Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-30 / 253. szám

2013. OKTÓBER 30., SZERDA VÁLLALATOK ES PIACOK 5 Még a költségek megtérülését véna a Mól új üzletágától mobilpiac A Mól Nyrt. már akkor is elégedett lesz a saját­márkás mobil üzletágával a következő egy évben, ha a forgalom fedezi a mintegy 100 millió forintra tervezett marketingkommunikációs ráfordításokat. Horváth Dóri Jenő, a társaság magyarországi kiskereskedelmi forgalmáért felelős igazgatója elmondta, a mobilüzletág illeszkedik a Mól stratégiájába, mivel igyekez­nek minél több olyan szolgál­tatást nyújtani, ami hozzájuk köti a vásárlókat. Úgy vélte, a mobilüzletágnak van jövője, mivel a magyar felhasználók 60 százaléka még mindig előre feltöltött kártyával telefonál. Szerinte növeli az esélyeket az is, hogy a mobilvásárlást össze­kötötték a Multipont lojalitás rendszerrel. Az igazgató elmondta, az üzletág indítása nem igényelt nagyobb fejlesztést, igaz, a Mól jelentős összeget költött arra, hogy előre kifizette a telefono­kat és a kártyákat. Szerinte fél év elég lesz ahhoz, hogy meg­tapasztalják, merre halad a mobilüzletág, ám ahhoz, hogy eldőljön, sikeres lesz-e a Mól mobile, legalább egy év kell. Kifejtette, csak akkor terjesz­tik ki a mobilszolgáltatást más országokra, ha a Mól magyar- országi hálózatában beváltja a hozzá fűzött reményeket. A Mólnak éves szinten 50 milli­árd forintos forgalmat jelentő kiskereskedelmi üzletágról el­mondta, hogy ebből a dohány­áru több 10 milliárdot hozott. A kiesést azonban nemcsak az értékesítési és hirdetési bevétel elmaradása okozza, ha­nem az is, hogy a dohány miatt többen bementek vásárolni a shopokba, s ha már ott voltak, más kiegészítő termékeket is vásároltak. ■ MTI Töltőállomások száma (nagyobb hálózatok Magyarországon) VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYÖJTÉS Rugalmasabb gyakorlat kell infokommunikáció A következő ciklus 400 milliárdnyi fejlesztést hozhat FORRÁS: NMHH A vezetékes internet piaca Magyarországon (ezer előfizetés*) KS8 szélessávú 30 Mbit/s feletti netkapcsolatra kepes * Az NMHH-nak adatot szolgáltató, a hazai piacot 92 százalékban lefedő cégek előfizetői. 2000 1500 1944 1981 2012 2012. szept. 2012. dec. 2013. márc. ■ 2013.jón. Az internetes előfizetések számának és a kapcsolat sebességének gyors növelése is stratégiai cél Jelentős változtatásokra van szükség az európai uniós források kihelyezésének gyakorlatában ahhoz, hogy Európa visszanyerje verseny- képességét az infokommuni­kációs technológiák piacán. A 2014-2020 közötti időszak­ban Magyarországon mint­egy 400 milliárd forintnyi uniós pénz jut majd IKT-ra. Kalocsai Zoltán Míg a 2007-2013 közötti euró­pai uniós költségvetési ciklus­ban összesen mintegy 165 mil­liárd forintnyi közösségi forrás állt rendelkezésre magyaror­szági infokommunikációs tech­nológiai (IKT) fejlesztésekre, addig 2014-2020 között 400 milliárd forint jut majd erre a célra - mondta el Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokom­munikációért felelős államtit­kára az Infotér konferencia teg­napi beharangozó sajtótájékoz­tatóján. Az IKT beruházásokat alapvetően négy cél határozza meg. Az NFM államtitkára az infrastruktúra fejlesztés kap­csán jelezte, hogy elsősorban a szélessávú internet hozzáférési lehetőségek bővítése a célkitű­zés. Az Európai Unió középtá­vú infokommunikációs fejlesz­tési terveit tartalmazó Digital Agenda 2020-ban a világhálós hozzáférések kapcsán azt fo­galmazták meg, hogy az idő­szak végére a közösségen belül a háztartások mindegyikében legalább másodpercenként 30 megabit (Mbit/s) letöltési se­bességet nyújtó netkapcsolatot kell kialakítani, az otthonok felében pedig 100 Mbit/s-os se­bességet kell biztosítani. „Sze­retnénk elérni, hogy Magyaror­szágon az uniós menetrendben szereplő célkitűzés már 2018- ra megvalósuljon” - fogalma­zott Vályi-Nagy Vilmos. A keresleti oldal bővítése is szükséges, amelynek fontos eszköze a digitális írástudat­lanság csökkentése - jelenleg a hazai lakosság mintegy fele tartozik ebbe a kategóriába-, ezért a következő hét évben számos programot indítanak a helyzet javítására. A piaci szektor erősítése kapcsán Vá­lyi-Nagy Vilmos jelezte, hogy a kis- és közepes vállalatok­nak 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztőre. A ter­vekben szerepel az it-oktatás szerepének növelése, már az ál­talános iskolában is magasabb óraszámban tanítanának infor­matikai ismereteket, illetve a középiskolákban is megfelelő Duplázhat a szoftverexport a jelenleg nagyjából 180 milliárd forintos magyar szoftver export öt év alatt megduplázható lenne az In­formatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (ÍVSZ) elemzé­se szerint. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a mostanihoz képest mintegy kétezerrel több, vagyis 4500 informatikus kerüljön ki az egyetemekről évente. A szer­vezet tanulmánya szerint a legnagyobb gond a közokta­tással van, nem megfelelő szintű a természettudomá­nyos képzés. Ezen a terüle­ten mindenképpen változás­ra van szükség, hogy Ma­gyarország élhessen a kínál­kozó lehetőségekkel. hátteret igyekeznek teremteni az ilyen jellegű képzéshez. Az európai uniós finanszíro­zási rendszerek nem készültek fel egy olyan innovatív szeg­mens, mint az IKT szektor tá­mogatására, ezért elmondható, hogy Európa ezen a területen lemaradt az Egyesült Államok­hoz és Ázsiához képest - szá­molt be a tapasztalatokról az NFM államtitkára. A jelenlegi pénzelosztási rendszer nem teszi lehetővé a gyorsabb for­ráskihelyezést, ezen tehát min­denképpen változtatni kell an­nak érdekében, hogy javuljon a kontinens versenyképessége az infokommunikációs piacon. Az idei konferencia külön­leges lesz abból a szempont­ból, hogy lehetőséget nyújt az elmúlt hétéves költségvetési ciklus értékelésére, emellett a következő években követen­dő stratégia megtárgyalására is - mutatott rá Soltész Attila, az eseményt szervező Infotér Egyesület elnöke. Szerinte Ma­gyarország az uniós átlag körül van internet használatban, az elektronikus kormányzati szol­gáltatások alkalmazásában, azonban több területen a kö­zösségi országok rangsorában az utolsó harmadban található. Komoly fejlesztésre készül a Telekom a magyar Telekom 2015-re a kétszeresére kívánja növelni a jelenlegi 4G/LTE kültéri lefedettséget a hálózati fej­lesztések során, és ezzel már a lakosság 80 százaléka számára teszi elérhetővé a legmodernebb mobiltech­nológiát - közölte a cég. A Telekom nagy sebességű internetelérést biztosító szol­gáltatását jelenleg az ország lakosságának közel 40 szá­zaléka éri el. Christopher Mattheisen vezérigazgató elmondta: továbbra is erő­feszítéseket tesznek azért, hogy 2015-re meg tudjanak birkózni a jelentős adatforga­lom-növekedésből származó kapacitásigénnyel. ■ MTI Aggódik az 0KSZ az utalványok miatt súlyos gondot okozna az Erzsébet-utalványok kizárá­sa az élelmiszer-vásárlásból az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, mivel a forgalomkiesésen túl munkahelyek elvesztését okozná, és maga után vonná az adóbevételek csökkené­sét is. A szervezet ezzel a Népszabadság értesülésé­re reagált, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) az Erzsé- bet-utalvány átalakításának lehetőségét vizsgálja. Az OKSZ emlékeztetett: jelenleg a legnépszerűbb cafeteriae- lem az Erzsébet-utalvány, kedvezőbb feltételekkel lehet adni a munkahelyeken más béren kívüli juttatásokkal szemben. ■ MTI Óriási médiacég jött létre Kínában Sanghaj KÉT nagy újságki­adójának összeolvadásával Kína legnagyobb médiavál­lalata alakult meg hétfőn. A sina.com hírportál beszámo­lója szerint a Csiefang Cso­port és a Venhuj-Hszinmin Sajtócsoport egyesülése a konszolidáció irányába mu­tató kínai médiapiaci tren­deket tükrözi. A két vállalat adja ki a kelet-kínai part szá­mos meghatározó lapját. Az összeolvadás után létrejövő új vállalat 20,9 milliárd jüan teljes eszközállománnyal rendelkezik majd. ■ MTI A szolgáltatók a legrosszabb fizetők adósság Minél nagyobb a késés, annál nehezebb behajtani a tartozást A szolgáltatás az a szektor, ahol az üzleti forgalom legnagyobb részét kénytelenek leírni a cé­gek veszteségként a ki nem fi­zetett számláik miatt - derült ki az Intrum Justitia nemzet­közi felméréséből, amelyet Ma­jorosi Gyöngyvér, a cégcsoport magyarországi leányvállalatá­nak értékesítési igazgatója is­mertetett. A szolgáltatásban a forgalom 4,5 százalékát kellett Európa-szerte leírniuk veszte­ségként késedelmes vagy nem fizetés miatt. A legrosszabbul fizető ágazatok között ott van még az építőipar, az oktatás, az egészségügy és a média is. Az építőipar helyzete azért is drámai, mert ott folyamatosan nő a leírási veszteség. Az idén elérte a rekordnak számító 3,9 százalékot. Mivel ebben az ága­zatban jellemzőek a nagy ér­tékű számlák, a fizetési határ­idők is jellemzően hosszabbak, csak a számlák felét fizetik ki 30 napon belül. Az ágazatban a megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy a likviditási problémáit a kései fizetés okoz­za. Ennek ellenére csak min­den második vállalkozó fordul professzionális követeléskezelő partnerhez. Az Intrum Justitia felmérése szerint minél később kezdi el valaki behajtani a követeléseit, annál kisebb az esélye arra, hogy hozzá is jut a szolgáltatás vagy leszállított áru ellenérté­kéhez. A statisztikák szerint, ha a fizetési határidó letelte után azonnal lép a vállalko­zás, több mint 98 százalékos az esélye arra, hogy megkapja a pénzét, ha viszont két évet vár ezzel, már csak a követelés alig tizedét tudja behajtani. A késedelmes fizetés számos vállalkozásnak okoz problémát Európa-szerte, ezt egy uniós direktíva is kezelni próbálja, a jogszabályt 2013. július 1-jén ültették át a hazai jogrendbe. A törvény egyebek között ki­mondja: a gazdálkodó szerve­zetek közötti szerződésben a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidő nem határozható meg. Bekerült a törvénybe egy 40 eurós áta­lánydíj is, amit a késedelmesen fizető adósnak számlánként kell fizetni a beszállítónak a követelések kezelésére. ■ H. B. A teljes megtérülés valószínűsége (az eltelt hónapok tükrében, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: INTRUM JUSTITIA Felhőben erősíti itthon piaci pozícióit a Telenor szolgáltatás Főként a kis- és középvállalkozásoknak szán­ja új szolgáltatását a Telenor Magyarország, amelynek ke­retében a cégtől felhőalapú megoldásokat ren­delhetnek a cégek - jelentette be teg­nap Christopher Laska, a társaság vezérigazgatója. A tegnaptól elérhető szolgáltatá­sokat a vállalat ügyfelei akár az erre a célra létrehozott online áruházból is megrendelhetik, a megoldások havidíjasak, ráadá­sul a felhasználószám rugal­masan, akár hónapról hónapra változtatható, azaz hűségidő megkötése sem szükséges. A kínálatban jelenleg a Mic­rosoft üzleti célokra is hasz­nálható, Office 365 irodai cso­magja szerepel, illetve a nagy- vállalati kör számára egy esz­közmenedzsment szoftver is elérhető már. A tervek sze­rint idén további szolgáltatások je­lennek majd meg a Telenor kínálatában. A társaság hardvert is kínál a felhőalapú megoldásokhoz, a cég ugyanis egy hibrid mobil eszköz forgalmazását is meg­kezdte, amelyhez havonta 100 gigabájtnyi adatforgalmat tar­talmazó mobilinternet hozzá­férést is kínál. ■ K. Z. ■ Hardvert Is Irináinak a felhőalapú megoldásokhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom