Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-13 / 162. szám

14 HETENYI GÉZA KÓRHÁZ 2013. JÚLIUS 13., SZOMBAT Életműdíjat kapott az infektológus főorvos Dr. Besenyei Mária infektológus a Battyhány-Strattmann-díjjal Kovács Ottót választották az év orvosává Szolnokon Dr. Kovács Ottó (jobbról) kapta a kamara „Az év orvosa” címét Pro Sanitate díjas lett a szolnoki epidemiológus infektológia A Jász-Nagy- kun-SzoInok Megyei Hetényi Géza Kórház infektológiai osz­tályán évek óta működik már az idült, fertőző májbetegek centruma. Dr. Szabó Anna epidemiológus főorvosnő az osztályvezető dr. Tusnádi An­nával együtt irányítja a térségi központ munkáját. Az epi­demiológia korábban még hagyományosan a fertőző meg­betegedések elterjedésével fog­lalkozott, manapság azonban emellett legalább olyan fontos területnek számít ebben a szakmában a nem fertőző meg­betegedések elterjedtségének vizsgálata is. ■ A kórház infektológiai osztálya az idült virusos májbetegek centrumaként is működik.- Már gyermekkorom óta orvosnak készültem és ettől nem is tudtak eltántorítani - mesélte dr. Szabó Anna. - Szolnoki születésű vagyok, annak idején a Verseghy Ferenc Gimnáziumban végez­tem. Később pedig egyértel­mű volt számomra, hogy az egyetem elvégzését követően is visszajövök a szülőváro­somba. A Hetényi Géza kór­ház fertőzőosztályára azon­ban gyakorlatilag véletlenül kerültem belgyógyászként, ám azóta sem bántam meg, hogy annak idején így ala­kult. Az infektológiai osztály a sokféle fertőző betegség keze­lése mellett az idült vírusos májbetegek centrumaként működik. Manapság egyre több az ilyen páciens, ráadá­sul az ő kezelésükre éveken keresztül folyamatosan szük­ség van. Dr. Szabó Anna sokéves eredményes tevékenységét a napokban Pro Sanitate díjjal ismerte el dr. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere és dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős állam­titkár. De ahogy a főorvosnő mondja, talán még a minisz­tériumi fogadásnál is többet jelentett számára az a kedves kis ünnepség, mellyel köz­vetlenül hazaérkezése után itthon fogadták az intézetben őt és a többi miniszteri díja­zottat. ■ A BATTHYÁNY-STRATTMANN Lász- ló-díj a magyar egészségügy­ben kapható egyik legmaga­sabb kitüntetés. Egyfajta élet­műdíj mindazok részére, akik sok évtizedes munkájukkal hozzájárultak az egészség- ügyi és szociális, valamint családvédelmi ellátás fejlesz­téséhez - az e tevékenység so­rán elért évtizedes kimagasló teljesítmény vagy eredmény elismerése. A mélyen vallásos Batthyány-Strattmann egy­kor a szegény betegeit ingyen gyógyította saját kastélyának egyik szárnyában, így a „sze­gények orvosaként” vált köz­ismertté. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának Semmelwe- is-napi ünnepségén a napok­ban Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át dr. Be­senyei Mária, a Hetényi kór­ház gyermek fertőzőrészlegé­nek főorvosa.- Több mint negyven esz­tendeje dolgozom a megyei kórházban, gyermekgyó­gyászként kezdtem a pályá­mat - idézte fel a kezdeteket dr. Besenyei Mária. - Jó né­hány évig dolgoztam a gyer­mek intenzíven, amely talán az egyik legnehezebb, de egy­ben legérdekesebb területe is a gyermekorvoslásnak. Az­után átkerültem a fertőzőosz­tályra, amely talán valamivel kevésbé stresszes, ám leg­alább annyira érdekes terü­let, hiszen itt is találkozunk különleges és igen nehéz ese­tekkel. Amint a főorvos asszony elmondta, a szokványos, ke­vésbé súlyos fertőzések mel­lett bizony az évek során jó néhány komoly esettel - fő­ként gennyes agyhártyagyul­ladással - találkozott, de akár egyszerűnek tűnő bárány- himlőből kialakuló olyan fe- lülfertőzések is előfordultak, amelyek miatt lélegeztetésre is szorult a kis beteg. Sőt, a pályája kezdetén még két dif- tériás kisgyermekkel is talál­kozott a praxisában. Erre sze­rencsére hazánkban az utóbbi évtizedekben már nem akadt példa. Ugyanakkor többször előfordul, hogy megfigyelésre kell elkülöníteni a páciense­ket fertőzés gyanújával, s vé­gül kiderül, hogy valami más súlyos, sokszor daganatos be­tegség áll a háttérben. Dr. Besenyei Mária vallja, hogy amilyen betegséget csak lehet, érdemes védőoltás se­gítségével megelőzni.