Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-27 / 98. szám

2013. ÁPRILIS 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 JEGYZET Nyugdíjasként tanult síelni álmok Szeretne a sárkányrepüléssel is megpróbálkozni VENTER MARIANNA Pályák és választások minden szülő azt szeretné, ha a gyermeke jól boldogul-- na az életben, ha megbecsült állása lenne, és nem lenné­nek anyagi gondjai. Ám ma­napság ezt csak - lehetőleg több - diploma megszerzésé­vel tudják sokan elképzelni. Jó szakácsnak, ácsnak, kő­művesnek, ápolónőnek, vagy autószerelőnek lenni ma nem tartozik a legfényesebb karriermodellek közé. Ka­lapácsot emelni, fakanalat forgatni, falat rakni, tetőt cserepezni, ruhát varrni, sőt, földet művelni, állatokat gondozni nem nagyon akar­nak a pályaválasztás előtt ál­lók. Pedig ennek egyáltalán nem így kellene lennie. ezelőtt ötven évvel, amikor másfélszer annyi gyermek született, mint most, hat­vanezren jártak egyetemre vagy főiskolára. Ma a felső- oktatásban résztvevő diá­kok száma majdnem eléri a félmilliót. Nem egy, nem is száz, hanem több ezer azon huszonéves fiatalok száma, akiknek két, sőt, akár há­rom diplomája is van. No meg vagy két nyelvvizsgája, nem ritkán felsőfokú. Érde­kes módon időnként mégis könnyebben talál munkát az,-akinek jól hasznosítható szakképesítése van. Mert varrónőre, ápolónőre, pékre, mosógép-, vízvezeték-, vagy villanyszerelőre mindig szükség van, menedzserre és HR-esre meg nem biztos. S hogy a kép még árnyal­tabb legyen: egy-két éve egy egészségügyi főiskola egész végzős ápoló szakos évfolyamának ajánlatot tett egy nyugati munkaközvetítő cég. Ajánlatukban a honi ápolói bér tizenötszöröse sze­repelt. Nem tudom, hányán fogadták el az ajánlatot, és dolgoznak most külföldön a hazájuk helyett, kőműve­sekkel, hentesekkel, hideg­burkolókkal és ápolókkal, s még hosszan sorolhatnánk mely szakma képviselőivel együtt. désekre, melyek középpont­jában a polgármesteri hiva­tal kazánfűtője és az általa gyártott lehallgató készülék állt. A hírhedt berendezés a mobil elődjének tekinthe­tő hordozható személyi hívó volt, a megvádolt kazánfűtő pedig az azóta elismert túri feltaláló. Végül a bíróság neki adott igazat, visszahelyezték fűtői hivatalába. Technika iránti érdeklődése azonban nem hagyott alább. A Hercsip néven ismert személyi hívót továbbfejlesztve kidolgozott egy olyan távvezérléses irá­nyítási módszert, mely lehe­tőséget adott arra, hogy köz­ponti helyről, számítógépen keresztül felügyeljen komplex fűtési rendszereket. Ez a táv­■ A sárkányrepülés olyan régen dédelgetett vágya, hogy a hetedik ikszet taposva sem tett le róla. vezérléses technika azóta el­jutott Kanadába, Hollandiába és Franciaországba is. A különböző fejlesztések azóta is tovább kísérik Her­ceg Antal életét, aki termé­szetesen lépést tart az egyéb technikai fejlődéssel is. így hatvan esztendősen tanulta meg a számítógép kezelését, a közeljövőben pedig olyan rendszer kiépítését tervezi, amely a napenergia hasznosí­tásával biztosítja egész portá­juk áramellátását. S mivel azt vallja, hogy a mozgás segíti a szellem frissen tartását is, újabb álmok megvalósításán is gondolkodik. A sárkányre­pülés szintén olyan régen dé­delgetett vágya, amelyről még most, a hetedik ikszet taposva sem tett le végképp. Az ehhez szükséges orvosi vizsgálato­kon már túl is jutott.