Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-28 / 251. szám

El 2013. OKTOBER 28.. HÉTFŐ MOZAIK a slágerszerző. Manolo Escobar spanyol énekes és színész legnagyobb sikerét négy évtizeddel ezelőtt az Y viva Espana című dallal érte el, 82 éves korában, rákbetegség következ­tében hunyt el. Életében nyolcvan hanglemezt készített, az Y viva Espana albumból pedig össze­sen 16 millió példány kelt el. Később az El Porompompero című slágere is igen népszerű lett. V ' 1 Megtalálták az univerzum legtávolabbi galaxisát A képződmény - melyet a Hubb­le Űrteleszkóppal találtak meg - mintegy 30 milliárd fényévnyire található, és segít a kutatóknak megvizsgálni a Nagy Bumm utáni közvetlen periódust. Mivel a fénynek az univer­zum külső tartományából nagyon hosszú ideig tart az uta­zás, a galaxist 13,1 milliárd év­vel ezelőtti állapotában látjuk. Steven Finkelstein, a Texasi Egyetem kutatója és a vizsgálat vezetője szerint ez az eddigi leg­távolabbi galaxis, mely megerő­sítést nyert. „A galaxist olyan állapotában látjuk, amilyenben a Nagy Bumm után 700 millió évvel volt.” A távoli objektum a z8-GND-5296 nevet kapta. A csillagászok a színe alapján tudták lemérni Földtől való tá­volságát. Mivel az univerzum tágul, és minden távolodik tőlünk, a fényhullámok meg­■ 30 milliárd fényévnyire van tőlünk, és igen gyor­san „termeli” az új csilla­gokat nyúlnak, emiatt az objektumok vörösebbnek tűnnek eredeti állapotuknál. A csillagászok ezt a jelenséget nevezik vörösel­tolódásnak. Kiderült, hogy a galaxis vö­röseltolódása 7,51, ezzel legyőzi a korábbi rekordtartót, mely 7,21-es értékkel büszkélkedett. A rendszer igen apró, a Tejút tömegének körülbelül 1-2 szá­zalékát hordozza és igen gazdag | a nehezebb elemekben. Ugyan­akkor van egy meglepő tulaj­donsága: a gázt és port több százszor gyorsabban alakítja csillagokká, mint saját galaxi­sunk. így ez a második távolra szakadt galaxis, melynél ilyen magas csillagkeletkezési rátát mutattak ki. Finkelstein szerint a követ­kező években a csillagászok valószínűleg még több távoli galaxist fedeznek fel, amint fel­bocsátják a NASA James Webb Űrteleszkópját, és más földi teleszkópokat is beüzemelnek majd. A revolverek bűvöletében remington A kis kézi kínai ágyútól az automata gyorstüzelőkig Eliphalet Remington ameri­kai technikus, a nevét viselő lőfegyvertípus feltalálója 220 éve ezen a napon szü­letett. A kivehető forgótáras revolvere a western hősök egyik kedvelt fegyvere volt, de a működési elvet még ma is alkalmazzák a maroklő­fegyvereknél. Mészáros B. Endre A Remington márka napjaink­ban leginkább öngyújtói, varró­gépei, borotvái, írógépei, hajszá­rítói által ismert, pedig egykor ők készítették a legjobb revolve­reket. Eliphalet Remington New York államban egy vízkerékkel üzemelő kovácsműhelyben dolgozgatott, majd 1816-ban olyan kovás puskát konstruált, amelynek pontossága láttán a szomszédok a csodájára jártak, így hamarosan átállt a vadász­puskák és puskacsövek gyártá­sára, és a műhelyből rövidesen fegyvergyár lett. Itt készült az Egyesült Államokban először acélból öntött, fúrt puskacső, és a Jenks-karabély, az amerikai haditengerészet első hátultöltős puskája, majd a forgótáras Re­A világhírű márkanév alatt ma már számtalan fegyvert készítenek, a legkülönbözőbb célokra mington revolverek, melyek a legjobb Coltokkal vetekedtek. Ázt azonban kevesen tudják, hogy egykézzel használható lőfegyert a kínaiak