- Mint a megye védőoltá­si tanácsadója, mindig azt szorgalmazom, hogy a lehe­tőségeket kihasználva minél több betegség ellen védjük magunkat - hangsúlyozta. - A kisgyermekeknél ezért a kötelező oltások mellett érde­mes az ajánlottakat is beadat­niuk a szülőknek, külföldi utazás előtt pedig jó, ha tájé­kozódunk az esetleges fertő­zésekről. A megelőzés azért is különösen fontos, mert az esetleges felülfertőzések is járhatnak életveszélyes szö­vődményekkel. ■ a magyar Orvosi Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Területi Szervezetének Elnöksége 2009-ben alapítot­ta „Az év orvosa” díjat. A díj - Pogány Gábor Benő szobrász- művész kisplasztikája - azt a pillanatot ábrázolja, amikor az európai orvoslás alapí­tójaként tisztelt ókori gö­rög orvos, Aszklépi- osz meg­kapja a gyógyítás tudományát az őt felnevelő kentaurtól, Kheiróntól. A díj azon orvosok előtt kíván tisz­telegni, akik magas szintű szakmai . felkészültséggel rendelkeznek, szakterületü­kön új eljárások bevezetésén dolgoznak, felelősségteljes döntésekre képesek, mun­kájukat a betegközpontúság jellemzi és mindezekért pél­daképül állíthatók a fiatal pá­lyatársak elé. Az év orvosa díjat ebben az esztendőben dr. Kovács Ottó mellkassebésznek ítélték oda, aki pályáját a Hetényi Géza kórházban kezdte és immár 30 éve hűséges első munka­helyéhez, itt tanulta meg a szakmát tanító mestereitől, dr. Radeczky Gábor és dr. Cza- kó Zoltán főorvosoktól és itt adja tovább fiatalabb kollégái­nak. 1983-ban végzett a Sze­gedi Orvostudományi Egye­temen, 1987-ben sebészetből, 1990-ben mellkassebészetből szakvizsgázott. Intézménye korszerű és színvonalas mell­kassebészeti munkájában meghatározó szerepet vállal, ő alkalmazta elsőként a vilá­gon a tüdőszövet varrat nél­küli eltávolítását, és hazánk­ban az elsők között a VATS lobectomia eljárást a tüdő pri­mer dagana­tainak eltá­volításánál, amely jelen­leg a legfej­lettebb mű­téti eljárás a korai stá­diumé tüdődaganatos betegek kezelésénél. Az elmúlt évben Szolnokon végezték a máso­dik legtöbb ilyen műtétet az országban. Az ő irányításá­val vezették be - és még Ma­gyarországon is kevés helyen végzik - a tüdő kisperifériás daganatainak videotorakosz- kópos műtéti eltávolítását. A rosszindulatú tüdőda­ganatok műtéti kezelésének területén alkalmazott új mód­szernek köszönhetően az apró nyílásokon keresztül történő beavatkozás sokkal kevésbé terheli meg a beteget, és ért­hető módon gyorsabb, köny- nyebb felépülést biztosít, mint a hagyományos, mellkasmeg­nyitással járó módszer. Dr. Kovács Ottó elsőként publikált hazánkban a digi­tális mellkasi szívó használa­táról, még a tavalyi esztendő­ben. Számos hazai és külföldi kongresszuson ismertette eredményeit. ■ A számvizsgáló bizottság elnökét díjazták idén kamara A Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Elnöksége ebben az esztendőben Csasztvanné Iva- nics Erikának, a megyei Heté­nyi Géza Kórház-Rendelőintézet fül-orr-gégészeti csoportvezető asszisztensének ítélte oda a ka­mara elismerő oklevelét. Csasztvanné Ivanics Erika több mint tíz esztendeje dolgo­zik az egészségügyben, s kez­detek óta tagja a kamarának.- Kisgyermek korom óta er­re a pályára készültem, egész­ségügyi szakközépiskolába jártam, majd szakoktatóként végeztem az Egészségügyi Főiskolán - mesélte. - Eleinte bölcsődében dolgoztam és csak 2002-től vagyok a rendelőinté­zet asszisztense. Több terüle­ten is kipróbálhattam magam, de már évek óta a fül-orr-gégé- szeten dolgozom. A csoportvezető szívesen és sokat tesz a közösségért, ezért is tartja fontosnak, hogy a szakdolgozói kamarában is tisztséget vállaljon.