Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-08 / 157. szám
4 2013. JULIUS 8., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ||||||||||||i|||B|!|,||||||||||B||a|||iB^a||M Imádják 3 kézilabdát. A fotón a tiszasülyi amatőr, de annál lelkesebb és jókedvűbb kézilabdacsapat látható, melyet tlszasülyi lányok és asszonyok alkotnak. Hetente tartanak edzéseket, illetve különböző rendezvényeken is szerepelnek. Az elmúlt időben már nemcsak a maguk szórakoztatására sportoltak, hanem felvették a kapcsolatot a szomszéd és környező településekkel, és barátságos mérkőzéseket tartanak. Elárulták, azért imádják ezt a sportot, mert mozognak egy kicsit, kimozdulnak a szürke hétköznapokból, jókat nevetnek. Subicz Szilvia Jászapáti a m^yar úsróspoit fell^váfa volt történelem Dr. Berente Kálmán érdekes történeteket mesélt edzés után Köszönet jár a mentősök példaértékű munkájáért A napokban baráti körben Nagykörűben cseresznyeszedésen voltunk. A kezdeti vidám hangulatot beárnyékolta, hogy egyik társunk lezuhant a fáról. Mentőt kellett hívni hozzá. A 104-es ügyelet szinte azonnal fogadta a hívást. Az elsődleges adatok felvétele után indította a mentőegységet, majd azok kiérkezéséig telefonon tartotta velünk a kapcsolatot. A megérkező rohamkocsi személyzete példás gyorsasággal kezdte meg barátunk sérüléseinek ellátását. Időközben a helyszínre érkezett orvosi ügyelet és Szentesről a légimentő is, így együttes erővel sikerült a sérü- letet szállítható állapotba hozni. Mi, akik jelen voltunk, ezúton szeretnénk elismerésünket és köszönetünket kifejezni a barátunk ellátásában közreműködő, részt vevő valamennyi szakembernek, akik remek együttműködéssel végezték munkájukat. ■ HORVÁTH ZOLTÁN Az élet öregkorban is szép egészségesen a nép, a nemzet legfőbb kincse a népesség testi, lelki épsége. Ezt növelni egyet jelent a nép vagyonával. A megelőzés ezt szolgálja. Különösen fontos a gyermekek egészsége. Van olyan ország, ahol ha bizonyos vizgsálatot nem végeznek el a terhes nőknél, az illető nem perelheti az egészségügyi szakembereket baj esetén. Alapvető követelmény kell, hogy legyen. „Az ember a teremtmények legcsodálatosabb alkotása.” Tegyünk is érte meg mindent. A későbbiekben a szűrővizsgálatok döntő fontosságúak az emberek életében. Az időben észrevett elváltozások könnyebben gyógyithatók. Találjon értő fülekre minden olyan felhívás, amely az egészséget szolgálja. Az egészség a legdrágább kincs. Ne áldozzuk fel mindenért. Bele vagyok halva, ha tőlem fiatalabbak mennek el, idő előtt. Az élet öregkorban is szép, de csak épen, egészségesen. A lehetőség adott, csak élni kell vele. ■ MOLNÁR FERENCNÉ, SZOLNOK Szolnok olimpiai bajnok vízilabdázóinak történeteiről publikációimban és könyveimben több alkalommal foglalkoztam. Régóta tervezem, hogy nem csak a legendás pólósokról, hanem az egykori Damjanich uszoda törzsvendégeiről is írok. Dn Berente Kálmán ügyvéd a szolnoki Damjanich uszoda színes egyénisége volt, dacára annak, hogy csendes volt. Számomra azért tűnt ez szokatlannak, mert edzéseinken az úszó- és vízilabdatrénerek annyira hangosak voltak, hogy még azok a szörny szürke és ormótlan beton lelátók is megremegtek. A kiváló magyar vízilabdaedzők között egy kezemen meg tudnám számolni a csendes be- szédűeket. Valakit mindig korholniuk kellett az edzéseken és a bajnoki mérkőzéseken. A játékosak, edzők mélylélektani és uszodai hullámai külön tanulmányért kiáltanak. S akkor még nem szóltam a tomboló hazai közönségről. Dr. Berente