Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-09 / 58. szám

2013. MÁRCIUS 9., SZOMBAT MEDIA - GAZDASAG 7 Nem sérültek a gyerekek jogai felmérés A megyei lapokban volt a legkiegyensúlyozottabb a kiskorúak ábrázolása FORRÁS: IPSOS Tanfolyam, pályázat, programsorozat Segítséget Kap, kapott, kaptak Évkezdés (iskola, óvoda) Gyerekek egészsége, életmódja Sikert ért el, sikeres, előad vmit Megvert, abuzált Beteg, sérült Mindennapos testnevelés bevezetése Demográfiai változások Valami megépül, megújul, elköltözik Iskolaköpeny Iskola, óvoda általában Oktatási intézmények Digitális veszélyben vannak Szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű Kihasznált Egyetlen sajtótermékben sem jelent meg olyan cikk a gyermekekről, amely jog­sértő lett volna - nyilatkozta lapunknak Melles Katalin az Ipsos ügyfélkapcsolati igazgatója felmérésükről, amely a kiskorúak ábrázolá­sát vizsgálta a médiában. Éber Sándor- Hogyan ábrázolja felmérésük alapján a magyarországi média a gyermekeket?- Sem az online, sem a nyom­tatott sajtóban nem használtak sértő, degradáló kifejezéseket a kiskorúakra felmérésünk szerint, amelyet a Magyar Lap­kiadók Egyesületének (MLE) felkérésére készítettünk. 2012 szeptemberében 118 kiadvány és 52 online sajtótermék 1800 cikkének átvizsgálásával arra jutottunk, hogy a sajtótermé­kek nem sértették meg a kisko­rúak jogait, és személyiségfej­lődésüket mindig tiszteletben tartották.- Mely típusú lapoknál volt a legkiegyensúlyozottabb kép a gyermekekről?- A regionális, megyei új­ságoknál ügyeltek arra a leg­jobban, hogy a legkiegyenlí­tettebb képet mutassák a gye­rekekről. Ezeknél a lapoknál nagyobb esély van arra, hogy a gyerekekről olyan hírek je­lenjenek meg amelyek sike­reikről szólnak, amikor a gye­rekek például egy sport-, vagy egy iskolai versenyen jól telje­sítenek.- Főként milyen témákban je­lentek meg a gyerekek?- Főként az oktatással, neve­léssel, vagy a sportolással fog­lalkozó cikkekben szerepeltek a kiskorúak. Pozitív példa volt például az iskolai köpeny vi­selésének az ügye. Nemcsak a szabályozási oldalt próbálta a sajtó bemutatni, hanem külföl­di példákat hoztak, elsorolták előnyeit, hátrányait, ezáltal a sajtó ismeretterjesztő funk­ciót is betöltött. A cikkeknek egyébként háromnegyede nem konkrét eseteket dolgozott fel, hanem általánosságban írtak a gyerekekről. Fontos tanulság volt, hogy a gyerekeket ritkán szólaltatják meg, pedig ugyan­olyan joguk van a vélemény- nyilvánításhoz, mint a felnőt­teknek. Még a köpeny ügyében sem kérdezték meg őket, pedig ők hordják. Ritka eset, de na­gyon pozitívnak tartom, hogy volt olyan lap, több is, amely rendszeresen jelentet meg gyermekek által írt cikkeket.- A nemzetközi sajtóhoz képest hogyan szerepelt a magyar mé­dia a kiskorúak megjelenítésé­ben?- Nem tapasztaltunk különb­Névjegy MELLES KATALIN SZÜLETETT: 1976 diploma: ELTE, okleveles szo­ciológus első munkahely: Netsurvey Internetkutató Intézet JELENLEGI MUNKAHELY: IpSOS, ügyfélkapcsolati igazgató séget. A nemzetközi sajtóban, így Nagy-Britanniában, vagy Ausztráliában is találtunk olyan jelenséget, hogy a gyere­kekkel kapcsolatban megerősí­tenek bizonyos sztereotípiákat. Ilyen például az, hogy a fiúk „rosszabbak”, mint a lányok. A lányok ugyanakkor nagyobb arányban szerepelnek semle­ges és pozitív szerepekben. Ha­sonló sztereotípia az is, hogy a nagyobb gyerekek durvábbak, vagy erőszakosabbak, a kisebb gyermekek pedig védteleneb­bek, vagy passzívabbak. A sajtó általában 6 éves korig fókuszál rájuk, és alulreprezentáltak a kisiskolások, illetve az idősebb gyerekek. A média-reprezentá­ció szempontjából a kamaszok tekinthetőek a leginkább ve­szélyeztetett csoportnak, mivel énképük alakulása, fejlődése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a média milyen képet jelenít meg róluk.- Észleltek-e különbséget a nyomtatott és az online, elekt­ronikus sajtó között?- Annak ellenére, hogy olyan online felületet nem vizsgáltunk, amelynek nincs nyomtatott megfelelője, még­is találtunk különbséget. A nyomtatott sajtó jobban ügyel a gyerekek megjelenítésére, kevesebb volt a kifogásolható anyag. Negatív képi ábrázolás­sal, vagy megjelenítéssel az elektronikus felületeken ta­lálkozhattunk nagyobb rend­szerességgel. Online felületen gyakrabban fordult elő, hogy bűncselekményekhez köthető- ek a gyerekekről szóló cikkek.- Hogyan hasznosítják a felmé­rés tanulságait?- A kutatásnak egyik alap­vető célja volt, hogy támogas­son esetleg olyan döntéseket, vagy médiaszabályozást érin­tő ajánlásokat, amit használ­ni lehet a törvényhozásban, hogy a gyerekjogok jobban érvényesülhessenek. A kis­korúak védelme ugyanis el­hanyagolt terület, a hazai törvényi szabályozás nagyon érintőlegesen foglalkozik az­zal, hogy a gyerekeket milyen színben lehet megjeleníteni. A törvény a kiskorúakkal in­kább csak mint fogyasztókkal foglalkozik. A felmérés ered­ményeit mind az MLE, mind a médiahatóság hasznosítani tudja a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését célzó programjaiban is. JÓ TANÁCS A hírközlésnél sincs már sárga csekkes díj CIKKÜNK NYOMÁN Olvasóink rendszeresen érdeklődnek, jogosan számol-e fel a Magyar Telekom tranzakciós díjat a sárga csekkes számlabefize­téskor. Mint azt magától a cégtől megtudtuk: az úgyneve­zett sárga csekkes díj meg­szűnt. hatályba lépett tavaly no­vember 17-én az elektroni­kus hírközlési törvény módo­sítása, amit az Országgyűlés előzőleg szintén 2012 novem­berében szavazott meg. A módosított jogszabály többek között megtiltja a távközlési szolgáltatóknak, hogy a pos­tai készpénz-átutalási meg­bízással - közismert névan sárga csekken - befizetett számlák után külön díjat számoljanak fel. Erről Bállá Kálmán kommunikációs se­nior menedzser tájékoztatta lapunkat a Magyar Telekom Vállalati kommunikációs igazgatóságától. A cég tehát a sárga csekken és személyesen befizetett számlák tranzakciós díjával kapcsolatos gyakorlatakor - ahogyan korábban - jelenleg is a hatályos jogszabályi elő­írásoknak megfelelően jár el. Tehát az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében, a módosítás hatályba lépésének időpont­jától, azaz 2012. november 17-től nem számláz ki az előfizetőknek tranzakciós díjat - erősítette meg Bállá Kálmán. mint azt korábban megír­tuk, a tavaly májusi jogsza­bály-módosítás valóban nem törölte el a díjat a távközlési szolgáltatók részéről. Csak a közműszolgáltatók nem számolhattak fel tranzakciós díjat. egy komoly cég ad a jó hír­nevére, így a jogkövető magatartásra. Senki se gya­nakodjon, hogy „rosszban sántikálnak”. A törvények betartása kifizetődőbb, mint a megszegésük. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Hitelezne az OTP - inkább a külföldi „leányok” javítottak GYORSJELENTÉS 122 milliárdos nyeresége volt a banknak tavaly - Magyarországon csökkent a profit A tavalyi évet 122,6 milliárd fo­rintos konszolidált adózott nyere­séggel zárta az OTP Bank - kö­zölte a hitelintézet eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Ben- csik László, a hitelintézet pénz­ügyi vezérigazgató-helyettese. Ez az eredmény 46 százalékkal magasabb a 2011-esnél, ha vi­szont a korrigált - vagyis a bank­adó és a végtörlesztés hatásait nem tartalmazó - adatokat néz­zük, akkor 150 milliárd forint lett a hitelintézet nettó profitja, ami az egy évvel korábbi szintén korrigált adatnál 7 százalékkal alacsonyabb. A visszaesés fő oka a hazai operációkat összefogó, úgynevezett OTP Core eredmé­nyének csökkenése. Korrigálva Bencsik László 95 milliárd forintnyi nyereség keletkezett Magyarországon, ami 17 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Kor­rekció nélkül viszont nőtt a ma­gyarországi profit, 66 milliárd forint lett a két évvel ezelőtti 55 milliárd után. A magyarországi operációk korrigált eredménye már három éve folyamatosan zsugorodik, ennek legfőbb oka a bevételek csökkenése, amit a végtörlesztés tovább fokozott. A külföldi leányok eközben egyre nagyobb szeletet hasíta­nak ki a nyereségből. A legjob­ban tavaly is az orosz operáció teljesített, amelynek adózott eredménye 15 százalékkal 47 milliárd forintra nőtt. A bolgár leány, a DSK is sokat javított, nettó profitja csaknem tavaly- előtti csaknem duplájára, 24,2 milliárd forintra hízott. Itthon bizonyos területeken fokozták a hitelezést. Tavaly a vállalati hite­lezés 9 százalékkal csökkent, az az elemzői konszenzusnál vala­mivel rosszabb lett az OTP utolsó negyedéves eredménye. Az éves profitból 26,1 milliárd forintnyi esett az utolsó három hónapra, miközben a szakértők 30 milliárd forint körüli eredményt vártak. Az eltérés Bencsik László szerint főleg annak tudható be, hogy a OTP-t nem számítva pedig tize­dével esett vissza, de az OTP-nél a hazai vállalatok hitelei 5 szá­zalékkal bővültek. A kkv- hite­lek 6, az agrárvállalkozásoké 13 százalékkal nőttek. A lakossági hitelezést nem sikerül bővíteni, fizetett adó és a kockázati költsé­gek is magasabbak lettek a prog­nosztizáltnál. A nem teljesítő hite­lek céltartalékkal való fedezettsé­ge elérte a 80 százalékot, ez 3,3 százalékponttal magasabb a 2011-esnél. Bencsik szerint pusz­tán ez a tétel 48 milliárd forinttal növelte a kockázati költségeket ennek főleg a kereslet hiánya az oka. Az utolsó negyedévben az OTP helyezte már ki a személyi kölcsönök 52, és a jelzáloghitelek 34 százalékát, Bencsik szerint szívesen hiteleznének tízszer ennyit, ha volna rá igény. ■ H. B. OTP Bank (konszolidált, IFRS, milliárd forint) 2011 2012 Mérlegfőösszeg 10200,5 10113,5 Hitelállomány (nettó) 6718,2 6464,2 Hitelállomány (bruttó) 7724,4 7618,4 Betétállomány 6186,8 6550,7 Saját tőke 1418,3 1514,6 Adózás előtti eredmény 221,1 192,2 Adózott eredmény 83,8 122,6 Korr. adózott, ered. 161,4 149,9 Core Tierl (%) 12,0 14,7 Többet vártak az utolsó három hónapra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom