Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-30 / 253. szám

Hálózat hatmilliárdból EGÉszsÉGFEjLESZTÉs.Nem világos, hogyan működnek az új irodák ■■■■ / Néhány egészségügyi mutató alakulása 2000 2005 MjjfM 67,11/ 66,56/ 70,50/ 75,59 76,93 78,11 71,45/ 78,38 Daganatos betegségben meghaltak 33679 32057 33076 33790 Keringési betegségben meghaltak 68873 70938 65819 64178 FORRÁS: KSH Az egyik leglátványosabb népegészségügyi program a szűrés, amelyen leginkább az idősebb generáció vesz részt HÍRSÁV Gondok vannak a patikahitellel felhívást tett közzé a Ma­gyar Gyógyszerészi Kamara, miután több patikus is jelez­te: sikertelenül próbált hitelt felvenni a refinanszírozásra kijelölt pénzintézeteknél. Hankó Zoltán, a kamara elnöke és Horváth Zsolt, a Semmelweis-terv végre­hajtásáért felelős miniszteri biztos azt kéri, mielőbb je­lezzék ezeket az eseteket, hogy elháríthassák a hitel felvételét gátló akadályokat. A Világgazdaság úgy érte­sült: a gyógyszerészek több­sége saját erőből is meg tud­ja oldani, hogy megvásárolja a jövő év elejétől kötelező tulajdonhányadot. ■ www.vg.hu/patikahitel Tárki: a családok fele nélkülözött tavaly tavaly a magyarok 47 szá­zaléka élt olyan háztartás­ban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom for­mája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből. E szerint 2012-ben a ma­gyarok 17 százaléka volt oh „jövedelemszegény”, 19 szá­zaléka „munkaszegény”, 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmé­nyek között élt. ■ MTI Újranyit a magyar követség Nigériában MEGNYITOTTA NAGYKÖVET­SÉGÉT Magyarország Ni­gériában. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitká­ra a helyszínről elmondta: a 2010-ben bezárt követség újranyitásával könnyebbé válik a vízumszerzés annak az akár több ezer nyugat-af­rikai diáknak, aki Magyar- országon tanulna. Emellett a magyar termékek és szolgál­tatások iránt komoly érdek­lődést mutató üzletemberek magyarországi beutazása is elérhetővé válik. ■ MTI Sorra nyílnak az országban az egészségfejlesztési irodák, amelyek tevékenységéhez nagy reményeket fűz az Egészségügyi Államtitkár­ság, ám kevesen értik, mi célt is szolgálnak. Egy biztos: mintegy hatmilliárd forint uniós forrást már elnyertek. Haiman Éva Ötvennyolc egészségfejlesztési iroda (efi) kialakítására 80 és 125 millió forint közötti támo­gatást kaptak kórházak, szak­rendelők és önkormányzatok az ország különböző pontjain, ezen belül 18 hátrányos hely­zetű kistérségben. Az összesen mintegy hatmilliárd forintos uniós forrás elvileg két évig fe­dezi az irodahálózat fenntartá­sát - a helyiségek rezsijét és a két-három állandó munkatárs bérét -, de a pályázóknak öt évig vállalniuk kellett a mű­ködtetést, amire a harmadik évtől elvileg majd a népegész­ségügyi termékadó jelent majd fedezetet. A hosszú távú cél az, hogy minden kistérségben mű­ködjön egy ilyen iroda, mintegy a gerincét képezve az egészség- ügyi kormányzat által vizionált népegészségügyi hálózatnak. Hogy ez pontosan hogyan is fog kinézni, az azonban még nem teljesen világos. Az egészségügyért felelős állam­titkár szerint az életmódbeli tanácsadásra szorulók ezentúl itt kaphatnak majd hatékony segítséget. A pályázati kiírás szerint viszont emellett helyi egészségfejlesztési programo­kat is működtetniük kell az irodáknak, amelyek munkáját az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) koordinálja, sőt, annak egészségkommunikáci­ós központja kommunikációs tréninget is biztosít az ott dol­Mindent uniós forrásból a már szétosztott hatmilliárd forinton túl további egymilli- árd uniós forrást biztosíta­nak a népegészségügyi intéz­ményrendszer összehangolá­sára, hatékonyságának javí­tására, szakmai hálózat lét­rehozására. Ezen túl 1,8 mil­liárd forint jut a népegész­gozóknak. A tanácsadás „döntően a kö­zéposztálynál és a gazdagoknál jön szóba, a nagyon rossz társa­dalmi helyzetben lévőknél nyil­ván nem az életmódprogram a központi kérdés” - ezt Vokó Zoltán, az Egészségfejlesztési Intézet azóta önként távozott vezetője.nyilatkozta még;az év elején még a Medical Tribu­ne szaklapnak. Ádány Róza, a népegészségügy egyik leg­ismertebb hazai képviselője úgy látja, jóllehet az egészség- fejlesztés országos hálózatának szükségességét nem lehet vi-, tatni, annak szakrendelőkhöz, kórházakhoz integrálása elhi­bázott lépés. „Az emberekhez egészen közel kell vinni ezeket ségügyi kommunikációra, amit az Országos Egészség- fejlesztési Intézet nyert el. In­formációink szerint ebből ál­lítják fel a hatvan fősre terve­zett egészségkommunikációs központot, és ebből működte­tik a nemrég indult egeszseg. hu weboldalt is. a programokat, és hosszú évti­zedeken keresztül,. kormányo­kon átívelve kell működtetni azokat, hogy valódi eredménye­ket érjünk el” - fogalmazott. „A háziorvosi rendszer húsz­éves működése óta a születés­kor várható élettartam öt éyvel nőtt, és ebben jelentős szerepe van -a háziorvosok prevenci­ós tevékenységének - ez már Selmeczi Kamill véleménye. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt mondja, ha valakik, akkor a | háziorvosok azok, akik bizo­nyosan találkoznak az egész­ségi okokból leginkább veszé­lyeztetett emberekkel, ezért a forrást inkább a háziorvosi pra­xisok prevenciós fejlesztésére kellett volna fordítani. „Nagy tévedés azt hinni, hogy eze­ket az embereket el lehet érni egészségnevelési kampányok­kal, felvilágosító programok­kal” - mondja Selmeczi Kamill, és ha csak azt nézzük, hogy az általunk megkérdezett iro­dákban csak 8 és 4 óra között fogadnak érdeklődőket, lehet, hogy azokat sem érik el, akiket egyébként még fogékonyak is lennének a tanácsaikra. Varga: a családok és a cégek terheit csökkentik az új adótörvények Négy célt tűzött ki a kormány az adótörvényekről szóló javas­lat elkészítésekor, a családok terheinek csökkentését, a vál­lalkozói környezet javítását és az adminisztráció csökkentését, továbbá a gazdaság fehérítését - közölte a nemzetgazdasági mi­niszter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. A csaknem 300 paragrafust tartalmazó javaslatcsomagból Varga Mihály kiemelte: a családi adókedvez­mény kiterjesztése nagyjából 260 ezer alacsony jövedelmű családot hoz kedvezőbb helyzet­be. Kitért arra, hogy januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás. Az első lakásukat vásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 ha­vi pótlékmentes részletfizetés. Jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasá­gi művelés alatt áll. A társasági adót érintő vál­tozás lesz, hogy a nem jelentős összegű hiba esetén nem kell önellenőrzéssel élnie a vállalko­zásoknak, illetve az éttermi költ­ségek számla nélkül is elszámol­hatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük. A regisztrációs adó esetében megszűnik a papír alapú adóigazolás. ■ MTI Új pénztári forma jövőre emelkedhet az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészség- pénztári egyéni befizetések után igénybe vehető adókedvezmény felső határa. Erről Lehoczky Lász­ló, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke beszélt egy budapesti kon­ferencián. A visszaigényelhető ösz- szegfelső határa 150 ezer forintra emelkedne az eddigi maximum 130 ezer forintról, és ehhez elegen­dő lenne egyetlen pénztári tagság is. A pénztárak működését szabá­lyozó törvény módosító javaslata egy