Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-04 / 29. szám

HÍRSÁV Megegyeztek az amnesztiáról Kijevben MEGEGYEZÉS SZÜLETETT a kijevi tüntetőkből alakult csoportok, a belügyminisz­térium és az Ukrán Bizton­sági Szolgálat (SZBU) között arról, hogy ha előfeltételek nélkül kiengedik a bebör­tönzött ellenzéki aktivis­tákat, szabaddá teszik a tüntetők a kijevi városházát és a Hrusevszkij utcát. Oleh Mihnyuk, az afganisztáni veteránok képviselője sze­rint hétfőig már 112 őrizet­be vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, és péntekig még további 116 aktivista nyeri vissza a sza­badságát. ■ MTI Több száz tonna romlott húst találtak REKORD MENNYISÉGŰ húst és csontot foglalt le egy kö­zép-magyarországi hűtőház­ban a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága. A NAV-val kö­zösen tartott ellenőrzésükön egy húsipari cég telephelyén közel 700 tonna terméket tá­roltak. Ebből 297 tonna húst kellett megseihmisíteni és 80 tonna csontot lefoglalni. A tételek egy része ismeret­len eredetű, egy része pedig lejárt minőség megőrzési idejű volt, de már lejárt elő­hűtött termékeket is újrafa­gyasztottak tiltott módon. A lefoglalt árut vélhetően ipari feldolgozásra szántak, értéke pedig megközelíti a 90 mil­lió forintot. ■ VG Letette a hivatali esküt a Fed új elnöke letette a hivatali esküt hét­főn Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új el­nöke. A 67 esztendős Yellen, aki az első nő a pénzintézet élén a pénteken távozó Ben Bernanke helyébe lépett. Yellen, aki 2010 októbere óta a Fed alelnöke volt, tá­mogatta, hogy a szövetségi tartalékrendszer aktív sze­repet játsszon a növekedés ösztönzésében. ■ MTI Orbán: a rezsiharc éve lesz 2014 parlament Nonprofit energiaszolgáltatót hozna létre a kormányzat Csütörtökön dönthet a parla­ment a harmadik rezsicsök­kentésről, a paksi atomerő­mű bővítéséről már vitáznak a képviselők. A kormányfő szerint csak árszabályozás­sal lehet alacsonyan tartani a rezsiárakat. Éber Sándor „Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata a rezsi­csökkentés megvédése és foly­tatása, 2014 a rezsiharc éve lesz” - hangoztatta tegnap a mi­niszterelnök a Parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Orbán Viktor a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy meg kell alkot­ni az a harmadik rezsicsökken­tésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szep­tembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd. Ez a mindössze négy ülésnapból ál­ló ülésszakon csütörtökön vár­ható, a gazdasági és informati­kai bizottság hétfői ülésén már támogatta is a javaslatot. A kormányfő arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés kap­csán fel kell venni a_ kesztyűt az unióval, amely kötelezett- szegési eljárással fenyeget. „A brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen, de mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem enge­dünk a kapzsiságot, extrapro­fitot kiszolgáló politikának" - fogalmazott Orbán. A minisz­terelnök harmadik lépésként nonprofit energiaszolgálta­tók működésének feltételei­nek megteremtését emelte ki, amelyhez a parlamentnek kell törvényt alkotnia, hogy a kabi­net létrehozhassa az első ilyen szolgáltatót. Orbán szerint az alacsony rezsi versenyképeseb­bé teszi az országot, biztonsá­gos életet tesz lehetővé a csa­ládoknak. Azt hangsúlyozta, hogy a verseny nem hozza meg a kívánt eredményt, mivel ra­dikálisan alacsonyabb energia­árakat csak árszabályozással lehet elérni, és ebben egész Eu­rópának megoldást javasolnak. Orbán az elmúlt időszak ered­ményei között említette, hogy a kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukle­áris együttműködésről, így a paksi atomerőmű bővítéséről, a megállapodást a parlament­nek kell majd jóváhagynia. A költségvetési és a gazdasági bizottság is vitára alkalmas­az országgyűlés megvá­lasztotta a kommunista múlt feltárására létrehozott Nemze­ti Emlékezet Bizottságának elnökének Földváryné Kiss Rékát, valamint két tagjának Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát. A fennmaradó két ta­got a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igaz­ságügy-miniszter nevezi meg. A testület működésére egy múlt heti kormányrendelet nak értékelte az előterjesztést, az ellenzék erősen kifogásolta, hogy az erről szóló vitára teg­nap mindössze 5 óra 10 perces időkeretet biztosítottak. Varga Mihály a bizottsá­gi üléseken elmondta, hogy a szerződés a következő évtize­dekben garantálhatja az ország energiabiztonságát és energia- ellátását, beruházás szükséges ahhoz, hogy a magyar gazda­ság és a lakosság növekvő ener­giaigényét olcsón és verseny- képesen tudják kiszolgálni. A nemzetgazdasági miniszter csoportosított át 500 millió forintot a rendkívüli tartalék terhére, mivel az összeget nem tervezték be az idei bü­dzsébe. A FiDESZES Boldog István teg­nap benyújtott színesfémlopá­sok visszaszorítására egy ja­vaslatot, amely szerint kár életfogytig tartó szabadság- vesztéssel is büntethető lenne a jövőben az, aki súlyosan megzavarja egy közérdekű szerint az atomerőmű-bővítés 10 évet vesz igénybe, ezt köve­tően a beüzemelési ciklus kö­vetkezik, míg a hitel törleszté­sére 21 év áll rendelkezésre. A paksi blokkok bővítése két korábbi felhatalmazó doku­mentum alapján indult el, az első döntés 2009-ben született. A beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró között lesz. A pénzügyi megállapodás még nem született meg, de Varga szerint erre néhány héten belül sor kerülhet. Ismertette, hogy az orosz fél által biztosított 10 üzem működését. A kulturális bizottság tegnapi támogatásá­val általános vitára került az a javaslat, amely szerint az államfő kifogása után módo­sítják a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMAJ szóló törvényjavaslatot. Ader János azt kifogásolta, hogy kivételes méltánylást érdemlő esetben a díj bűncselekmény elköveté­se miatt jogerősen elítélt mű­vésznek is adományozható. milliárd eurós hitelkeret lehí­vása tíz év alatt történik meg, ami számításaik szerint né­hány százalékponttal növeli az államadósság éves mértékét. A beruházás a kormány szerint éves szinten akár 1 százalékos GDP-növekedést és 10 ezer új munkahelyet teremt. A Medián Közvél^pjpny- és Piackutató Intézet tegnap nyil­vánosságra hozott elemzése szerint a magyarok többsége (51 százalék) általában egyetért a paksi bővítéssel, azt ugyan­akkor 56 százalékuk ellenzi, hogy azt orosz állami vállalat orosz hitelből valósítsa meg. Orbán értékelésében a 9 szá­zalékos munkanélküliséget is magasnak értékelte, de kiemel­te a csökkenő tendenciát. A kor­mányfő arról beszélt, hogy az új gazdasági-kereskedelmi együtt­működését (India, Japán, Orosz­ország, és Törökország után) Kínában és Szaúd-Arábiában is folytatni fogják. A kormányfő jö­vő héten látogat Kínába. Ambici­ózusnak, de nem lehetetlennek titulálta azt a célt, hogy a ma­gyar export egyharmada Euró­pán kívülre irányuljon 2018-ra. Életfogytiglan a színesfémtolvajoknak? Zsebszerződések: ma újra szavazhat az Országgyűlés javaslat Ausztria „teljesen biztos” abban, hogy az Európai Bizottság osztja az álláspontját Várhatóan ma fogadja el a parla­ment a zsebszerződésekről szóló módosító javaslatot, amelynek ere­deti formáját már tavaly október­ben megszavazták a képviselők, ám akkor a köztársasági elnök megfontolásra visszaköldte azt. A módosítóról tegnap az Országgyű­lés lapzártánk után tartott záróvi­tát. Ha a képviselők ma elfogadják az előterjesztést, a Btk-módosítás május 2-án lépne hatályba. Ader János a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érde­kében eredetileg október 28-án elfogadott törvényt ősszel meg­fontolásra küldte vissza a képvi­selőknek. Az államfő korábban többek között azért küldte vissza a jogszabályt, mert a zsebszer­ződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapított volna meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztes­séges eljárás alapvető garanci­áinak érvényesülését akadályoz­hatta volna. A zsebszerződések ügye a határidő közeledtével egyre na­gyobb szerepet kapott. A Kurier című független osztrák napüap szerint Andrä Rupprechter oszt­rák néppárti (ÖVP) földművelés- ügyi miniszter az Európai Unió belpiaci biztosa, Michel Barnier támogatását kérte a „vitatott” ma­gyar földtörvény, illetve annak az úgynevezett haszonélvezeti szerződésekre vonatkozó rendel­Budai Gyula kezései ügyében. A lapunknak név nélkül nyilatkozó osztrák források szerint Ausztria „telje­sen biztos” abban, hogy az Euró­pai Bizottság osztani fogja Bécs álláspontját, arról azonban ma még nincs konkrét döntés, hogy a későbbiekben az osztrák állam kezdeményez-e valam üyen jogi eljárást az ügyben. Ez azonban valószínűsíthető, miután az oszt­rák és a magyar agrárminiszter eredetileg január végére tervezett találkozója elmaradt. A lapunk­nak nyilatkozó osztrák források ugyanakkor hozzáteszik: Rupp­rechter ma is kész lenne egy ta­lálkozóra Fazekas Sándorral. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Ku­rier cikkére reagálva kijelentette: a magyar álláspont nem változott a földtörvényt illetően az osztrák szakminiszter által felvetett kér­désekben, és továbbra sem idő­szerű a találkozó. Az államtitkár szerint az osztrák agrárminisz- temek elsősorban azokkal az osztrák gazdákkal kellene leülnie Pontos számok nélkül az apa osztrák hírügynökség szerint nem lehet tudni, hogy hány osztrák gazdát érint a tör­vény, osztrák hivatalos adatok szerint mintegy 200 osztrák föld­műves összesen 200 ezer hektá­ron gazdálkodik Magyarorszá­tárgyalni, akik haszonélvezeti jo­got alapítottak magyar termőföld­re. Ezt pedig tették azért, hogy a magyar törvényeket kijátszva tulajdonjogokat szerezzenek, a haszonélvezet alapításával pedig legalizálni próbálták a zsebszer­ződéseket, ami színlelt szerződés­nek minősül - tette hozzá. ■ VG gon. Ők a meghatározott idő­szakra vagy élethossziglanra szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, de az új földtörvény értelmében 2014. május l-jétől kártérítés nélkül elvesztik haszonélvezeti jogaikat. i A miniszterelnök beszédében is kiemelte: a radikálisan alacsonyabb árat csak árszabályozással lehet elérni

Next

/
Oldalképek
Tartalom