készítet­tek először, még afféle kis kézi ágyuk voltak ezek. Európában az elöltöltős pisztoly volt az első ilyen konstrukció, s a 14. szá­zadban született meg. Ezek az egylövetű kanócos változatok egészen a 19. századig uralták a piacot, ugyanis csak ekkor fej­lesztették ki a töltényt és az ütő­szeget, majd a hüvelyes lőszert, mely egyesítette a gyutacsot, a lőport és a lövedéket. Az egyetlen lövés utáni újra­töltés kiküszöbölésére eleinte többcsövű pisztolyokat használ­tak, aztán Remington és Colt kitalálta a forgótárat, mely le­hetővé tett több gyors egymás utáni lövést is. A 19. század vé­gén egymást érték a revolver­újdonságok, az újabb nagy talál­mány az volt, hogy a lövés által kibocsátott energiát használták fel a következő lőszer tüzelési pozícióba helyezésére. Ezt ne­vezik félautomata, vagy öntöltő rendszernek, s ma már minden kézifegyver így működik. POÉNPERCEK Férj: - Drágám, mondd, mit szeretsz bennem jobban, az intelligenciámat vagy a cso­dás testemet? Feleség: - Azt a sajátos hu­morodat. ■ Gilisztafiú kérdi a gyászru­hás, zokogó mamájától:- Mama, miért sírsz?- Apád miatt.- Miért, hol van?- Elment horgászni. ■ Csata előtti eligazításon a ka­tona kérdez:- Őrmester úr! Mit csinál­junk, ha aknára léptünk?- Amit ilyenkor szokás. Re­püljenek fel úgy 60 méter magasra, és szóródjanak szét nagy területen! ■ Kovács úr elmegy látogatóba vadász barátjához, aki büsz­kén mutogatja neki a külön­féle trófeákat. Bemennek az elegáns hálószobába is, ahol egy hatalmas medvebőr ágy- elő van leterítve.- Ezt a medvét a máramarosi havasokban lőttem - dicsek­szik a vadász. Fogait vicso­rítva rohant rám. Vállamhoz kaptam a puskám... Életveszé­lyes pillanat volt... Éreztem, hogy egyikünk ott marad...- Szerencse, hogy a medve vesztett - mondja Kovács mert te nagyon rondán feste­nél ágyelőként. Halálos kínai jutalomfalatok titokzatos kór Százával hullanak tőle az amerikai állatok Az első fénymásolót 75 éve készítették az USA-ban állatorvosok és háziállat-tu- lajdonosok segítségét kéri a gyógyszereket és élelmiszere­ket ellenőrző amerikai hivatal (FDA), miután az utóbbi évek­ben több száz kutya és macska halálát okozták az USA-ban a valószínűleg Kínában gyártott jutalomfalatok. Az elmúlt hat évben 3600 kutya és tíz macska megbetegedéséről érkezett be­jelentés és az állatok közül 580 elpusztult. Az FDA több mint 1200 tesztet végzett el az utób­bi időben, és az érintett gyár­tókat is felkereste Kínában, de a betegség pontos okát egye­lőre nem sikerült megtalálni. „Ez az egyik legmegfoghatatla- nabb és legrejtélyesebb beteg­ség, amellyel valaha találkoz­tunk” - húzta alá Bernadette Dunham, az FDA állatgyógyá­szati központjának vezetője. A csirkéből, kacsából, édes­burgonyából vagy szárított gyümölcsökből készült juta­lomfalatok elfogyasztását kö­vető órákban a háziállatok többek közt étvágytalanságot és csökkent aktivitást mutat­tak, de hányás, hasmenés és vizelési problémák is szere­peltek a tünetek között. Egy patológus szerint a keresett toxikus anyag olyasvalami le­het, amit Észak-Amerikában nem kezelnek méregként. Januárban számos jutalomfa- lat-félét visszavontak a piacról, miután egy New York-i labo­ratórium hat különböző káros anyag nyomait mutatta ki ben­nük. Az új esetek száma azóta valamelyest visszaesett. Idén októberben ünnepeljük az első fénymásolt, azaz xerogra- fikus kép megszületésének 75. évfordulóját, amelyet Chester Carlson készített Az Egyesült Államokban, New York Queens negyedének egy második emele­ti bérlakásában. Az 1938. októ­ber 22-én tett felfedezés végül a Xerox alapításához és egy iparág megszületéséhez vezetett. Áz el­ső xerografikus képpel Carlson célja az volt, hogy az irodában dolgozók munkáját hatékonyab­bá és egyszerűbbé tegye. A xerográfia mint találmány máig meghatározó szerepet tölt be életünkben: világszer­te a legtöbb irodai nyomtató, másoló jelenleg is az elektro­sztatikán alapuló hőrögzítéses képsokszorosító eljárás elvén működik. A fizikusnak és jo­gásznak tanuló Chester Carl­son nevéhez egyébként több ta­lálmány fűződik, a forgó hirde­tőtábláktól kezdve az elvezető barázdákkal ellátott esőkabá­tig és újfajta cipőtisztító beren­dezésekig. Clooney filmje nem indulhat az Oscarért műkincsvadászok Az esélyesnek tartott világháborús film átcsúszik az ú] évadba Rettenetes gyilkos a vak Karib-tengeri rákféle Jövő év elejére halasztotta a Sony filmstúdió George Clooney második világháborús drámá­jának bemutatását, így a Mű- kincsvadászok című produkció nem jöhet szóba az Oscar-díjért folyó idei versengésben. A film premierjét az eredeti tervek sze­rint december 18-ára időzítették Észak-Amerikában. A produkci­ót Clooney rendezőként, forga­tókönyvíróként és színészként is jegyzi. Korábban a Műkincs- vadászokat a legesélyesebbek között tartották számon az idei hollywoodi díjszezonban. A Sony a halasztást azzal magyarázta, hogy Clooneynak több időre van szüksége a film látványeffektusainak befejezé­séhez. A megtörtént eseménye­ken alapuló Műkincsvadászok egy amerikai-brit csoportról szól, amelynek tagjai a máso­dik világháború idején életük kockáztatásával kutatták fel a nácik által elrabolt műkincse­ket. A sztárszereposztásban Matt Damon, Bill Murray, Dani­el Craig, Cate Blanchett és John Goodman is helyet kapott. Cloo­ney az amerikai hadsereg tiszt­jét, George Stout restaurátort alakítja, aki műkincsek tízez­reit szerezte vissza a náciktól. Korábbi híradások ugyanakkor arról szóltak, hogy Clooney jú­niusban Berlinben befejezte a forgatást, és megkezdődtek a film utómunkái. Clooney ezúttal rendező, forgatókönyvíró és színész is egyben A világ első mérges tengeri rák­ját azonosította egy nemzetközi kutatócsoport. A százlábúszerű, vak állat Nyugat-Ausztrália, a Karib-tenger és a Kanári-szige­tek víz alatti barlangjaiban él. A csörgőkígyóéhoz hasonló mér­ge lebontja és elfolyósítja áldo­zatai, azaz más rákfajok testét, amelyet aztán kiszív külső vá­zukból. Mérge toxinok koktélja, amely enzimeket és bénító ható­anyagot is tartalmaz - számolt be a felfedezésről Molecular Biology and Evolution című tu­dományos szaklap. A 27 milliméter hosszú Speleonectes tulumensis a gá­lyarákok osztályába tartozik. Létezéséről már tudtak a tu­dósok, de csak most igazolták, hogy mérgező. A tanulmány egyik szerzője, Ronald Jenner, a londoni Természettudományi Múzeum zoológusa szerint a felfedezés segíti az állati mér­gek evolúciójának jobb megér­tését. A gályarákféle pókoké­hoz hasonló zsákmányszerzési technika egyedülálló a rákok között. Jenner szerint a méreg azt mutatja, hogy a vak bar­langlakó teremtmény kitűnően alkalmazkodott a táplálékban szegény környezetéhez. Ez az első alkalom, hogy mérget használó rákot találtak, így a tanulmány újabb állatcso­portot sorolhat a méreggel ren­delkező állatok közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom