Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-24 / 197. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT „Vannak még segítő példaképek” interjú Kárpát-medencei kitekintés lesz dr. habil. Örsi Julianna következő műve „A felhalmozott tudást a következő nemzedéknek hagyom örökségül” - mondja dr. habil. Örsi Julianna Az ország egyik elismert néprajz- és társadalom- kutatójaként évtizedek óta a hazai tudományos világ megbecsült tagja dr. habil. Örsi Julianna. A karcagi születésű tudós szerkesztésében most újabb művek jelentek meg: a Gazdaszemmel, illetve az Alföldi családtörténetek című munkák tovább színesítik eddig is lenyűgöző munkásságát. Szathmáry István- Megfelel-e Önnek a dr. habil. Örsi Julianna néprajzkutató megszólítás?- Attól függ, hogy ki, hol, milyen minőségemben szólít meg. A néprajztudomány és kulturális antropológia habilitált doktora címet 2004- ben szereztem a Debreceni Egyetemen. Több tudomány- f ág területén végzett kutatá- § saim, publikációim alapján § néprajzosnak, de még inkább J társadalomkutatónak tartom £ magam.- Ön az alföldi, mezővárosi kun világ kutatójaként ismert. Mi indította e terület vizsgálata felé?- A vidéken élés ténye és paraszti származásom kínálta a lehetőséget, hogy a nagykunsági, tágabban az alföldi ember életét, kultúráját, múltját és jelenét vizsgáljam. Kiváló tanáraim és munkatársaim nyitogatták szemem a témára, jelenségeinek megértésére. Környezetem is arra predesztinált, hogy hasznos tagja legyek közösségemnek, amit igyekeztem tetteimben és írásaimban mindig szem előtt tartani. E két utóbbi könyvnek is számtalan üzenete van a mai társadalom számára.- Egyik kiemelkedő munkája a karcagi Damjanich utca népessége, egy mikroközösség társadalmi összetételének kutatása. Ennek alapján milyen következtetésekre jutott a vidéki társadalom összetételét, életútját, jövőjét illetően?- Az egyéni életutakat, családsorsokat rögzítő mélyinterjúkon alapuló néprajzi vizsgálataim mellett időnként szociológiai felméréseket is végzek. így a hetvenes években a karcagi emberek életmódját, tíz évvel később a nők keresővé válásának hatását vizsgáltam, majd a nagykunsági fiatalok gondolkodását fürkésztem a terveikről, a családról, a házasságról. Az utóbbi vizsgálatot néhány hónappal ezelőtt dr. Herbály Katalin szolnoki főiskolai tanárral közösen meg is ismételtük. Első eredményei más családtörténetek mellett már olvashatók az Alföldi családtörténetek című könyvben. A vidéki társadalmat az utóbbi fél évszázadban több megrázkódtatás érte. A közösségi élet rendjét adó szabályok, erkölcsi normák fellazultak, összekuszálódtak a szálak. Igaz, vannak még életükkel, munkásságukkal segítő példaképek, de idő és segítség kell a stabilitás helyreállításához. Én ezt a segítséget várom el az ország, a település irányítóitól, a médiától és a tudomány képviselőitől. Magam is ilyen szemlélettel írok, szervezek tudományos kutatási projekteket, könyvkiadásokat, segítem a civil szervezek munkáját és az egyetemen a jövő kutatónemzedékének oktatását. született: Karcag, 1950. október 21. végzettségé: tudományegyetem, történelem-néprajz szak beszélt nyelvek: angol, orosz UTOLSÓ AKTÍV BEOSZTÁSA: tájmú- zeum-igazgató 1982-2008 között TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jász-Nagykm-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület elnöke, a Túr- kevei Kulturális Egyesület titkára munkássága: 10 önálló könyv, 250-nél több tanulmány, szakcikk, 50 könyv (kiadvány) szerkesztése, 50-nél több hazai és- Munkája során melyek voltak bármilyen értelemben vett legemlékezetesebb élményei?