulációknak is véget vet. Jelezte, hogy a pro­jekt teljes költsége 10 millió euró és a tervek szerint au­gusztus 20-ra elkészül. Kér­désre elmondta: a kohó át­építése szimbolikus és gya­korlati jelentőségű is, hiszen biztosítja a cégcsoportnál a folyékony fázis megőrzését a következő évekre. Hozzá­tette: a nagyolvasztók nélkül a Dunaferr elveszítené teljes létszámának felét. ■ MTI Paks II.: az LMP feljelentést tesz az lmp az államnak vagyo­ni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tesz fel­jelentést, mert a párt szük­ségtelennek tartja azt az 550 millió forintos megbízást, amelyet az I.M.G. Inter Me­dia Group Kft. nyert el Paks II. kommunikációjára - kö­zölte Szél Bernadett pénte­ken. A Lehet Más a Politika társelnöke azt írta, hogy a kommunikációs tenderről szóló döntés akkor született, amikor a kormány még nem­zetközi tenderről beszélt a paksi bővítés kapcsán. Ten­der helyett azóta „Orbán-Pu- tyin paktum köttetett”, a kommunikációs megbízás azonban ugyanaz maradt, ami azt valószínűsíti" hogy a pénz elköltése az elsődleges - fogalmaz. ■ MTI 66 millió forint tanyafejlesztésre a mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) több mint 66 millió forintot fizet ki a napokban a tanya­fejlesztési programban. A támogatási összegből a tanyagazdaságok fejlesztés­re 28 milliót, útfelújításra, tanyagondnoki szolgálatok korszerűsítésére, villamos- energia-ellátásra, a gazdaság indítására 38 millió forintot fizetnek ki. ■ MTI Képzések uniós forrásból HIRDETÉS Motiva nyugdíjbiztosítás Számolja ki Ön is Motiva nyugdíját weboldalunkon! Hosszú távú megtakarítási lehetőség nyugdíj-elötakarékossági célra. Ellenáll a gazdasági ingadozásoknak, hiszen az ING Biztosító garantálja a szerződésben előre meghatározott összeg kifizetését lejáratkor. Befizetései után akár 130 000 Ft adójóváírás lehetőségével. TOVÁBBI RÉSZLETEK: www.ingnyugdijbiztositas.hu Bér: 1,3 százalékkal több prognózis Elemzők további emelkedésre számítanak idén A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint az átlagkeresetek 1,3 százalék­kal nőttek az idén január-febru­árban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a nö­vekedés. A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagos bruttó bére elérte a 226 600 forintot, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 239 ezer forintot tett ki. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bérek növe­kedése alacsony, de a közfoglal­koztatás erősen torzítja az át­lagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszférában 5,4 száza­lékkal nőttek a bérek az előző év január-februári időszakához képest, a költségvetési szférá­ban pedig 9,1 százalékkal. Az elemző rámutatott: a közmun­kaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a köz­foglalkoztatottak száma meg­nőtt, a teljes nemzetgazdaság mintegy 2,8 millió alkalma­zottjából körülbelül 200 ezer a közmunkás. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szintén ki­emelte, hogy az átlagkeresetek mérsékelt növekedését a köz­munkaprogramok okozták. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint 2014-ben marad a dina­mikus bérnövekedés, a statisz­tikákra előreláthatóan májusig lesznek jelentős hatással a köz­munkaprogramok. Az elemző 3,5-4 százalék közötti éves átla­gos bérnövekedésre számít. Balatoni András, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás hatását ki­szűrve jelentősen nőtt az alkal­mazásban állók munkabére az előző év azonos időszakához képest. Februárban a nettó bé­rek 6,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció mindössze 0,1 százalék volt. A jelentős reálbér-növekedésben szerepet játszott, hogy csak­nem 10 százalékkal nőttek a bérek a költségvetési intézmé­nyekben. ■ MTI t i t l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom