Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
2 A NAP TEMAJA 2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT né Széppataki Róza édesapja, Scheckenbach József volt a Hármaskerület első patikusa, s a Széppataki név a Schönbachként elírt név tükörfordításaként keletkezett - fűzi hozzá a látottakhoz az igazgató asszony, majd megjegyzi, mennyire meglepő, hogy idegen ajkúként született művész lett végül a magyar nyelvű színjátszás egyik legnagyobb apostola. A raktárban, ahova egy nevezetes huszáregyenruháért megyünk, előbb a már említett, közel öt kilónyi ezüstöt tartalmazó szép kivitelű étkészletes láda kerül napvilágra.- Tulajdonosa, Bathó Márta Nedeczky Lászlónak, a híres tőrvívónak volt a felesége- mutatja az egykori gazdag redemptus családra jellemző tárgyakat Edit. Közben a millenniumi ünnepségen felvonult Jász Bandérium keresett öltözékének ezüsttel dúsan zsinórozott dolmányát Kókai Magdolna néprajzos-muzeológus féltő gonddal helyezi el a könyvtár asztalán, mert csak két teljes öltözet maradt fenn belőle. Mindkettő itt található. Még tulajdonosaikat, Elefánti Sándort és Tóth Sándort is ismerik, utóbbi ebben állt modellt fennmaradt korabeli fotójához is. Címkéjén még ma is olvasható Tiller Mór cs. kir. udvari szállító neve, aki a Jászkun Nádor huszárezred egyenruhájának akkor már csak egyetlen létező példánya, József nádor ezredesi uniformisa alapján készíttette a bandérium díszöltözékeit. Tiller, aki munkája, gazdagsága és nagyvilági élete révén ismert ember volt, végül az egyenruháknak köszönhette végzetét. Az első világháborúban elesett ügyfelei elengedett tartozásai miatt jutott koldusbotra. Elköszönve a nádor huszárok emlékét őrző, a világ egyik legszebb uniformisának tartott dolmánytól, kifelé menet az igazgató asszony csendes örömmel mutatja József nádor pályázati pénzből felújított, országos ritkaságnak számító eredeti zsinóros tábornoki zekéjét. Én pedig a történelemből kilépek a jászberényi utcára, az ódon értékeket hagyományozó ősök utódai közé. Az ország egyik fontos ereklyéje, a Jász Múzeumban őrzött Lehel kürtje Az udvarhölgy őrizte meg gosztony Ernővel beszélgetve az egykori iratban foglaltaknál bővebbet is sikerült megtudni Mária Antónia és Mária Lujza ékszereinek történetéről, illetve az adományozó családjának Mária Lujza udvarához való kötődéséről.- édesapám nagynénje, özvegy Gosztony Aladárné, Amelin Elza bárónő ajándékozta őket több más tárggyal együtt 1934- ben a múzeumnak. Őhozzá öröklés révén kerültek. Őse, báró Amelin de Sainte-Marie Miklós, aki 1847-ben hunytéi, Mária Lujza pármai udvarában volt főszámvevő, felesége, az 1797-1858 között élt gróf Cav- riani Karola pedig udvarhölgye volt Napóleon özvegyének. Egyes adatok szerint a fent nevezett Amelin báró volt 1821- ben Neipperg gróf és Mária Luja királyi ékszereket za házassági tanúja. Az ő egyenes ági leszármazottaik örökölték az ékszereket, melyeket végül dr. Kövesszarvi és gosztonyi Gosztony Aladár miniszteri tanácsosnak, Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága tagjának özvegye helyezett el a múzeumban - foglalta össze az ékszerek kalandos történetét Gosztony Ernő úr. azt A kérdést, hogy a kivégzett francia királyné karkötője a forradalom zűrzavarát ismerve végül hogyan és mikor kerülhetett unokahúgához, lehet, hogy örökre lezáratlanul hagyja a történelem. De a nagylelkű mecénásnak köszönhetően, aki egy közgyűjteményben látta a legbiztosabb helyen, most már mindenképpen nemzeti kincseink közé tartozik a nem mindennapi ékszer. Mária Lujza korán elhunyt fiának portréja a számára készült csészén Az épületet, ahol dr. H. Bathó Edit igazgató asszonnyal beszélgetünk, 1842-ben emelték a jászberényi régi városháza köveiből. Lóistálló, majd katonai raktár, később adóhivatal volt. 1931-ben lett a megye első, egyben az ország egyik legidősebb közgyűjteményéé, a Jász Múzeumé, amely 1873 óta gyűjtő- és őrzőhelye a Jászság legfontosabb emlékeinek. Mint kiderült, emellett világtörténelmi jelentőségű relikviákat is őriz falai között. Szathmáry István- A bútor Tarnay Alajos híres zeneszerző családjáé volt, a falon látható Déryné képet Vágóné Berényi Margit festette. Mellette Udvardy Géza művei, Balogh Imre jászkun alkapitány és nevelt lánya, Szivák Imréné látható - mutat körül az igazgató asszony, mielőtt eündulunk felfedező utunkra. A múzeum nagyon sok történelmi portrét őriz az elmúlt száznegyven évből. Bár ma is kapnak régi értékeket, a megváltozott világban már inkább eladják őket a leszármazottak, s a múzeumnak ritkán van pénze rájijk. Ritkán adódik olyaii lehetőség, mint amikor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával megvehették azt a páratlan szépségű ezüst étkészletet, melyet az ősi jászberényi famíliából származó dr. Bathó Kálmán királyi közjegyző 1932- ben vásárolt lánya részére. Bathó Márta hetvenhárom éven át őrizte édesapja ajándékát, de idős korára meg kellett válnia tőle. Az jelenthetett vigaszt számára, hogy végül a jászok közös kincstárába került. Miközben az igazgató asz- szonyt hallgatom, fekete tokok kerülnek elő a páncél mélyéről, majd három ékszer fekszik egymás mellett az asztalra terített bársonyon. A legszebb, egy arany keretbe foglalt elefáht- csont-faragványokból álló karkötő szemmel láthatóan fiügrán csuklót övezhetett egykor. Azét a kétgyermekes fiatalasszonyét, akit 1792-ben harminchét éves korában fosztottak meg életétől a párizsiak ujjongása közepette a mai Concorde téren, és aki büszkén, királynéhoz méltón fogadta a halált.- Marie Antoinette karkötője - töri meg a beállt csendet az igazgató asszony. A francia forradalomban kivégzett királyné, XVI. Lajos felesége, Mária Terézia magyar királynő lánya ékszere pihen előttünk az asztalon. Úgy érzem, a szobában most együtt lélegzik velünk a történelem. Mit láthatott ez az egyébként csodálatosan szép rokokó ékesség onnan kezdve, hogy a főhercegnő csuklójára övezték, egészen odáig, amíg az asszonynak férjétől, gyermekeitől is megfosztva a tömeg üvöltése közepette a világtól is meg kellett válnia. Lefejezett testét meszesgödör őrizte évtizedekig, míg végső nyugalomra lelhetett Saint Denis-ben, a francia királyok temetőhelyén.- A másik karkötő, az unokahúgáé, Mária Lujzáé, Napóleon francia császár feleségéé volt - hívja fel a némileg szerényebb kivitelű, aranyba foglalt malachitkövekből álló ékszerre is a figyelmet dr. Bathó Edit. A nagynéni halála után néhány évvel unokahúgának útja is Párizsba vezetett. Ki tudja, milyen gondolatok kísérhették a 19 éves főhercegnőt, miközben a fél világ urává emelkedett, hol korzikai szörnynek, hol Császárnak titulált Napóleonhoz közeledett vele ■ A jász voltára büszke királyi közjegyző az étkészletbe bevésetté a Szabad Jászok címerét is. az utazókocsi. Neki sem volt sok boldogságban része. A gyermekkorában mániákusan gyűlölt, majd megkedvelt férjétől elválasztották, fiát elvették tőle, majd végképp elveszítette. További életét Ferenc császár hallgatólagos jóváhagyásával udvarmestere, a Napóleon halála után második férjévé emelkedő Neipperg gróf mellett Pármában folytatta, ott hunyt el 56 éves korában.- A két ékszert 1934-ben kaptuk a kömyékbeü földbirtokos Gosztony családtól, melynek Kókai Magdolna néprajzos-muzeológus a millenniumi bandérium szép állapotban megmaradt dolmányával egyik nőtagja Mária Lujza udvarhölgye volt - vesz elő egy régi iratot Bathó Edit. Egyébként még a legutóbbi időben is kaptunk a család Budapesten élő tagjától, Gosztony Ernőtől nagyon szép tárgyakat ajándékba, aki korábban a gyűjteménynek adott könyvtára mellett több festményt is a múzeumban helyezett el. Mielőtt elbúcsúznánk a boldogtalan királyné és a császárné történelmet idéző ékszereitől, az igazgató asszony felhívja a figyelmet a harmadik darabra is. Aranyláncon egy tűzzománcberakásokkal övezett gyémánt függ arany foglalatban, s mint kiderül, ez is Habsburg örökség.- A magyarok által nagyon tisztelt, ma csak Sissiként emlegetett Erzsébeté, Ferenc József feleségéé volt egykor - mutatja a szintén szép kivitelű ékszert Edit. A királyné 1857-ben tett országjáró kőrútján látogatott férjével együtt a városba, s akkor ajándékozta egy menyasszonynak, akiről sajnos ma már semmit nem tudunk. Leszármazottai révén kerülhetett hozzánk, s mivel szintén a régi gyűjtemény része, a korabeli szűkszavú leltárkönyv nem sok eligazítást ad az ügyben. Végül a dobozok visszakerülnek a riasztó védelme alatt álló páncélba, mi pedig elindulunk szétnézni a raktárak ritkaságai között. Közben tiszteletünket tesszük a féltve őrzött Lehel kürtjénél, a kiállítótérben pedig egy számára készült drága porceláncsészéről Mária Lujza és Napóleon fiának, a reichstadti hercegnek a portréja néz ránk. Tőle nem messze ódon patikaedények sorakoznak.- A berényi születésű DéryNagy Katalin cárnő csendben figyel bennünket asztalon álló bronzlova hátáról, miközben a jászberényi Jász Múzeumban lassan feltárul a páncélajtó. Sorra kilépnek, és pillanatokon belül körülvesznek bennünket a régmúlt néma árnyai. KIRÁLYNÉK, CSÁSZÁRNÉK EMLÉKEI KÖZT
