Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-24 / 197. szám
2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT JÁSZSÁG 5 Hazatért az auschwitzi tulelo sors A megpróbáltatások után Svájcban kezdett új életet a jászdózsai férfi A Svájcban élő, nemrég azonban hazalátogató Erdős István szívügyének tekinti szülőfaluja támogatását Végleg bezárt az alapítvány általános iskolája Jászladányon csőd Megszűnt Jászladányban az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola. Drávucz Katalin a település polgármestere elmondta, hogy a gyökeresen átalakult finanszírozási rendszer eredményeként az alapítvány nem tudta tovább fenntartani intézménye működtetését. Az iskola megszűnéséhez közvetlenül az járult hozzá, hogy az iskola immáron nem tudta kifizetni a gyermekek étkeztetésének számláit. A hiányosságot egy, a kormányhivatal által indított ellenőrzés tárta fel - tájékoztatott a településvezető. Hozzátette, hogy korábban átalakult az alapítványi iskolák állami támogatásának rendszere, emellett pedig megváltoztak azok a szabályok is, amelyek mentén eddig a település önkormányzata támogatni tudta az iskola működését. A két tényező együttesen eredmé■ A tizenegy tanéven ót működő alapítványi iskola jogutód nélkül szűnt meg. nyezte a nehéz pénzügyi helyzet kialakulását, s végül vezetett az intézmény bezárásához. Az alapítványi iskola jogutód nélkül szűnt meg, összesen tizenegy tanévet élt meg. Működését folyamatosan viták, perek zavarták, ugyanakkor ezek egyike sem tudta megakadályozni egyszer sem a tanévkezdést. Az alapítványi iskolával szemben a jogvédők vádja lényegében az volt, hogy általa megvalósul az iskolai szegregáció Jászladányban. Ezt bírósági perek sokaságában igyekeztek cáfolni a fenntartók. Az állami fenntartásban működő helyi Móra Ferenc Általános Iskola ezentúl a Jókai úti épületet használhatja, mely eddig nagyrészt az alapítványi iskolának adott otthont. Immáron egy épületegyüttesben elfér az alsó és felső tagozat, átveszik az alapítványi iskola diákjait is - tudtuk meg a polgármestertől. A Baross úti iskolaépület tehát kiürült, ugyanakkor tárgyalások zajlanak egy új intézmény létrehozásáról is, az azonban még kérdés, hogy szeptember 1-jétől az új iskola megkezdheti-e működését - tette hozzá Drávucz Katalin polgármester. ■ Tragédia, újrakezdés és nagy sikerek egyaránt övezik a jászdózsai születésű, Svájcban élő Erdős István életútját. A napokban barátai, ismerősei köszöntötték a nyolcvanöt éves Pista bácsit szülőfalujában, ahonnan 1944-ben elhurcolták. Illés Anita Az Erdős Parkban találkoztunk Pista bácsival - ezt néhány évvel ezelőtt saját kezdeményezésére, a helyiek összefogásával hoztak létre a szintén jászdózsai Erdős Otthon szomszédságában. Köny- nyek nélkül nem lehet hallgatni az életútját, melyben a lelki fájdalmak, megpróbáltatások, újrakezdés és a kitartás megtapasztalása tanítani való bölcsességet adtak Erdős bácsinak. Szerénység, emberszeretet, tudás és segítőkészség jellemzi őt.- Jászdózsán születtem, az elemi iskolát is szülőfalumban végeztem. Majd a jászapáti gimnáziumba jártam hat évig. Édesanyám zsidó volt, 1944-ben családunkat elhurcolták Auschwitzba. Egyedül én maradtam életben, egy osztrák politikai fogolynak köszönhetem az életem, aki a saját életét is kockáztatta az enyémért. Tizenhat évesen egyedül maradtam, a Vöröskereszt segítségével Svájcba kerültem, és ott kezdtem új életet, melyben sokan segítettek. Egy kertészetben dolgoztam, és munka közben magyar nótákat énekeltem. Egyszer a nótákat meghallotta egy magyar származású asz- szony, aki Svájcba ment férjhez, és pártfogásba vett - mesélte Pista bácsi. Zürichben műszaki szakiskolába került, szakmunkás képesítést kapott. Egy gyárban helyezkedett el, de esti tagozaton elvégezte a mérnöki főiskolát. 