- A számvizsgálói bizott­ság elnöke vagyok, ami azért kicsit határterületnek számít nálunk, nekem is bele kellett tanulnom. Ezért is köszönettel tartozom mindazoknak, akik segítik a munkámat, bármely területen. Nélkülük biztosan nem kaphattam volna meg ezt az elismerést, hiszen én első­sorban egy csapat tagjának tartom magam, aki a többie­kért és a többiekkel együtt dol­gozik. ■ Csasztvanné Ivanics Erika ■ Dr. Kovács Ottó mellkassebész főorvos számos hazai és nemzetközi kongresszuson ismertette eredményeit az utóbbi időszakban. Eredetileg sebésznek készült endokrinológus Dr. Kiss László emlékérmet kapott A kórház „memóriájáért” felel iktatás A teljes irattár anyagát ők rendszerezik Hetényi Arany Emlékérmet, az intézet legnagyobb elismerését vehette át a Semmelweis-nap al­kalmából dr. Kiss László belgyó­gyász, endokrinológus, aki 1981 óta dolgozik a kórházban. A III. belgyógyászat főorvosa 1986- ban belgyógyászatból, 1993-ban endokrinológiából, 1999-ben üzemorvostanból szerzett szak­orvosi képesítést, s az endokri­nológia mellett kiemelten foglal­kozik az oszteoporózisban szen­vedő betegek kivizsgálásával, kezelésével, gondozásával.- Bár eredetileg sebésznek ké­szültem, végül egészen másként alakult a pályám - idézi fel a kez­deteket. - Az egyetemen ugyan­is Holló István professzor kuta­Dr. Kiss László tócsoportjában dogozhattam, s az ő személyisége, majd később barátsága meghatározó volt szá­momra. - Neki köszönhető, hogy végül a belgyógyászatot válasz­tottam. A Hetényi kórházban a Rusvai főorvos úr nevével fém­jelzett hematológiai profilú bel­gyógyászaton kezdtem dolgozni, évekkel később pedig dr. Vadász János főorvos hívott át az endok­rinológiára, ahol ma is dolgozom. Dr. Kiss László az egyik legel­ismertebb szakembernek számít megyénkben a csontritkulás - oszteoporózis - terén. A Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthro- lógiai Társaság alapító tagjaként nyilvánvaló, hogy hangsúlyosan foglalkozik a csontritkulás keze­lésével, illetve lehetőség szerint megelőzésével. Ez a betegség ugyanis tipikusan azok közé tartozik, amely sokáig nem okoz panaszokat, a később bekö­vetkező csonttörések azonban nagymértékben ronthatják az életminőséget. ■ Fejesné Csabai Ibolyát 1982-től köti munkaviszonya a Hetényi Géza kórházhoz. Kezdetben or­vosírnokként tevékenykedett, majd 1988-tól ügyintézőként dolgozott a kórházigazgatáson, 2000 óta pedig az igazgatási és jogi osztály iktatóirodájának csoportvezetője. Szolgálatkész munkájának elismeréséül He­tényi Arany Emlékérem díjban részesült. Az iktató iroda gyakorlatilag az egész intézet „memóriája”. Szinte nincs olyan irat, amely ne menne keresztül az itt dolgozók kezén, s ők kezelik a kórház irat­tárát is.- Annak idején a koraszülött osztályon voltam orvosímok, Fejesné Csabai Ibolya ezt követően 1988-ban az akko­ri főigazgató megkeresett, hogy lenne-e kedvem az igazgatásra jönni dolgozni. Az iktatóirodán 2000-től dolgozom - mondta el Fejesné Csabai Ibolya, aki a napokban vehette át a Hetényi Arany Emlékérmet. - Az évek so­rán megpróbáltunk olyan rend­szert kialakítani, hogy könnyen, gyorsan visszakereshetőek le­gyenek a dokumentumok, mint ahogy a teljes irattár anyagát is hasonlóképpen rendszereztük. Az irodán dolgozók munkáját komoly mértékben nehezítette a 2003-as kórháztűz, amely épp az irattárban keletkezett. Azóta azonban újra precíz, pontos nyü- vántartást vezetnek.- Meg sem fordult a fejemben, hogy én kapom a mostani elis­merést - mesélte a csoportveze­tő. - Úgy gondolom, a minden­kori csapatom együttes mun­kájának eredménye ez, amely természetesen nagyon megtisz­telő számunkra. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom