Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-08 / 157. szám

2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ TISZA-TÓ 5 A vezérlőből mindent figyelemmel tudunk kísérni - mutatja Berényi József (jobbról), aki 1985 óta vezeti az erőművet Négy turbina keveri a vizet erőmű Döntően a Tisza vízjárása határozza meg munkájukat Első pillanatban teljesen szokványos irodaépületnek tűnik. Aztán ahogy belé­pünk az ajtón, furcsa mo­rajlás, remegés jelzi, hogy a mélyben iszonyatos erők dolgoznak. Szilvási Zsuzsa Hazánk legnagyobb vízerőmű­vében járunk Kiskörén, a Tisza- víz Vízerőmű Kft. egyik telep­helyén. Külső, laikus szemlélő azt képzelné, hogy zubogó vízfo­lyam, óriási lapátok fogadják, de a közel negyven esztendős, ám erőművi léptékkel mérve még igencsak fiatalnak számító léte­sítményben valóban csak az át­ható moraj emlékeztet rá, hogy hol járunk. Az itt dolgozóknak ez azon­ban már fel sem tűnik.- Annyira hozzászoktunk már a morajláshoz, hogy meg sem halljuk - mondja Berényi József, aki 1985 óta dolgozik itt erőművezetőként. - Inkább az a furcsa, amikor árvizes napo­kon nem termelnek a turbinák, olyankor nagyon mély a csend. Védősisakot kapunk, és szint­ről szinte ereszkedünk egy­re lejjebb a közel tízemeletnyi mélységbe. A környezet mind jobban emlékeztet a szocialista időszakban épült óvóhelyekre, hatalmas vasajtók, a mennyeze­ten szerzeágazó csőhálózat, zsi­lipkapuk és megannyi kapcsoló­az 1966-ASII. törvény rendelke­zett véglegesen a kiskörei komp­lex vízgazdálkodási létesítmény felépítéséről. Ennek része a ki­alakított tározó, ez tulajdonkép­pen a Tisza-tó. Míg a korábban létesített Tiszalöki Vízlépcső biz­tosította a folyó felső szakaszá­nak hajózhatóságát, a Kiskörei Vízlépcső által létrehozott duz­zasztás tovább növelte a bizton­ságos közlekedés lehetőségét a Tiszán. Végül, a vízlépcső része­ként erőmű építéséről is döntés tábla jelzik, itt bizony a prakti­kum az elsődleges. A turbinák­hoz közeledve pedig lassan már egymás szavát is alig értjük.- Az eredeti tervek szerint az erőmű éves várható villamos született. Az eredeti tervek sze­rinti öt tiszai vízlépcső közül ezt valósították meg másodikként. Mint közismert, a városnamé- nyi, záhonyi, illetve csongrádi vízlépcsők létrehozására már nem került sor. A vízlépcső épí­tésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték, 1970-ben kezdték gyártani a vterőmű berendezéseit, 1971-ben meg­kezdődött a helyszíni szerelé­sük. A duzzasztóművet 1973 május 16-án helyezték üzembe. energia termelését 103 ezer me­gawattórában határozták meg, de ezt az értéket eddig összesen tizenegy évben sikerült elérni, túlszárnyalni - meséli Beré­nyi József. - Átlagban azonban meghaladjuk a 90 ezer mega­wattórát. Az eltérés oka az, hogy a tervezett végleges duzzasztá- si szint helyett 1-2-1,9 méterrel alacsonyabb szintre töltik fel a Tisza-tavat a nyári időszakban. Kedvezőtlenül hat az energia- termelésre az évente változó ár­vizes napok száma is. Az elmúlt évek során árvíz miatt 1980- ban kellett a vízturbináknak a legtöbb napot, 187-et állni. Tíz év múlva és 2012-ben pedig az év minden napján lehetett üze­meltetni a blokkokat. A kiskörei vízlépcső tulajdon­képpen három főműtárgyból, a duzzasztóműből, a hajózsilip­ből, a vízerőműből és a hozzá tartozó hullámtéri duzzasztó­ból áll. Az erőműbe 4 darab, vízszintes tengelyelrendezésű csőturbina-generátort építet­tek be, melyek nagyjavítására 2003-2006 között került sor. Ennek köszönhetően a meg­újuló vízenergiából a legjobb hatásfokkal, üzembiztosán, és környezetbarát módon termelik a villamos energiát. Hazánk legnagyobb vízerőműve Kettő épült meg a tervezett öt vízlépcsőből Már nem kell a karcagi laborba utazniuk a kunhegyeseknek fejlesztés Közel féléves meg­feszített munka eredményeként sikerült beindítani a vérvételi labort Kunhegyesen, a Dózsa György úti központi orvosi ren­delőben, pedig az ünnepélyes átadás még tavaly november­ben megtörtént Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős állam­titkár közreműködésével.- A vérvételi laboratórium kialakítása több mint három­millió forintjába került a vá­rosnak, de úgy véljük, hogy a lakosság ilyen jellegű segítése minden pénznél többet ér - hangsúlyozta Szabó András, Kunhegyes polgármestere. - A magas kiadásokat jól jellemzi, hogy csak az előírás szerinti laboratóriumi centrifuga kö­zel egymillió forintba került. A működtetés minden évben több pluszkiadást jelent, s mi­vel vérvételi laboratóriumunk a karcagi Kátai Gábor Kórház telephelyeként működik, az egészségügyi intézménynek is van költsége. Ráadásul a mű­ködtetési költség még többe is kerülne évente, ha a Sarepta Otthon gépkocsija nem térítés- mentesen szállítaná a levett vért Karcagra. A labor beüzemelésének kö­szönhetően már nem kell a vér­vétel miatt Karcagra utazniuk a kunhegyesieknek. A vérvétel hetente két alkalommal, ked­den és csütörtökön történik a reggeli órákbant. A háziorvo­sok beutalása szerint jelenleg 15 fő részére biztosított hely­ben a vérvétel naponta, mely az eddigi tapasztalatok szerint elegendő. Az eredményt pe­dig a beteg a bélyeges boríték leadása után 2-3 napon belül otthon megkapja. ■ Szabó András polgármester HÍRSÁV Társultak a szociális feladatellátásra A kistérségi társulás felbom­lása miatt a legtöbb település újabb szerződéseket köt a feladatellátásra. így Kun­hegyes a szociális feladatok társulásban történő ellátására Tiszagyenda és Tiszaroff ön- kormányzataival kötött meg­állapodást a közelmúltban. Hatezer virágpalántát ültettek ki a városban abádszalók Magyarország tíz legszebb települése között szerepel, jórészt gyönyörű parkosított főterének köszön­hetően, melyben évről évre szebbnél szebb virágok kap­nak helyet. Idén is közel hat­ezer tő virágpalántát ültettek el a város frekventált helyeire, a közintézményekhez, vala­mint az idegenforgalmi terü­letekhez. Ismét Halas Napok Tiszafüreden idén is megrendezik a leg­nagyobb nyári program- sorozatot, a Halas Napokat Tiszafüreden. A július 12-i hagyományos felvonulást kö­vetően számos koncert és be­mutató várja az érdeklődőket, szombaton pedig a halételek főzőversenyére kerül sor. Jól halad Abádszalókon a konyhakertprogram a közfogalkoztatási prog­ram keretében többhektáros területen termesztenek kony­hakerti növényeket Abádsza­lókon A szükséges palánták jelentős részét saját maguk nevelik a városháza mögötti területen felállított fóliasá­torban. Burai Péter locsolja a palántákat HIRDETÉS Nagyszabású Tisza-tavi elképzelések tervezés A területfejlesztési koncepciók kiemelten kezelik a térséget A 2014-2020-as területfejlesz­tési elképzelések ezekben a hó­napokban körvonalazódnak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei koncepcióban a megye tiszántúli részei - így a Nagykunság, Ti- sza-tavi térség, a Tiszazug és Me­zőtúr térsége - felzárkóztatandó belső perifériaként szerepelnek.- Ä megyei területfejlesztési koncepció célrendszerének stra­tégia céljai között a Tisza-tó in­tegrált turisztikai fejlesztését Bükk-Eger és a Hortobágy kap­csolódó területeivel összehangol­va képzeljük el - hangsúlyozta Kovács Sándor, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke. A gazdaságfejlesztési javaslatok között kiemelten sze­repel a vállalkozási, ipari terü­letek, szabad vállalkozási zónák fejlesztése, a helyi termékver­tikumok kialakítása, kis- és középvállalatok foglalkoztatást bővítő fejlesztéseinek támogatá­sa. Hangsúlyosan kell kezelni a környezet-ipari fejlesztéseket, a megújuló energiák hasznosítását és az ökológiai földhasználatot. ■ A Tisza-tó fejlesztését a környező térséggel összehangoltan képzelik el. A fejlesztési irányok között szerepel az induló családi gazda­ságok támogatása, a halgazdál­kodás fejlesztése, a Hortobágy és a Tisza-tó desztinációk összekap­csolása, a regionális vonzerővel rendelkező kínálati elemek fej­lesztése, termálklaszter létreho­zása és a turisztikai infrastruk­túra fejlesztése. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye Tisza-tavi térséget érintő jelentősebb fejlesztései között konkrétan szerepel többek kö­zött a Pusztataskony-Kisköre új közúti Tisza-híd, a 34. számú főút rekonstrukciója, a Kunma- daras-Karcag összekötő út főúttá fejlesztése, illetve a 3216. szá­mú Fegyvemek-Tiszafüred és a 3221. számú Kunhegyes-Abád- szalók mellékutak felújítása. A Heves megyei koncepció ugyanakkor főként működő­képes gazdaság kialakítása sze­repel a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a mezőgaz­dasági feldolgozóipar fejlesztése és önellátó társadalom kialakítá­sának ösztönzése mellett. Amint Szabó Róbert közgyű­lési elnök kifejtette, az integrált vízgazdálkodási infrastruktúra­fejlesztés és a „Tisza-tó törvény” megalkotása az elsődleges. Fontosnak tartják emellett a ' turisztikai desztinációk straté­giájának összehangolását, a ke­rékpáros-turizmus fejlesztését, a vízi járművek kikötési lehető­ségeinek fejlesztését, valamint a Tisza-tó menti településpárok közötti kapcsolat erősítését és a közbiztonság javítását. ■ Befejeződött a vízműfejlesztés. A napokban adta át Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára azt a beruházást, amelynek köszönhetően a minőségi előírá­soknak megfelelő ivóvizet kaphatnak Kisköre lakói. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésében lévő kiskörei vízmű több mint 200 millió forintos fejlesztése az Új Széchenyi-terv támogatásával valósult meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom