Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-28 / 251. szám

2013. OKTÓBER 28., HÉTFŐ Hátrányban a kukoricánk export Alacsony árak és bőséges kínálat jellemzi a globális piacot ' A :• ,i. . V • " ■ V ■■ A kukorica termésmennyisége Magyarországon (ezer tonna) r fi . ■-. -GnV- - * Tőkét emelt a Villamos Művek az mvm Magyar Villamos Művek Zrt. pénteki közgyű­lése döntött a társaság tőke­emeléséről - közölte a tár­saság. A vállalat alaptőkéje ezzel 271 milliárd 317 millió 192 ezer forintra emelkedik, a legnagyobb részvényes, a magyar államot képviselő MNV Zrt. ■ MTI Országos útfelújítási program kezdődik 33 milliárd forintos útfel­újítás indul: országszerte több mint 520 kilométeren 287 kritikus állapotú sza­kaszon javítják majd fő- és mellékutak hibáit - jelen­tette be vasárnap Völner Pál államtitkár. Elmondta, a teljes körű felújításokat is beleértve - amelyek 89 mil­liárd forintot tesznek ki - a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mint projektgazda 1200 kilométeren 122 milliárd fo­rintot fordíthat hazai és EU-s forrásokból a legforgalma­sabb szakaszok feljavítására 2013-2014-ben. ■ MTI Kétezer gyógyszer ára csökkent a 2011-es szinthez képest mostanra 7,5 milliárd fo­rinttal csökkentek a magyar lakosság gyógyszerkiadásai - jelentette be Szócska Mik­lós egészségügyi államtitkár szombaton. Úgy vélte, ennél még nagyobb megtakarí­tást is el lehet érni. Kétezer gyógyszer ára mintegy 35 százalékkal csökkent. Ma már a patikában kapott blokkról az is leolvasható, hogy a kormány mekkora támogatást adott a kiváltott gyógyszerre, és az is, meny­nyit spórolt volna a beteg, ha egy azonos hatóanyagú, de a legolcsóbb készítményt választott volna. Ha minden­ből a legolcsóbb készítményt vennék az emberek, további 12 milliárd forinttal csök­kenthetők lennének a lakos­ság gyógyszerterhei - mond­ta Szócska Miklós. ■ MTI Versenyhátrányba kerül­hetnek az exportpiacokon a magyar kukoricatermelők, miután az idei aszály csak a Kárpát-medencét érintette. A vüág többi részén jó termés- eredmények vannak, a tenge­ri kijárattal rendelkező Romá­niában négymillió tonna az előrelépés tavalyhoz képest. Braunmüller Lajos Az idén várhatóan mintegy 6,7 millió tonna körül alakul a kukoricatermés az országban, ez 2 millió tonnával több a ta­valyinál, ám így is jelentősen elmarad a job évek termésered­ményétől. Egy-egy szerencsé­sebb évben a 8 millió tonnát is elérheti, sőt akár számottevően meg is haladhatja a magyar kukorica mennyisége. A hektá­ronkénti átlaghozam 5,5 tonna, szemben a múlt évi, hektáron­kénti 4 tonnás átlagterméssel, így összességében mintegy 2,5 millió tonna kukorica me­het exportra, miután a belföldi szükségletet mintegy 4,2 millió tonna kukorica fedezi. A tavalyi, meglehetősen gyenge évet tehát felülmúlja az idei eredmény, ám fontos válto­zás, hogy a mostani aszály csak a Kárpát-medencében pusz­tított, a világpiacra így nincs érdemi hatással. Az idei évben - jelentős részben a tavalyi, magas, akár 70 ezer forintos tonnánkénti árak miatt - a vi­lágon jelentős mennyiségű ku­korica termett, a piac azonban jelenleg 40 ezer forint környé­kére árazza az áru tonnáját. A zuhanó árak mellett jelentős a kínálat a világpiacon. Ebben a helyzetben az idén is szárazság által sújtott hazai ágazat ked­vezőtlenebb pozícióból indul. A változás nyertesei a román ter­melők lehetnek, ahol közvetlen tengeri kapcsolat várja a jelen­Világpiaci kilengések tavaly A szárazság hatása lényegében az egész északi féltekére kiterjedt. Akkor a világ kulcsfontosságú termő- területei, Oroszországtól és a Fekete-tenger térségétől kezd­ve egészen Amerikáig ko­moly károkat szenvedtek. csak az Egyesült Államok­ban 50 millió tonnára tehető a tavalyi terméskiesés, ez a mennyiség megfelel az Euró­tős mennyiségű idei termést - Romániában az idei eredmény négymillió tonnával haladja meg a tavalyit. „Az idei évben a magyar ter­melők természetesen hátrány­ban vannak az exportpiacokon más szereplőkhöz képest, ez a hátrány pedig a teljes magyar mezőgazdaságra kihat” - je­lentette ki Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonater­mesztők Országos Szövetségé­nek (GOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „a termelők problé­ma esetén gyakran a kereske­dőket hibáztatják, pedig ők is csak végzik a dolgukat. Jelen­leg kereskedelmi oldalról a ro­mán termelők jobb pozícióban pai Unió teljes évi produktu­mának. a szűkösség komoly szintet értei: a kukorica iránti piaci kereslet 1975 óta nem látott szintre csökkent az elmúlt évben. A magas árak és az idei jó globális termés miatt azonban a vártnál nagyobb felhalmozott készlet valószí­nűleg rekordmennyiségű lesz az idei évben. vannak, természetes, hogy a világpiac kereskedői előnyben részesítik őket” - vélekedett Vancsura, aki rámutatott: más években a jobb minőségű ter­mőföld, és a gyakoribb román aszály miatt a hazai termelők vannak kedvezőbb helyzet­ben. Az elnök szerint a Magyar- ország által általában export­alapként felmutatott 2-4 millió tonna kukorica az ország mére­tei alapján jelentős mennyiség, de a világpiachoz képest „nem akkora tétel, hogy ezzel az ex­port viszonyait befolyásolni lehessen. Ezért a világpiac fo­lyamataihoz kell igazítani a ha­zai termelői tevékenységet., és arra kell törekedni, hogy minél nagyobb mennyiségben állítsa­nak elő a hazai termelők azo­nos minőségű kukoricát. Az elnök ugyanakkor elis­merte: az exportpiacokra való kijutásban előnyt jelenthet Ma­gyarország számára Horvátor­szág uniós csatlakozása. Ezzel ugyanis egy viszonylag közeli tengeri kijárat adódik a kukori­ca szállítására, a déli szomszéd csatlakozása révén pedig mind a vámok, mind pedig a határ- átlépéssel járó adminisztráció eltűnik. Ma megkezdi az elállási eljárásokat azNFU a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ) hétfőn megkezdi az elállási eljárást a szombaton közölt listán szereplő cégekkel szemben - mondta el Csepreg- hy Nándor, a Miniszterelnök­ség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára. Az ügy­nökség honlapján megjelent lista szerint 2493 cég nem vet­te át a harmadik felszólításra sem az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot, és ezzel nem tettek eleget a tá­mogatási szerződésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettsé­güknek - jelezte a helyettes államtitkár. Kifejtette: az el­állás a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájé­koztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számuk­ra megítélt támogatást. Ha már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak. Esetükben ugyanis vizsgál­ni kell azt is, hogy egyszerű mulasztásról van-e szó, vagy a nyilatkozat átvételének meg­tagadása egyéb visszaélések eltitkolását szolgálta - hangsú­lyozta Csepreghy Nándor. Az elállási eljárással jelen­leg érintett cégek által elnyert projektek összértéke 45-50 milliárd forint. A megnyitott oldalon november 16-tól azo­kat a cégeket is publikálják, amelyek átvették ugyan a nyi­latkozatot, de a határidőig nem válaszoltak, esetükben is kez­deményezik az elállást. Folyamatosan közzéteszik azoknak a cégeknek és civil szervezeteknek a listáját, ame­lyek a vizsgálatok során nem minősültek átláthatónak. Az államtitkár szólt arról is, hogy a pályázati kedvezménye­zettek átláthatósági vizsgálatá­nak befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közöt­ti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd - mondta. ■ MTI Egymilliárd a ritka betegségek tervére kezelés Az EU-ban 30 millióan szenvednek nehezen diagnosztizálható kórban Minden tizedik családban szü­letik olyan gyermek, akinek valamilyen ritka, főként geneti­kai eredetű betegség valamelyi­kével kell együtt élnie. A vérzé­kenység ugyan sokak számára ismert, de a központi idegrend­szert érintő fejlődési rendelle­nességről, a Rett-szindrómáról például a legtöbben csak a kö­zelmúltban hallottak, ismert személyiségek ebben a beteg­ségben szenvedő gyerekekkel együtt készült fotói nyomán. Ez azonban csak kettő abból a 6-8 ezer féle betegség közül, amelyek egyenként ugyan alig néhány tucat embert, összessé­gében viszont csak hazánkban 600-800 ezer beteget érinte­nek. Európában pedig számuk eléri a 30 milliót - tudtuk meg a Ritka és Veleszületett Rend­ellenességgel Élők Szövetsége (RIROSZ) elnökétől. Pogány Gábor elmondta: a betegek sajnos nem mindegyi­ke kezelhető, de sokszor azok is későn kapják meg a megfelelő ellátást, akiknek a problémá­jára lenne megoldás, mert sok­szor még az orvosok sem tudják a tüneteket helyesen értékelni. Emiatt javasolja az Európai Unió nemzeti és európai szintű cselekvési programokat kidol­gozását annak érdekében, hogy a jelenleginél hatékonyabban jussanak ellátáshoz a ritka be­tegségben szenvedők. Ha szük­séges, akár uniós központok felállításával, hiszen az egyes betegségben szenvedők ala­csony száma miatt nem várha­tó el, hogy minden országban legyen a problémát megfelelő mélységben ismerő szakember. Magyarországon most ké­szült el a Ritka Betegségek Nemzeti Terve, amelynek vég­rehajtására 2020-ig egymilli­árd forintot biztosítanak, dön­tően uniós forrásból - mondta Pogány Gábor. Ebből fogják fel­állítani azokat a centrumokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy minden ritka betegség­ben szenvedő ember diagnó­zishoz, és megfelelő kezeléshez jusson. ■ H. É. Kedvezményes szerek egy új támogatási kategóriával, „kedvezményezetti státusszal” mintegy ezer beteg számára vál­hat a jövőben egyszerűbbé tá­mogatott módon a gyógyszerhez jutás. Jelenleg az érintettek tel­jes áron vagy egyedi méltányos- sági támogatással kaphatják meg speciális orvosságaikat. A tervek szerint 2014-től a keve­sebb mint 20 millió forint éves forgalmú, mással nem helyette­síthető gyógyszerek öt évre előre megkaphatnák ezt a státuszt, ha gyártójuk vállalja a folyama­tos betegellátást. Az intézkedés húsz gyártót érint, éves költsége csaknem 34 millió forint. Sok ezren csatlakoztak a fővárosban is az önrendelkezést követelő Szé­kelyek Menete demonstrációhoz, és több országban szimpátiatüntetése­ket rendeztek. A román közigazgatási reform a többségben magyarlakta székely-erdélyi területeket akarja besorolni román többségű régiókhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom