Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-18 / 244. szám
KOZELET Ader visszaküldte a hegyközségi törvényt Veszélyeztetett gyermekek nélkülözés Nőtt a szakadék a gazdagok és szegények között Szegénységi arány háztartástípusok szerint (%) Egyszemélyes, férfi Egyszemélyes, nő Kétszemélyes, mindkettő 65 év alatt Gyermektelen háztartások összesen Egy szülő gyermek(ek)kel Két fel nőtt egy gyermekkel Két felnőtt két gyermekkel Két felnőtt három vagy több gyermekkel Gyermekes háztartások összesen FORRÁS: KSH visszaküldte az Ország- gyűlésnek megfontolásra a hegyközségekről szóló törvény módosításáról október 7-én elfogadott jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János álláspontja szerint a módosítás az adatkezelés tekintetében nem tartalmazza teljes körűen az információ- szabadságról szóló törvény által megállapított garanciális feltételeket. ■ MTI November 7-én ülésezik a Máért A magyar Állandó Értekezlet (Máért) november 7-én tartja következő ülését - jelentette be Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön. Elmondta, a Máért dönt majd arról, hogy a tavalyi külhoni magyar óvodák éve és az idei kisiskolások éve után milyen, az oktatás területén megvalósuló program következik. ■ MTI Nem téma a beadvány az állampolgárságról lezárta, vagyis levette napirendjéről az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága csütörtökön azt a beadványt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László nyújtott be az EP-nek, mert diszkriminatívnak ítélték a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A törvény szerint elveszíti szlovák állam- polgárságát, aki önként felveszi egy másik állam állampolgárságát. ■ MTI Timosenko külföldön gyógyulhatna Viktor jANUKOVics ukrán elnök csütörtökön ígéretet tett arra, hogy alá fogja írni a parlamentnek azt a határozatát, amely lehetővé teszi Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő külföldi gyógykezelését. ■ MTI Az elmúlt években növekedett Magyarországon a szegénység, és nagyobb a szakadék az alacsony jövedelműek és a gazdagok között. Braunmüller Lajos- Hornyák József A rendszerváltás óta az elmúlt időszakban csökkentek leginkább a családok terhei - mondta a szegénység elleni világnap alkalmából Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Szerinte a családokat terhelő adók mérséklése és a rezsicsökkentés sokat segített. Az egykulcsos adó viszont leginkább a magasabb jövedelműeket segítette. A családi adókedvezménnyel is azok jártak jól, akiknek eleve magasabb volt a bérük. Jövőre már azok is örülhetnek, akiknek alacsonyabb a bérük, mert járulékokból is le lehet vonni az adót. A rezsicsökkentés pedig ugyanúgy érinti a gazdagokat, mint a szegényeket. Ám nominálisan ezzel is a gazdagok jártak jobban, hiszen nagyobb házban élnek, többet áramot fogyasztanak és többet fűtenek. A szegénység az elmúlt években egyáltalán nem csökkent. „Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt a szegénységben élők aránya, ahol az egy háztartástagra jutó nettó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot” - mondta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki kutatója. A kutatóintézet elemzése szerint a 2000-es évek felső felében stagnált a szegények aránya, ám a világgazdasági válság kitörése előtt növekedésnek indult. 2007-ben az emberek 13 százaléka, 2009-ben pedig 14 százaléka volt szegény. „Európai összevetésben korábban Magyarországon viszonylag alaÉletre szóló hatás az unicef deprivációs indexe azt vizsgálta, rendelkezésre áll-e minden a gyerekek számára ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztassák - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyurkó Szilvia, a szervezet Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója. A táplálkozást, lakhatási körülményeket, a sportszerekhez, taneszközökhöz való hozzáférést, csony volt a szegénységi arány, viszont 2012-ben már EU-s átlag közelébe került a szegénységi szint” - mondta a kutató. Az is megfigyelhető, hogy az alacsony jövedelműek még szegényebbé váltak az elmúlt években, és nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége is. „A Gini-mutató a jövedelmek közötti különbségek eltérését méri, és azt mutatja, hogy jobban koncentrálódnak a jövedelmek. A legszegényebbek részesedése csökken az összes jövedelemből” - tette hozzá. Mostanra könnyebben beazo- nosíthatóak azok, akiket érint a jövedelmi szegénység. „Az alacsony iskolázottságúakat, a falvakban élőket, valamint az iskolai programokban való részvétel lehetőségeit feltérképezőfelmérés szerint tavaly a gyerekek 42 százalékának kellett nélkülöznie. Ezzel Magyar- ország a vizsgált 29 országból a 20. helyen végzett. „A szegénységbe való születés életre szóló hatással bír, amely az ország jövőbeni versenyképességét is meghatározza” - tette hozzá Gyurkó Szilvia. azokat érinti leginkább, ahol a családfő nem dolgozik” - sorolta Gábos András. A gyermekek, és a gyermekes háztartásban élők körében emelkedett a szegénység kockázata, köztük a többgyermekes és az egyszülős háztartásban még inkább veszélyeztetettek. Magyarországon a teljes