Kálmán mindennap szorgalmasan úszott. Nem emlékezem rá, hogy akár egy napot is mulasztott volna az úszómedencéből. Egykoron a híres jászapáti gimnáziumba járt, ahová szüleim is. Ismeretségünk innen is eredt. Rövid beszélgetéseink a versenymedence melletti, úgynevezett bemelegítő, illetve levezető zuhanyozásaink során zajlottak. Sokszor mesélt a jászapáti úszósport történetéről. Nemcsak számomra volt élmény őt hallani, hanem a zuhany alatt hallgatózó népes közönség is érdekesnek találta a jászapáti történeteket. Nem mese volt, még csak egy mai folytatásos szappanoperához sem volt hasonlítható, mégis lekötötte figyelmünket. Tőle tudok mindent, ami a jászapáti úszósport kezdeti történetéről szólt. 1996 júliusában egy rövid írásos összefoglalót is örökségbe kaptam tőle és több fényképet. Mindezekből a következőket jegyeztem le: jászapáti a XX. század elején tipikusan mezőgazdasági jellegű alföldi nagyközség volt. A lakosság túlnyomó többsége földművelésből és állattenyésztésből élt. Körülbelül 200-ra lehetett tenni a járási, községi, bírósági, vasúti alkalmazottak, orvosok, ügyvédek, gyógyszerészek, tanítók, valamint kiskereskedők és kisiparosok számát. Ebben az időben iskolája mindössze egy hatosztályos elemi iskola volt. A tizenéves fiúk legfeljebb rongylabdát csináltak és azzal métáztak. Télen a befagyott pocsolyákon csúszkáltak, fára szerelt alkalmatosságot szerelve lábukra. A sport, mint olyan, ismeretlen volt. Hogyan alakultak ki az úszósport előfeltételei? Víz nélkül ez lehetetlen. A jászoknál nem kell a szomszédba menni az innovatív gondolkodásért. A község vezetői a XX. század elején a nagyközség közepén lévő piactéren artézi kutat fúrattak, amely mind a négy csapjából bőségesen ontotta a meleg vizet. Ennyi ivásra el sem fogyott. így a közelében lévő kertjéből Dósa Pál földbirtokos fölajánlott egy erre alkalmas területet. Itt létesült az úgynevezett Dósa-fürdő. A vízfelületet deszkából épített kabinok vették körül. Olcsó belépődíj mellett a kellemes meleg vízben májustól októberig lehetett fürödni. Az artézi víz azonban olyan bőségesen folyt, hogy a fölösleges vizet el kellett vezetni. így ásattak a községen kívül egy 80x40 méter területű és 2 méter mély gödröt, amelybe belevezették a fölösleges vizet. Valahogy hal is került bele, így elnevezték „Halas tónak”. Persze a vállalkozó kedvű fiúk nyaranta belemerészkedtek, s próbáltak benne úszni. Hamarosan Jászapáti Eger és Szeged mellett a magyar úszósport és vízilabda egyik fellegvárává vált a két világháború között. Kevesen tudják, hogy később a kétszeres olimpiai bajnok Kanizsa Tivadar is Jászapátin tanulta az úszás és vízilabdázás alapjait. Érdemes lesz még egyszer erre visszakanyarodni. ■ DR. NEMES ANDRÁS, SZOLNOK Augusztusban kiderül majd, hol újítják fel az utakat a minap a szolnoki Lazányi Tamás kereste fel szerkesztőségünket panaszával, miszerint a holt-tiszai üdülőterületen katasztrofális az utak állapota.- Tengelyig érő kátyúk vannak a Patkó utcában, körülbelül három kilométer hosz- szan - kezdte Lazányi Tamás.- Mivel mindennap többször is használom az utat, nagyon megviseli az autómat a rossz út. Pár hete szerelőhöz kellett vinnem, mert az első futómű szétment. Az egyik szomszédomnak pedig az utánfutója kereke tört ki a kátyúban. Az a baj, hogy akkora kátyúk tátonganak az úton (kb. 30 centiméteres), hogy kikerülni sem lehet. Én akár fizetnék is valamennyit azért, hogy megcsinálják az utat, de az felháborító, hogy az önkormányzat nem tesz semmit - panaszolta Lazányi Tamás.- Önkormányzatunk vis maior keretre pályázatot nyújtott be az utakon keletkezett fagykárok helyreállításához- válaszolta Veréb Sándor, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési osztályvezetője.- A pályázathoz a városüzemeltetési osztály munkatársai március elején felmérték az önkormányzati utakon kialakult kátyúk mennyiségét. Ezen felmérés eredményeként 1016 helyen található kátyú a városban. A pályázatot a Belügyminisztérium bírálja el, melynek eredményéről várhatóan augusztus végén kapunk értesítést. A pályázaton elnyert összeg függvényében kerülhet sor a Patkó út kátyúzási munkálatainak elvégzésére. Természetesen a város főútjain, tömegközlekedéssel érintett útjain a kátyúzási munkálatokat április hónapban megkezdtük, és folyamatosan végezzük a kiemelt főutakon, gyűjtőutakon és lakóutakon meghatározott fontossági sorrendben, ütemterv szerint. Tekintettel arra, hogy a Patkó út külterületen található, zártkerti övezetbe tartozik, annak javítási munkálataira csak akkor fog sor kerülni, ha a vis maior keretre benyújtott pályázatunk sikeres lesz - mondta el Veréb Sándor. ■ ■ Kanizsa Tivadar is Jászapátin tanulta meg az úszás és vízilabdázás alapjait. a levelekből válogatunk A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@ axelspringer.hu e mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. ■ Felejthetetlenek az élmények kirándulás Az ökocentTumban jártak a nyugdíjasok A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete a közelmúltban ötven fővel (Deák Já- nosné szervezésével) kirándult a Tisza-tavi, Európában egyedülálló Poroszlói Ökocentrumban. Utunk első megállója Kunhegyes volt. Itt már várták a csoportot: a református templom lelkésze, Nagy Kálmán és felesége, Nagyné Győri Sára. Rendkívül értékes tájékoztatást kaptunk a város történetéről, a templomról, a reformációról. Ezt követően megvendégeltek benünnket frissen sült pogácsával és üdítővel. Poroszlói programunkat a vízi sétányon kezdtük, az 1500 méteres víz felett kiépített pallós úton, amelyhez kishajóval érkeztünk. A mesterséges szigeten a pallón sétálva, kétoldalt a nádasban vízimadarak fészkeit láttuk. Másutt a tündérrózsák pompáztak, és csodálattal néztük. Pihenőhelyen idegenvezetők mutatták be képeken a madárvilágot. Magaslesről a tájat figyelhettük meg. A Tisza-tó halaival az ökocentrumban ismerkedtünk. A hétemeletes impozáns épületben hatalmas akváriumban élnek a kis- és nagyméretű halak és egyéb vízi állatok. Lelkesen figyeltük a vidrák etetését, játékukat a gondozójukkal. Az emeleten a tablókat és érdekességeket az idegenvezetőnk nagy hozzáértéssel mesélte el. A hetedik emeleti kilátóra lift vitt fel minket. Tiszta idő lévén a Mátra és Bükk vonulatáig is elláttunk. Az épület mellett mesterséges tavacskában békésen éltek teknősök, gémek, vadkacsák, pelikánok és kormoránok. A 3D-s film szinte testközelbe hozta a madárvilágot és szinte hallani lehetett a nádas susogását. Még órákig tudtunk volna nézelődni, de időnk sürgetett. Biztos máskor is eljövünk erre a vidékre. Mielőtt visszaértünk volna Szolnokra, Kenderesen megnéztük kívülről a Horthy Mauzóleumot is. Mindenki számára felejthetetlen élménnyel, gazdag, tartalmas napot zártunk. ■ ALMÁSI JÓZSEFNÉ, SZOLNOK Köszöntés, a közelmúltban töltötte be 75. születésnapját a Kertváros könyvtárosa, Sándor Gyuri bácsi. Ez alkalomból hosszú, boldog éveket, jó egészséget kívánnak neki a könyvtártagok. Hegedűs Éva, Szolnok
