Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-08 / 157. szám
2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ TISZA-TÓ 5 A vezérlőből mindent figyelemmel tudunk kísérni - mutatja Berényi József (jobbról), aki 1985 óta vezeti az erőművet Négy turbina keveri a vizet erőmű Döntően a Tisza vízjárása határozza meg munkájukat Első pillanatban teljesen szokványos irodaépületnek tűnik. Aztán ahogy belépünk az ajtón, furcsa morajlás, remegés jelzi, hogy a mélyben iszonyatos erők dolgoznak. Szilvási Zsuzsa Hazánk legnagyobb vízerőművében járunk Kiskörén, a Tisza- víz Vízerőmű Kft. egyik telephelyén. Külső, laikus szemlélő azt képzelné, hogy zubogó vízfolyam, óriási lapátok fogadják, de a közel negyven esztendős, ám erőművi léptékkel mérve még igencsak fiatalnak számító létesítményben valóban csak az átható moraj emlékeztet rá, hogy hol járunk. Az itt dolgozóknak ez azonban már fel sem tűnik.- Annyira hozzászoktunk már a morajláshoz, hogy meg sem halljuk - mondja Berényi József, aki 1985 óta dolgozik itt erőművezetőként. - Inkább az a furcsa, amikor árvizes napokon nem termelnek a turbinák, olyankor nagyon mély a csend. Védősisakot kapunk, és szintről szinte ereszkedünk egyre lejjebb a közel tízemeletnyi mélységbe. A környezet mind jobban emlékeztet a szocialista időszakban épült óvóhelyekre, hatalmas vasajtók, a mennyezeten szerzeágazó csőhálózat, zsilipkapuk és megannyi kapcsolóaz 1966-ASII. törvény rendelkezett véglegesen a kiskörei komplex vízgazdálkodási létesítmény felépítéséről. Ennek része a kialakított tározó, ez tulajdonképpen a Tisza-tó. Míg a korábban létesített Tiszalöki Vízlépcső biztosította a folyó felső szakaszának hajózhatóságát, a Kiskörei Vízlépcső által létrehozott duzzasztás tovább növelte a biztonságos közlekedés lehetőségét a Tiszán. Végül, a vízlépcső részeként erőmű építéséről is döntés tábla jelzik, itt bizony a praktikum az elsődleges. A turbinákhoz közeledve pedig lassan már egymás szavát is alig értjük.- Az eredeti tervek szerint az erőmű éves várható villamos született. Az eredeti tervek szerinti öt tiszai vízlépcső közül ezt valósították meg másodikként. Mint közismert, a városnamé- nyi, záhonyi, illetve csongrádi vízlépcsők létrehozására már nem került sor. A vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték, 1970-ben kezdték gyártani a vterőmű berendezéseit, 1971-ben megkezdődött a helyszíni szerelésük. A duzzasztóművet 1973 május 16-án helyezték üzembe. energia termelését 103 ezer megawattórában határozták meg, de ezt az értéket eddig összesen tizenegy évben sikerült elérni, túlszárnyalni - meséli Berényi József. - Átlagban azonban meghaladjuk a 90 ezer megawattórát. Az eltérés oka az, hogy a tervezett végleges duzzasztá- si szint helyett 1-2-1,9 méterrel alacsonyabb szintre töltik fel a Tisza-tavat a nyári időszakban. Kedvezőtlenül hat az energia- termelésre az évente változó árvizes napok száma is. Az elmúlt évek során árvíz miatt 1980- ban kellett a vízturbináknak a legtöbb napot, 187-et állni. Tíz év múlva és 2012-ben pedig az év minden napján lehetett üzemeltetni a blokkokat. A kiskörei vízlépcső tulajdonképpen három főműtárgyból, a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőműből és a hozzá tartozó hullámtéri duzzasztóból áll. Az erőműbe 4 darab, vízszintes tengelyelrendezésű csőturbina-generátort építettek be, melyek nagyjavítására 2003-2006 között került sor. Ennek köszönhetően a megújuló vízenergiából a legjobb hatásfokkal, üzembiztosán, és környezetbarát módon termelik a villamos energiát. Hazánk legnagyobb vízerőműve Kettő épült meg a tervezett öt vízlépcsőből Már nem kell a karcagi laborba utazniuk a kunhegyeseknek fejlesztés Közel féléves megfeszített munka eredményeként sikerült beindítani a vérvételi labort Kunhegyesen, a Dózsa György úti központi orvosi rendelőben, pedig az ünnepélyes átadás még tavaly novemberben megtörtént Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár közreműködésével.