- Bár itt fáj, ott kopik, ösz- szességében azt mondta az orvosom, hogy koromhoz ké­pest nem vagyok rossz álla­potban*- mondja hamiskásan mosolyogva Herceg Antal. - Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ennyi idősen már nem túl szerencsés váratlan dol­gokkal megterhelni a szerve­zetet. így még megfontolom, hogy valóban belevágok-e a sárkányrepülésbe, vagy in­kább maradok földközelben. Sosem késő valóra váltani az álmainkat. Méltán bizo­nyítja ezt a hetvenesztendős Herceg Antal példája, aki még most is új dolgokon töri a fejét. Szilvási Zsuzsa- Hatvanöt éves voltam, ami­kor először kötöttem sílécet a lábaimra. Sírt a hegy, amikor lecsúsztam, s jó ideig szede­gettük a tűleveleket a fejem­ből, de büszkén mondhatom, hogy mostanra, ha módjával is, de megtanultam síelni - meséli a mezőtúri férfi. - Ré­gi vágyam teljesült ezzel és azóta rendszeresen járunk síelni Ausztriától a Hargitáig mindenfelé, de ismerem a korlátáimat. Meg tudok állni, el tudok esni és tudom, mi az elég. Bár szívesen sportolok, az idő nagyobbik részében azért hagyom, hogy a fiatalok síeljenek, mi pedig az uno­kákra vigyázunk a feleségem­mel. Merthogy nem is akárhogy jár síelni Herceg Antal a csa­ládjával, egész buszt kell bé­relniük, amikor feleségével, két fiával, hat jelenlegi és volt menyével, no meg nyolc uno­kájával útra indulnak. A csa­ládi összetartás azonban nem csak ilyenkor mutatkozik meg. Egyetlen jókora méretű portán laknak külön házak­ban, és évtizedeken keresztül közös vállalkozást, egy péksé­get működtettek. Pedig Herceg Antal eredeti szakmája meglehetősen tá­vol áll a kenyérdagasztástól, hiszen villanyszerelőként végzett. Később felnőtt fejjel végezte el a Kandó Kálmán Főiskola erősáramú techni­kus szakát, majd számos ta­lálmány fűződött nevéhez. Az elsőt 1994-ben védte le a találmányi hivatal. Ez egy speciális személyi hívó volt, mely - abban az időben, ami­kor a ma használt mobiltelefo­nok hazánkban még nemigen terjedtek el - meghozta Anti bácsi számára az első sikere­ket, s egyben útjára indította a kilencvenes évek mezőtúri kémbotrányát is. Talán sokan emlékeznek még az évekig tartó pereske­Herceg Antal egyes adományai - így a képen látható szobakerékpár is - megtalálhatók a mezőtúri kórházban Jótékony célú akciókat is szervez HERCEG ANTAL túlzás nélkül mondhatja, hogy saját szoba­kerékpárján teker a mezőtúri kórház mozgásszervi rehabilitá1 dóján. Mostanság ugyanis né­hány hétig az osztályon pihen, ahogy mondja, „általános rege­nerálás” céljából. A város egész­ségügyi intézménye számára ugyanis több adománygyűjtő akdót is szervezett.- korábban a fővárosba jár­tam kezelésekre, ám amikor a mezőtúri kórház új épületébe költözött a rehabilitációs részleg és én idekerültem, meglepődve láttam, hogy jó néhány eszköz hiányzik - tudjuk meg tőle. - Ezért a város polgármesterét és a térség országgyűlési képvise­lőjét arra kértem, hogy közösen indítsunk jótékonysági akciót. Három éven át támogattuk kö­zösen a kórházat, melyeknek köszönhetően különböző torna­eszközöket sikerült beszerez­nünk. Az utóbbi években pedig nehéz helyzetben lévő családo­kat segítünk karácsony előtt. Ezt a kezdeményezést lehetőség szerint minél tovább szeretném életben tartani. _________HÍREK_________ Rövidesen kezdődhet a duzzasztás lassú ütemben, de folyama­tosan apadnak a folyók, így folytatódik a Tisza hullám­terére, partjaira lerakodott jelentős mennyiségű uszadék, hulladék összegyűjtése a köz­foglalkoztatottak bevonásával. Várhatóan a jövő héten mérsé­kelhető a Kötivízig területén az árvízvédelmi készültség. A kiskörei vízlépcsőnél meg­történt a hullámtéri duzzasztó zárása, a tervek szerint a jövő hét elején megkezdődhet a duzzasztás. ■ SZ. ZS. Hamarosan kihelyezik a palántákat idén is jut forrás virágosí- tásra, parkosításra a telepü­lésen, tájékoztatott Polgár István, Tiszapüspöki pol­gármestere a minap. Mint elmondta, a lakosok saját házaik kertjében már ültet­tek egynyári növényeket, a közterületeken pedig hama­rosan elhelyezik a palántá­kat a közmunkások. ■ B. B. Megosztoznak a járóbeteg-ellátáson TISZAFÜRED KÉPVISELŐTESTÜ­LETE arról döntött, hogy a Kut- hy Elek Egészségügyi Intéz­mény járóbeteg szakellátási óraszámából - hat hónap idő­tartamra - meghatározott óra­számot átad a karcagi Kátai Gábor Kórháznak. A karcagi intézmény ennek keretében el tudja végezni azokat az egész­ségügyi-járványügyi feladato­kat, melyekre a kistérségben szükség van. ■ SZ. ZS. Ismét megrendezik a Bicogó Maratont immár 9. alkalommal szer­vezi meg a Bicogó Maratont a Tiszasülyért Egyesület, hangzott el a tegnapi sajtó- tájékoztatón Szolnokon.- Mint minden évben, idén is augusztus első szombat­ján rajtolnak a résztvevők, ezúttal a szolnoki Kossuth térről - mondta Hoffer Ká­roly, a Bicogó Maraton fő szervezője. - A táv ezúttal a tényleges maratonnál valamivel hosszabb, 43,7 kilométer. Nagy örömünkre minden alkalommal egyre többen neveznek, az ország minden tájáról. ■ B. B. Tervez-e üdülést ezen a nyáron? megkérdeztük A többség legalább egy-egy napot kikapcsolódással töltene Szandaszőlősiek győztek a médiavetélkedóben FODOR JUDIT, KARCAG: - Már nézegettem az utazási prospek­tusokat, szállásajánlatokat, és gondolkodtam a szünidőn, mert nyáron szeretnék valamilyen szép tengerparti helyre elutazni, legfőképp oda, ahol még eddig nem jártam. Az unokáimmal is szeretnénk minél több időt együtt tölteni, így velük is terve­zek pár napos közös nyaralást, lehozom őket. KOMONDI ILDIKÓ, ALATTYÁN:- Igen, tervezünk nyaralást, de csak a nyár vége felé. Szeret­ném elvinni az öt- és hároméves gyermekeimet a Balatonra, mert még nem jártak a magyar tengernél. Az elmúlt esztendő­ben nem voltunk nyaralni, egy-egy napra utaztunk csak el. Ilyen alkalmakkor többnyire a szegedi állatkertben jártunk és ott is jól éreztük magunkat. CSONKINÉ BOLDIZSÁR MÁRTA, Öcsöd: - Nem megyünk idén nyaralni, mert folyamatosan dolgozom a tanyánkon: pulykát nevelek, paradicsomot, papri­kát termesztek, bőven akad ten­nivaló a ház körüli hatalmas területen. Az elmúlt évben há­rom napra elutaztunk Egerbe és Szilvásváradra. Ha minden jól alakul, akkor remélhetőleg idén is lesz pár szabad napunk. TOKAI ATTILA, SZOLNOK: - Vá­roslátogatást tervezek, Nagy­várad az úti célom az idei nyá­ron. Régóta vágyom oda, töb­bek között azért, mert vonz az ottani multikulturális közeg. A tervek szerint kis társasággal ülünk majd vonatra. Egyébként nem szoktam járni nyaralni, de a fellépések, városlátogatások azok, melyek igazán közel áll­nak a szívemhez. dönjtő Egymást szorító kezek, kitörő boldogság, fülsiketítő üdvrivalgás és természetesen örömkönnyek. így ért véget a Lapot a dákoknak, azaz Lapot a diákoknak (Ladik) médiave­télkedő tegnap megrendezett megyei döntője. A végére az is kiderült, ki a legjobb evezős a megyében. A nyolc legjobb Ladikos csapat adott számot felké­szültségéről tegnap délelőtt a szandaszőlősi művelődési házban. A színes pólókba öl­tözött csapatok a megye több településéről érkeztek. Szol­nokon kívül kunhegyesiek, szajoliak, martfűiek és zagy- varékasiak ültek be a megyei ladikunkba. Az újságkészí­téssel kapcsolatos feladatok nem okoztak problémát a he­tedik- és nyolcadik osztályos diákoknak, a fiatalok bebizo­nyították: jól felkészültek mé­diaismeretekből. A zsűrinek idén is nehéz dolga volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a helyezé­sekről olykor fél pont döntött. A szoros végjátékban végül a martfűi Firkászok és a szol­noki Fiumei Általános Iskola Sajtósok(k) fantázianevű csa­pata előtt a szandaszőlősiek végeztek az első helyen. így a Szent Johannák nevű csapat állhatott a képzeletbeli dobo­gó felső fokára. ■ R. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom