Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-04 / 29. szám
2014. FEBRUÁR 4., KEDD 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Javuló euróövezeti hiányadatok 2013 harmadik negyedévére eurostat Három százalék közelébe csökkent tavaly a harmadik negyedévben az euróövezet országaiban az átlagos költségvetési hiány - közölte az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy lassan elérhetó'vé válik a stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százalékos limit. A 17 tagállam bevételei és kiadásai alapján, szezonális kiigazítással, 2013 harmadik negyedévében 3,1 százalék GDP-arányos költségvetési hiány alakult ki az euróövezet- ben, alacsonyabb a második negyedévi 3,3 százalékos, illetve az első negyedévi 3,4 százalékos GDP-arányos deficitnél. A tavalyi harmadik negyedévi GDP-arányos euróövezeti költségvetési hiány a legkisebb a 2008 harmadik negyedévi 2,2 százalékos deficit óta. Az Európai Unió egészében a hiány az időszakban 3,5 százalék lett, ami növekedést jelent a második negyedévben mért 3,4 százalékos értékhez képest, ugyanakkor jóval kedvezőbb, mint az egy évvel korábbi 4 százalékos érték. Az Európai Unióban a költségvetési bevételek a 2013- as harmadik negyedévben GDP-arányosan 45,8 százalékra csökkentek a második negyedévi 46,0 százalékról, a kiadások pedig eközben 49,3 százalékra csökkentek 49,4 százalékról. Jelenleg az EU 18 tagállama ellen folyik túlzottdeficit-el- járás a 3 százalékot meghaladó hiány miatt, a tavaly júliusban csatlakozott Horvátország esetében a múlt héten indította el az EU. Magyarország tíz év után tavaly nyáron került ki a procedúra alól, ám az Európai Bizottság prognózisaiban kételkedik, hogy fenntartható-e a 3 százalék alatti hiány. ■ VG Euróövezeti deficit (a GDP százalékában) 4,0 3.9 2012. l.n.év-2013. III. n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Egyszerűbb adózást várnak ajánlás A foglalkoztatottsági ráta emelése fő feladat az OECD szerint Robert Ford szerint a Növekedési Hitelprogram inkább rövid távon járulhat hozzá a növekedéshez, de értékeléséhez időre van szükség A magyar költségvetés sok problémája megoldódna, ha a foglalkoztatottság mértéke elérné az uniós átlagot - véli Robert Ford, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) gazdaságpolitikai igazgatóságának országtanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgató- helyettese, akit a múlt héten kiadott, a magyar gazdaság helyzetéről szóló 2014-es jelentés apropóján kérdeztük. Tar Gábor- A sokat bírált magyar fiskális politika annyiban sikeresnek mondható, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. Tudná ajánlani ezt a magyar modellt más országok számára is?- Azt gondolom, túlzás azt állítani, hogy ez egy unorto- dox politika. Sok ország tesz különleges, az átlagtól eltérő lépéseket bizonyos körülmények között, hogy egy adott speciális problémát megoldjon. Ezt tette Magyarország is, amelynek a GDP 2-3 százalékát jelentő bevételre volt szüksége ahhoz, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezt számos adó kivetésével oldotta meg a kormányzat. Egyes adófajtákat persze megfelelőbbnek tartunk, mint másokat, ez azonban nem unortodox politika. Négy évvel ezelőtt üdvözöltük, hogy a kormányzat az adórendszer egyszerűsítése mellett döntött, mert számos OECD-tagállamban megfigyelhető, hogy a folyamatos kiigazítások, toldozgatások miatt igen bonyolulttá vált az adórendszer, ami csökkenti annak hatékonyságát. Emiatt azt javasoljuk, hogy idővel, amikor már a helyzet stabilizálódott, legyenek olyan lépések, amelyek az egyszerűbb adórendszerhez való visszatérés irányába mutatnak. Ez ugyanis a növekedést is ösztönözheti.- A kormányzat szerint tavaly növekedési fordulat történt a gazdaságban. Mennyire tartja megalapozottnak ezt a növekedést?- A magyar növekedésre vonatkozó jelenlegi előrejelzésünk jóval optimistább, mint a legutóbbi, 2012-es országjelentésben leírt prognózis. Ebben az uniós kilátások is szerepet játszanak. Az uniós gazdaság ugyanis, úgy tűnik, talpra áll, ami jelentősen segítheti Magyarországot is. Emiatt az alapszcenáriónk az, hogy fellendülésnek indul a magyar gazdaság, még ha annak üteme mérsékelt is lesz. (Idénre 2,0, jövőre 1,7 százalékos GDP-bő- vülést jelez előre az OECD országjelentése. - a szerk.) Ha egy újabb euróválság bontakozna ki, az viszont természetesen kockázatot jelentene ország számára.- Miként látja, középtávon az MNB növekedési hitelprogramja (NHP) mennyiben segítheti a gazdasági növekedést?- Ez inkább rövidtávon tud hozzájárulni a GDP bővüléséhez azzal, hogy kinyitja a hitelezési csatornákat. Hasonlít a Nagy-Britanniában és bizonyos értelemben az USA-ban bevezetett megoldásokhoz. Mindamellett ez a fajta nemkonvencionális monetáris politika mindenhol újdonságnak számít, így időnek kell eltelnie ahhoz, hogy azt valóban értékelni tudjuk. Emiatt azt ajánljuk, hogy idővel kerüljön sor az NHP értékelésére, illetve az alapján az esetlegesen szükséges kiigázításokra.- Miként látja, a strukturális reformok terén történt előrelépés Magyarországon a legutóbbi, 2012-es országjelentés óta?- Úgy vélem, jó irányba történtek lépések, azonban ez egy hosszú, időigényes folyamat, ahol sok a tennivaló. Például akad feladat a téren, hogy növekedjen a verseny, különösen a szolgáltatások terén. Ez ugyanis egy különös ágazat abból a szempontból, hogy nincs kitéve a külföldi versenynek, mint például a feldolgozóipar. Fontos feladatnak számít a foglalkoztatottság szintjének emelése is, amelynek mértéke igen alacsony. Ha ezt az arányt az EU-átlagára sikerülne emelni, akkor sok fiskális probléma megoldódna. Potenciális növekedés (a GDP százalékában) 5 4 3 2 1 Magyarország 2001-2015 VG-GRAFIKA FORRÁS: OECD HÍRSÁV Növekszik a magyar csodkockázat MAGYARORSZÁG KOCKÁZATI megítélése azonossá vált Törökországéval. Az 5 éves magyar CDS-felár - amit gyakran csődkockázati mutatónak tekintenek - 285 bázispontra emelkedett hétfőn, amire öt hónapja nem volt példa. A forint 312 és 314-es szint között mozgott az eu- róval szemben. Á Buda-Cash Brókerház elemzői szerint az MNB-nek még nem kell a török jegybankhoz hasonló kamatemelést végrehajtania a forinteszközök leértékelődése ellenére, ám a további kamatcsökkentések belenge- tése csak olaj a tűzte. ■ VG MLBKT: javuló kilátások januárban 7,4 százalékponttal 57,9 pontra emelkedett a beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított értéke decemberhez képest - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). A felmérésben vizsgált részindexek egy kivétellel nőttek decemberhez képest. A foglalkoztatottsági index értéke 2013 decemberében még 50,0 pont alatt volt, de a januári érték már ismét növekedésre utal. A korábbi januárokkal összevetve az idei érték felülmúlja a hosszú távú átlagot (51,7), és az elmúlt három év átlagát (52,4) is. ■ MTI Kétszer annyi pénz kereskedelemfejlesztésre az eddigi duplájára, 600 millió forintra emelte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kkv-k értékesítési és beruházási lehetőségeinek bővítését segítő kereskedelemfejlesztési pályázat keretösszegét. Szat- máry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára Budapesten elmondta: a pályázatot tavaly októberben hirdette meg a tárca. Az eredetileg 300 millió forintos keretre összesen 174 pályázat érkezett, 2,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. A pályázatok keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás 2-60 millió forint. ■ MTI Súlyos károkat okoz az Európai Unióban a korrupció felmérés Az Európai Bizottság szerint Magyarországon a helyi szintű informális kapcsolatok jelentik a fő gondot Évente 120 milliárd eurós (37,2 ezer milliárd forintos) kárt okoz Európának a korrupció - állapította meg élső korrupció- ellenes jelentésében az Európai Bizottság. Cecilia Malmström, a bizottság belügyekért felelős biztosa úgy fogalmazott: „nincs korrupciómentes övezet Európában". Világossá tette: az uniós vizsgálat - amelyet kiegészített egy az EU közvélemény-kutatója, az Eurobaro- meter által készített felmérés is - nem állított fel rangsort, és nem is várhatók szankciók a tagországok ellen. A brüsszeli testület az állami tulajdonban lévő vállalatok ellenőrzésében lát hiányosságokat, amelyek sérülékennyé teszik ezeket a cégeket a korrupcióval szemben. A fő kockázatok ugyanakkor regionális és helyi szinteken mutatkoznak, a legsúlyosabban érintett ágazat a városfejlesztés, az építőipar és az egészségügy. Nincs ez másképp a bizottság meglátása szerint Magyar- országon sem. A hazánkról szóló jelentés kiemeli: a kormány nagyratörő korrupcióellenes politikákat dolgozott ki és különböző eszközöket alkalmaz a közigazgatás átláthatóságának fokozására, ám továbbra is fennállnak olyan aggasztó jelenségek, mint a vállalkozások és a helyi politikai szereplők mm Cecilia Malmström szerint nincs korrupciómentes övezet Európában közötti informális kapcsolatok vagy a hálapénz. Brüsszel szerint erőfeszítéseket kellene tenni a pártfinanszírozás átláthatósága és a hivatalos személyek összeférhetetlenségének és elszámoltathatóságának ügyében is. A 2011-es adatok szerint a magyar GDP 22 százalékát kitevő közbeszerzések terén előzetes és utólagos ellenőrzést is szükségesnek tartanak helyi és állami szinten is. A dokumentum kiemeli: az Eurobarometer felmérésének válaszadóinak 47 százaléka látja úgy, elterjedt a korrupció állami szinten, a helyi beruházásokkal kapcsolatban 48 százalék vélekedett így. ■ VG Rosszabb a helyzet az európai polgárok több mint háromnegyede és a magyarok 89 százaléka egyetért azzal, hogy hazájában elterjedt a korrupció. Az európaiak négy százaléka állítja, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle, ez az arány a magyarok körében 13 százalék. Összességében tíz európai vállalkozás közül négy úgy véli, hogy a korrupció akadályozza üzleti tevékenységét, a hazánkban működő cégek 59 százaléka látja így. A magyarok 81 százaléka szerint rontja helye- zetét a kivételezés, azEU-átlag itt 73 százalék.