- A hetvenes években történt Kecelen, hogy egy idős bácsi a tyúkoltókat várva ketrecbe zárta, letakarta a jércéket. Közben megérkeztem, szóba elegyedtünk, s partnerem any- nyira belefeledkezett a beszélgetésbe, hogy mindenről megfeledkezve, egy órán át mesélt megállás nélkül. Akkor jutottak váratlanul eszébe a tyúnemzetközi konferenciaelőadás, 2 nagy kutatási projekt irányítása, 164 kiállítás-rendezés, megszámlálhatatlan újságcikk. elismerései: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Jankó János-díj, GundaBéla- díj, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tudományáért, Közművelődésért, Nagykunságért, Túrkeve városért díjak stb. kedvtelései: terepmunka, levéltári kutatás, a felfedezés izgalma, a megírt könyv megjelenésének öröme. kok, akik közben sajnos ennek a beszélgetésnek az áldozatai lettek. Persze voltak ennél komolyabb élményeim is. Gyűjtőútjaimon sokfelé jártam, s egy 1990-ben tartott észtországi konferencia azért is emlékezetes volt számomra, meret ott azokkal a magyarokkal rokon kisnépek képviselőivel találkoztam, akikről általános iskolás koromban Reguly Antal nyelvészkutató naplója alapján írt könyv lapjain olvastam először. Most pedig szemtől szemben állhattam a képviselőikkel.- Az aktív múzeumigazgatói szolgálattól visszavonulva milyen jövőbeli tervei vannak?- 2008 óta nyugdíjas vagyok, ami miatt egykori munkahelyemmel - legnagyobb sajnálatomra - megszakadt a kapcsolatom, bár ettől függetlenül a múzeumügy továbbra is fontos a számomra. Jelenleg arra van lehetőségem, hogy az általam összegyűjtött anyagot publikáljam, újabb kutatásokra, gyűjtő- utakra vállalkozzam, újabb tanulmányokat, könyveket írjak. A következő munkám, amin dolgozom egy Kárpát-medencei kitekintés, egyfajta összegzés lesz, amit megméretni szándékozom a Magyar Tudományos Akadémia által is. Az általam vezetett egyesületek, mint például a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület közreműködésével pedig továbbra is igyekszem segíteni a hivatásos és nem hivatásos, vidéken élő elkötelezett kutatók munkáinak kiadását, népszerűsítését, szélesebb közönséggel való megismertetését.- Elégedett embernek érzi magát?- Alapjában elégedettnek és boldognak érzem magam, ha végigtekintek a munkásságomon. Mindig azt csináltam, amit szívből szerettem. Az elégedetlenséget az újabb és újabb tudás iránti vágyam táplálja. Ez tart mindig izgalomban, ez ad erőt még a betegségem leküzdésében is. Bízom benne, hogy unokáim is megismerik ezeket az érzéseket, és boldog, sikeres jövő áll előttük. Másoknak is ezt kívánom. HÍRSÁV Ápolják a testvérvárosi kapcsolatot besenyszög a bajorországi Weidenbachhal már kilenc esztendeje áll testvér-települési kapcsolatban. Azóta évente találkoznak, felváltva látják vendégül egymást. Legutóbb a német gyerekek töltöttek el egy hetet Besenyszögön. A vendégeiknek színes és érdekes programokat biztosítottak a besenyszögiek: a kenuzáson,csónakázáson és a strandolás túl kézmű- veskedtek, versenyeztek, és kirándultak - Gyöngyösre és Sástóra is ellátogattak a vendégek. Számos felújítást végeznek az iskolában A régi szárny alsó szintjének folyosóit is felújítják a martfűi általános iskolában, ahol a glettelést és a festést a helyi településellátó szervezet munkatársai végzik. Dolgoznak a tornaterem újravakolásán is. Az új szárny második emeletén öt tanterem kap laminált parkettát, a falakat pedig OSB lappal burkolják, így az épület megszépül a tanévkezdésre. Más munkakörbe kerülnek a gondozónők A bölcsődében megszűnő egyik csoport miatt két bölcsődei gondozónőt is áthelyeznek az óvodai intézménybe Újszászon. Mindkét kolléga pedagógiai asszisztensi feladatokat lát majd el. Kérdés még az óvodavezetői pályázat kimenetele, de az már biztos, hogy mindenféleképpen pótolni kell az óvodapedagógusokat is. Családi nap, egy kicsit másként VÁLTOZATOS PROGRAMOKAT kínál a Más Autistákért és Szüléikért Alapítvány mai programja. A délután kettő órakor kezdődő családi napon - melyet Szalay Ferenc polgármester nyit meg - többek között filmvetítés, játszóház, kutyás bemutató, a Liget Otthon lakóinak műsora és zsonglőr várja az érintetteket és az érdeklődőket a Tisza Moziban. Dr. habil. Örsi Julianna néprajzkutató A tengert idézik a Munkácsy-díjas festőművész akvarellképei művészet Megyénk szülötte, Bráda Tibor templomoknak is készít színes, látványos ablaküvegeket Évtizedek óta a fővárosban él, de ma is rendszeresen hazalátogat a megyébe és szülővárosába is Bráda Tibor. A Mun- kácsy-díjas festőművésznek jelenleg is van egy kiállítása Karcagon, a napokban pedig Szolnokon mutatja be alkotásait. A nyarat, a napsütést és a tengert idéző képei a Szobosz- lai Galériában tekinthetők meg. A művésszel a tárlatmegnyitó előtt beszélgettünk.- Tengerek és sziklák a kiállítás címe, ez sokat sejtet... Egy nyaralás ihlette a képeket?- Mondhatjuk, hogy nyaralás, de valójában az a művésztelepi munka, amit Horvátországban végeztem, nem is először, hanem immár hetedszer. Feleségemmel együtt nyaranként a horvátországi Jelsa városka (Hvar sziget) művésztelepén dolgozunk. Egy festészetet kedvelő barátunk, Molnár Károly révén jutunk el oda újra és újra, s az Adria fennséges látványa és a horvát települések bája egy életre meghatározó élményünkké vált.- Felesége is festőművész?- Igen, sőt a családban min- * denki a művészet valamelyik 3 ágával foglalkozik. Judit Iá- § nyunk bőrműves, az Iparmű- f vészeti Egyetem tanára, Enikő £ pedig keramikus. Bráda Tibor a kiállítás megnyitója előtt mesélt munkásságáról- Ön milyen műfajokban alkot?- Két műfaj áll legközelebb hozzám: az akvarell és a színes üvegképek. Utóbbihoz most egy nagy munkám kapcsolódik, a sárospataki vártemplomnak készítem az oratóriumi ablakát. Nem kis feladat, pontosságot igényel, ahogyan egyébként az akvarellképek is. Ami még különleges, hogy a két műfaj nem is választható el egymástól. Mindkettőt nagyon szeretem.- S úgy tudom, nem csak műveli, hanem tanítja, tanította is a festészetet.- Negyven esztendeig az egyetemen oktattam. Nagyon fontosnak tartom az utánpótlást és a fiatalok képzését. Ehhez kapcsolódik például a Magyar Festészet Napja, melyet minden évben október 18-án rendezünk meg. Ennek „gazdája” egy kuratórium, melynek tizenegy évig voltam elnöke. Éppen most „adtam át” a titulust. Berekfürdőn-működik egy nemzetközi művésztelep, melynek művészeti vezetője vagyok, és állandó kapcsolatban vagyok a szolnoki művésztelep tagjaival is. A Szoboszlai Galériába is Verebes Gyuri barátom, a telep vezetője révén jutottam el. A Munkácsy-díjas festőművész képei október 12-éig tekinthetők meg a Jókai úti galériában. ■ Rimóczi Ágnes