- A vérvételi laboratórium kialakítása több mint hárommillió forintjába került a városnak, de úgy véljük, hogy a lakosság ilyen jellegű segítése minden pénznél többet ér - hangsúlyozta Szabó András, Kunhegyes polgármestere. - A magas kiadásokat jól jellemzi, hogy csak az előírás szerinti laboratóriumi centrifuga közel egymillió forintba került. A működtetés minden évben több pluszkiadást jelent, s mivel vérvételi laboratóriumunk a karcagi Kátai Gábor Kórház telephelyeként működik, az egészségügyi intézménynek is van költsége. Ráadásul a működtetési költség még többe is kerülne évente, ha a Sarepta Otthon gépkocsija nem térítés- mentesen szállítaná a levett vért Karcagra. A labor beüzemelésének köszönhetően már nem kell a vérvétel miatt Karcagra utazniuk a kunhegyesieknek. A vérvétel hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön történik a reggeli órákbant. A háziorvosok beutalása szerint jelenleg 15 fő részére biztosított helyben a vérvétel naponta, mely az eddigi tapasztalatok szerint elegendő. Az eredményt pedig a beteg a bélyeges boríték leadása után 2-3 napon belül otthon megkapja. ■ Szabó András polgármester HÍRSÁV Társultak a szociális feladatellátásra A kistérségi társulás felbomlása miatt a legtöbb település újabb szerződéseket köt a feladatellátásra. így Kunhegyes a szociális feladatok társulásban történő ellátására Tiszagyenda és Tiszaroff ön- kormányzataival kötött megállapodást a közelmúltban. Hatezer virágpalántát ültettek ki a városban abádszalók Magyarország tíz legszebb települése között szerepel, jórészt gyönyörű parkosított főterének köszönhetően, melyben évről évre szebbnél szebb virágok kapnak helyet. Idén is közel hatezer tő virágpalántát ültettek el a város frekventált helyeire, a közintézményekhez, valamint az idegenforgalmi területekhez. Ismét Halas Napok Tiszafüreden idén is megrendezik a legnagyobb nyári program- sorozatot, a Halas Napokat Tiszafüreden. A július 12-i hagyományos felvonulást követően számos koncert és bemutató várja az érdeklődőket, szombaton pedig a halételek főzőversenyére kerül sor. Jól halad Abádszalókon a konyhakertprogram a közfogalkoztatási program keretében többhektáros területen termesztenek konyhakerti növényeket Abádszalókon A szükséges palánták jelentős részét saját maguk nevelik a városháza mögötti területen felállított fóliasátorban. Burai Péter locsolja a palántákat HIRDETÉS Nagyszabású Tisza-tavi elképzelések tervezés A területfejlesztési koncepciók kiemelten kezelik a térséget A 2014-2020-as területfejlesztési elképzelések ezekben a hónapokban körvonalazódnak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei koncepcióban a megye tiszántúli részei - így a Nagykunság, Ti- sza-tavi térség, a Tiszazug és Mezőtúr térsége - felzárkóztatandó belső perifériaként szerepelnek.- Ä megyei területfejlesztési koncepció célrendszerének stratégia céljai között a Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztését Bükk-Eger és a Hortobágy kapcsolódó területeivel összehangolva képzeljük el - hangsúlyozta Kovács Sándor, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke. A gazdaságfejlesztési javaslatok között kiemelten szerepel a vállalkozási, ipari területek, szabad vállalkozási zónák fejlesztése, a helyi termékvertikumok kialakítása, kis- és középvállalatok foglalkoztatást bővítő fejlesztéseinek támogatása. Hangsúlyosan kell kezelni a környezet-ipari fejlesztéseket, a megújuló energiák hasznosítását és az ökológiai földhasználatot. ■ A Tisza-tó fejlesztését a környező térséggel összehangoltan képzelik el. A fejlesztési irányok között szerepel az induló családi gazdaságok támogatása, a halgazdálkodás fejlesztése, a Hortobágy és a Tisza-tó desztinációk összekapcsolása, a regionális vonzerővel rendelkező kínálati elemek fejlesztése, termálklaszter létrehozása és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. Jász-Nagykun-Szolnok megye Tisza-tavi térséget érintő jelentősebb fejlesztései között konkrétan szerepel többek között a Pusztataskony-Kisköre új közúti Tisza-híd, a 34. számú főút rekonstrukciója, a Kunma- daras-Karcag összekötő út főúttá fejlesztése, illetve a 3216. számú Fegyvemek-Tiszafüred és a 3221. számú Kunhegyes-Abád- szalók mellékutak felújítása. A Heves megyei koncepció ugyanakkor főként működőképes gazdaság kialakítása szerepel a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése és önellátó társadalom kialakításának ösztönzése mellett. Amint Szabó Róbert közgyűlési elnök kifejtette, az integrált vízgazdálkodási infrastruktúrafejlesztés és a „Tisza-tó törvény” megalkotása az elsődleges. Fontosnak tartják emellett a ' turisztikai desztinációk stratégiájának összehangolását, a kerékpáros-turizmus fejlesztését, a vízi járművek kikötési lehetőségeinek fejlesztését, valamint a Tisza-tó menti településpárok közötti kapcsolat erősítését és a közbiztonság javítását. ■ Befejeződött a vízműfejlesztés. A napokban adta át Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára azt a beruházást, amelynek köszönhetően a minőségi előírásoknak megfelelő ivóvizet kaphatnak Kisköre lakói. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésében lévő kiskörei vízmű több mint 200 millió forintos fejlesztése az Új Széchenyi-terv támogatásával valósult meg.