népesség 32,4 százaléka, 3,2 millió ember szegény, vagy társadalmi kirekesztettségben él a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben kiadott felmérése szerint. Tavaly 328 ezer fő volt, aki jövedelme szerint szegénynek számított, 219 ezer csak nagyon keveset dolgozott, és 1,44 millió volt, akit anyagi „depriváció” érintett. Utóbbiak anyagi okból nélkülöznek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, mint például a telefon, mosógép, színes televízió, fűtés, vagy nem tudnak kétnaponta húst enni. 2012-ben 457 ezer magyar volt egyszerre szegény és anyagilag súlyosan deprivált, miközben 151 ezer fő deprivált és alacsony munkaintenzitású családban élt. A szegénység és . a munkanélküliség egyszerre 113 ezer főt érintett. Mindhárom szegénységi halmazba 481 ezren kerültek be. Orbán Viktor: India vegye fel a térképere Közép-Európát látogatás ígéretes, a befektetőknek jó lehetőségeket tartogató régióként ajánlotta Közép-Európát indiai hallgatósága figyelmébe Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Újdelhiben. A hivatalos látogatáson tartózkodó magyar delegáció nem protokollvizitre érkezett a dél-ázsiai országba, hanem egy üzenet közvetítésére, amely így szól: Magyar- ország arra kéri Indiát, rajzolja térképére a közép-európai térséget - mondta a magyar kormányfő a külügyminisz- | térium intézetében, a Sapru House-ban. A mostani csaknem háromszorosára növelné az Európán kívülre irányuló magyar export mértékét 2018-ra Orbán Viktor, aki erről egy üzleti fórumon beszélt. Ma a magyar j export több mint 85 százaléka az Európai Unióba irányul. Emlékeztetett, hogy három éve a nem európai országokba irányuló magyar export még csak 8 százalék volt, ma 12, a cél pedig az, hogy 2018-ra elérje a 33 százalékot. Orbán az építőipart, az energetikai szektort, a víz- és a hulladékgazdálkodást, valamint az információ- és a biotechnológiát említette a magyar-indiai gazdasági együttműködés lehetséges területei között, hangsúlyozva, hogy Magyarországon zajlik az újraiparosítási program. Felhívta a figyelmet arra, hogy közvetlen légi összeköttetés nélkül rendkívül nehéz az állandó kapcsolat kialakítása a két ország között, ezért reményének adott hangot, hogy hamarosan közvetlen járat közlekedik majd Budapest és Mumbai (korábbi nevén Bombay) között. A miniszterelnök kitért arra, hogy több mint kilencezer magyar dolgozik indiai tulajdonban lévő gyárakban. A kormányfőt fogadta Pra- nab Mukherdzsi államfő, lapzártánk után pedig tárgyalt Manmohan Szingh miniszter- elnökkel. ■ MTI Egyharmaddal esett vissza a pulykaállomány egy év alatt AGRÁRIUM Tizenegyezerrel kevesebb a koca, de a sertésszám zsugorodása csak húszezernyi Drámai csökkenést szenvedett el a hazai pulykaállomány - derül ki a KSH tegnap közzétett állatállomány-adataiból. A pulykák száma idén június 1-én 2,2 millió volt, ez 900 ezerrel, 29 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. „Azzal, hogy több nagyobb vállalat is befejezte a pulykanevelést az elmúlt időszakban, jelentősen zsugorodik az ágazat egésze” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Erdélyi István. A Gallicoop elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: a tavalyi év drasztikus takarmányár-emelkedése komoly problémát jelentett az abrak- és időigényes pulykahizlalásnak, ráadásul az ágazat nem tudta a megnövekedett költségeit az átadási áraiban érvényesíteni. „Míg a hazai pulykatermelés 2004-ben meghaladta a 140 ezer tonnát, idén várhatóan 80 ezer tonna körül alakul” - tette hozzá Erdélyi. A sertések száma a KSH közlése szerint 2 892 ezer volt június 1-jén, a decemberi állománynál 64 ezerrel, az egy évvel korábbinál 20 ezerrel kevesebb. A sertésszám tavaly június óta 3 millió alatti. Az anyakocák száma (194 ezer) egy év alatt 11 ezerrel csökkent. „Meglepő és nem konzisztens a sertésállományról közölt adatsor” - hívta fel a figyelmet Kevesebb a pulyka drasztikusan drágult tavaly a takarmány Raskó György. Az agrárközgazdász szerint „furcsaság” rejlik abban, hogy egy év alatt 11 ezerrel csökkent a kocalétszám, és ehhez képest a hízóállomány csak 20 ezerrel apadt ugyanebben az időszakban. „Egy ilyen mértékű kocalétszám-csök- kenést a hízólétszám legalább 200 ezres, vagyis a közöltekhez képest tízszeres csökkenése kísérne. Ebből következőnek a teljes sertésállománynak csupán 2,7 millió körülinek kellene lennie” - jelentette ki Raskó, aki hozzátette: az ellentmondás annál is inkább érthetetlen, mert a gyenge forint miatt nem érte meg az elmúlt időszakban a malacok importja. ■ B. L. Több lesz a kukorica az idén várhatóan mintegy 6,7 millió tonna kukorica terem az országban, 2 millió tonnával több a tavalyinál - közölte Czer- ván György csütörtökön Budapesten. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: az október 14-i adatok alapján a gazdák az 1,233 millió hektár betakarítandó terület 38 százalékán végeztek a munkával. A hektáronkénti átlaghozam 5,5 tonna, szemben a múlt évi, hektáronkénti 4 tonnával. Összességében 2,5 millió tonna kukorica mehet exportra, miután a belföldi szükségletet 4,2 millió tonna fedezi.