1950-ben géptervezőként vizsgázott, év végén pedig géptész- mémökként végzett. A mérnöki pálya ranglétráit járva a gyárban igazgatóhelyettes, majd üzemvezető főmérnök helyettes lett.- Folyamatosan képeztem magam, és amit nagyon fontosnak tartok a hivatásomban, hogy az ifjúság képzésében is részt vettem, órákat adtam, szakkönyveket írtam. 1955-ben Winterthurba kerültem, ahol jelenleg is élek. Megházasodtam, és két gyermekem született. Szervezési osztályvezető főmérnöke lettem egy 36 ezer főt foglalkoztató gyárnak. Továbbra is tanítottam, a műszaki ismeretek mellett a reményeim szerint a fiataloknak némi emberséget is adtam át. A felsőfokú technikumban tanárképzéssel is foglalkoztam. Egyik legnagyobb életfeladatom amikor 1944-ben életben maradt, Erdős István elhatározta, segíteni fog az embereken, és támogatja szülőfaluját. SOKAT GONDOLKODOTT, hogy milyen maradandó dologgal tudna segíteni a község lakosságán. Mivel sok az idős, özvegy Jászdózsán, így egy idősek otthonának létrehozását kezdeményezte. A cél érdekében pénzt gyűjtött Svájcén emberség - nem csak magára kell gondolnia az embernek, hanem másokra is. Ezt tanultam a szüleimtől, és továbbadtam gyermekeimnek, unokáimnak is - mondta Pista bácsi. Szakmai munkájának elismeréseként a svájci mérnöki kamara kitüntetette, sőt az Üzemvezető Mérnökök Országos Egyesületének díszelnökévé is választották, korábban huszonhét ban, majd a jászdózsaiak ösz- szefogásával 1999-ben avatták fel az Erdős Otthont. Pista bácsi azóta szervezett már diákcsereprogramokat, ruhagyűjtést is, néhány évvel ezelőtt pedig felavatták a szintén az ő közreműködésével megvalósult Erdős Parkot, melynek gondozásában, parkosításában helyi polgárőrök tagjai is részt vesznek. évig elnöke volt a szervezetnek. Pista bácsi a családi tragédia után Svájcban kezdett új életet, kitartóan dolgozott, alázattal, hálával fogadta a sikereket, a szíve azonban mindig hazahúzta Jász- dózsára. 1944 után először 1965- ben jött haza szülőfalujába.- Vonattal érkeztem, az állomáson kérdezősködtem, hogy merre találom meg a régi ismerősöket, barátokat. Azt az érzést soha nem felejtem el, amikor újra hazaérkeztem. Az állomásfőnök telefonált gyerekkori barátom, dr. Túri József testvérének, és újra találkoztunk, csodálatos érzés volt. Az évek során jó baráti kapcsolat alakult ki civil szervezetekkel, a helyi lakosokkal. A jóisten mindig olyan segítőket küldött nekem, akikkel megvalósíthattam a kezdeményezéseimet, hálás is vagyok - tette hozzá Pista bácsi, akit Jászdózsán nyolcvanötödik születésnapja alkalmából a napokban köszöntöttek barátai, ismerősei. WEB335M Önkéntes munkával segítik a felújítást a jászberényi székhelyű dél-koreai tulajdonú vállalkozás, a Samyang EP Magyarország Kft. munka- vállalói önkéntes segítséget nyújtva működnek közre jászberényi intézményi udvarok felújításában. A cég hét fős önkéntes csapata hétfőn az Egyesített Szociális Intézmény székhelyén és telephelyein veszi ki a részét a kerti munkálatokból. A vállalkozás munkatársai korábban már adományoztak tollakat, ceruzákat, színeseket, illetve egyéb eszközöket is, hogy megkönnyítsék a helyi óvodák tanévkezdését. Alsószentgyörgyről szólnak a képek MÉG LÁTHATÓ a jászalsó- szentgyörgyi tájházban az a kiállítás, melyet helybéli gyűjtők tulajdonában lévő képekből állítottak össze. A bemutatott alkotások a szentgyörgyi, illetve a környékbeli tájat, a település utcáit mutatják be. Ä községben élő, a művészetet kedvelő tulajdonosok is kölcsönadták féltett festményeiket a tárlat szervezőinek. Az alkotók között van Kissné Sípos Lídia, Kovács József, Walter Gábor, Gy. Riba János és Marton László is. Vasúti átjárót építenek a gyalogosoknak A nagyközség kezdeményezésére, a MÁV-val együttműködésben épülhet meg Jászladányban az az átjáró, amely segítségével a helybéliek könnyebben juthatnak át a vágányokon, és közelíthetik meg a település egyik legnagyobb munkáltatójának üzemét. A fejlesztés a MÁV és a település együttműködésében valósul meg, mely során az átjáró kiszélesítésével akadálymentessé teszik a közlekedést a mozgáskorlátozottak, illetve a babakocsival közlekedők számára is. Várhatóan a vasúttársaság beruházásában a közeljövőben megújul a vasúti peron is az átjáróhoz közeli szakaszon. Az idősek otthonának létrehozását is támogatta A jászkapitány vezette az érdeklődőket séta Ünnepélyes keretek között mutatták be a megújult városközpontot Fényszarun Végre lesz normális mosdó a piac mellett lászfényszarun az elmúlt év februárjában indult az a fejlesztési program, amelynek részeként elkészült az új városgondnokság épülete, új üzletházzal gazdagodott a város- központ, megújult a városháza, melyben egy korányablakot is kialakítottak. Újjáépült a régi kaszinó épülete, valamint a Cserháti Diszkont. A város főtere átalakult, hiszen a munkálatok részeként új tereket, parkokat is létrehoztak, és egy úgynevezett zenepagodával is bővült a központ. Megszépült a templompark, melynek elemeként a köztéri szobrokat is renoválták, és egy új teknősbékás szökőkutat is építettek. Az egész kistérségből érkeztek a központ új arculatára kíváncsi vendégek. A munkálatok összességében több mint 700 millió forintos beruházás egy-egy mozaikjai voltak, melyhez mintegy 470 millió forintos uniós támogatást nyert lászfényszaru önkormányzata, a fennmaradó 230 millió forintot pedig saját erőből finanszírozta a város. A megújult városközpontot hétfőn adták át ünnepélyes külsőségek között. A város- központ új és megújult létesítményeit pedig egy közös sétán tekintették meg a rendezvény résztvevői. A környező településekről, a megyei intézményektől, a kistérségből, illetve a helyből érkezett érdeklődőket Bolla János jászkapitány és családja vezette végig a főtéren. ■ B. CS. felújítás Hosszú évek óta megoldatlan kérdés Jászladányban a piactéren található mosdó ügye. A remények szerint az áldatlan állapotok az elkövetkezőkben megszűnhetnek, a település nemrégiben ugyanis pályázati támogatást nyert a mosdó felújítására, akadály- mentessé tételére, illetve akadálymentesített parkoló kialakítására is. Várhatóan még idén megkezdődnek a munkálatok, ez idő szerint a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás zajlik. Összességében tizenöt- millió forintos beruházást hajthatnak végre. Drávucz Katalin polgármester elmondta, hogy a támogatásként nyert összegből felépülhet az új mosdó, amelyben akadálymentesített helyiséget is kialakítanak. A mintegy ötven négyzetméteres épület kivitelezésének költsége eléri a 12 millió forintot. Mindezen túl kialakítanak a piactér mellett egy akadálymentesített parkolót, valamint kiépítik a járdát a parkoló és a mosdó között. Az eredeti elképzelés az volt, hogy aszfaltborítást kap mind a piactér, mind a parkoló, ugyanakkor erre ez a támogatás nem ad lehetőséget. így egyelőre zúzott kővel borítják a teret, amikor pedig forrást találnak rá, elkészítik az aszfalt burkolatot is. ■ B. CS.