új típusú, úgynevezett foglal­koztatói pénztárat tartalmaz. Ez egy a munkáltató által létrehozott zárt pénztártípus lenne. A kormányzatnak nincs problémája a közmunkával munkaerőpiac Közel négymillióan dolgoznak, huszonegy éve a legtöbben - Továbbra sem könnyű elhelyezkedni Tízezer híján 4 millióra emel­kedett a foglalkoztatottak szá­ma a KSH szerint a harmadik negyedévben, vagyis a rend­szerváltás óta nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon - hívta fel a figyelmet sajtótá­jékoztatóján Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) államtitkára hozzá­tette: ez 54 ezerrel több, mint a tavalyi év azonos időszakában, 170 ezerrel több, mint 2010 azo­nos időszakában, és 235 ezer­rel több a kormányváltáskor érvényes adatnál. A 2010 ápri­lis-május óta eltelt időszakban 87 ezerrel több közfoglalkoz­tatott van, és 50 ezerrel nőtt a külföldön dolgozó magyar ven­dégmunkások száma, ám ezzel együtt is 100 ezerrel nőtt a ver­senyszféra foglalkoztatottsága. Ezen belül a feldolgozóipar nö­vekménye egy év alatt 30 ezer főnyi, de az építőipar bővülése is 9 ezer új munkahelyet ered­ményezett egy év alatt. Az összképet árnyalja, hogy a munkaerő-felmérésbe bele­számítanak a külföldön dolgo­zó magyarok - akik kevesebb mint egy éve vállalnak munkát másik országban és pénzt kül­denek haza -, másrészt a köz­foglalkoztatás is csúcsra fut. Ezeket az adatokat nem láthat­juk a KSH felmérésében, ám a korábbi adatok és a tendenciák szerint úgy tűnik, hogy a kül­V0SZ: irreális elvárás „a minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi, 5 százalé­kot meghaladó emelése fölélö- vés volt. Van ugyanakkor meg­állapodási hajlandóság, a VOSZ álláspontja szerint az érvény­ben lévő, 2,4 százalékos jövő évre vonatkozó inflációs prog­nózisig el lehet menni az eme­lésben” - nyilatkozta lapunk­nak a tegnapi bértárgyalások után Dávid Ferenc, a VOSZ fő­titkára, aki szerint irreális a szakszervezetek várakozása. Az egyeztetésen a szakszervezetek 103 500forintos minimálbérre és 120 ezer forintos garantált bérminimumra tettek javaslatot. földön dolgozók száma megha­ladhatja a 95 ezret, míg az in­tézményi statisztikák alapján 150 ezer körüli közfoglalkozta­tottat lehet becsülni. A kormány a kezdetektől fog­va épít a közmunkára, jóllehet a program számos kritikát ka­pott, a közfoglalkoztatás bővü­lése folyamatos és látványos. Erre az államtitkár is utalt, hozzátéve: ezzel a kormányzat­nak nincs problémája. „Enélkül bizonyos térségekben csak se­gélyt tudnánk osztani” - fogal­mazott Czomba. Az államtitkár utalt arra is: a külföldön dolgo­zó magyarok keresményüket - vagy legaláb annak egy részét - idehaza költik el. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy az elhelyezkedés továbbra sem egyszerű. Június és augusztus között a munka- nélküliek 52,7 százaléka egy éve vagy annál több ideje kere­sett munkát, ami a július-szep­temberi időszakra 54,3 száza­lékra nőtt. A munkakeresés át­lagos ideje 18,6 hónapról 19 fölé került. Ez jelzi, hogy a munka­erőpiac továbbra is gyenge. A munkanélküliség ugyan­akkor csökken. Az idei év ele­jén tapasztalt csúcsról - akkor csaknem 509 ezren voltak ál­láskeresők - július-szeptem­berre 434 ezerre mérséklődött számuk. Igaz, ebben jelentős részben szezonális hatások is szerepet játszottak, a tavasztól őszig tartó időszakban ugyanis számos embernek ad munkát a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus, valamint a közfoglal­koztatás is. ■ B. L. - H. J. A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma (ezer tő) Foglalkoztatottak Munkanélküliek VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH

Next

/
Oldalképek
Tartalom