Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-09 / 58. szám

2013. MÁRCIUS 9., SZOMB KOZELET Jogerősen egy év tíz hónap börtönre ítélte Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnökét a Kecskeméti Törvényszék pénteken. Társtettesként, részben folytatóla gosan elkövetett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, és az Európai Közös­ség pénzügyi érdekeinek társtettesként elkövetett megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek. Egyre több az aggály külföldről is alkotmány Hétfőn megszavazhatják az alaptörvény negyedik módosítását Az alaptörvény negyedik módosítása L Kampánykorlátozások, politikai r hirdetést csak a közmédia kaphat l Törvény vagy helyi rendelet | jogellenessé nyilváníthatja, ' hogy bárki közterületen éljen i Hallgatói szerződések: az állami | finanszírozás törvényi feltétele lehet ' a későbbi magyarországi munkavállalás . A családi kapcsolat alapja • a házasság, illetve ' a szülő-gyermek viszony Kommunizmus elítélése, de már nem említik az MSZP, mint utódpárt felelősségét HÍRSÁV KSH: tavaly 1,7 százalék volt az esés MAGYARORSZÁG BRUTTÓ hazai terméke 2012 4. negyed­évében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Az in­formáció, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, ven­déglátás teljesítménye nőtt. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar tel­jesítménycsökkenése okozta. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent. «MTI Megúszta Budapest az adósságcsapdát aláírta orbán Viktor és Tar­lós István főpolgármester a Budapest-szerződést a Város­házán. Az állam átvállalja az adósságok 60 százalékát - több mint 104 milliárd forint -, és több fővárosi fejlesztés közös előkészítését is. Orbán Viktor kiszabadítják a fő­várost az adósságcsapdából. ■MTI „Hazugság az, hogy Koszovó szerb föld” íviCA dacic szerb kormányfő szerint Szerbiában tíz éven át azt hazudták, hogy Koszo­vó szerb föld. „Ezt még az al­kotmány is nyomatékosítja. A szerb elnök, a kormányfő nem teheti be a lábát Ko­szovóba. A rendőrség sem, a katonaság sem” - mondta Dacic. „Ennyire a miénk az föld és ennyire van érvény­ben ott a mi alkotmányunk” - fűzte hozzá. «MTI Megvan, mikortól sztrájkolnak a tanárok A március 18-ai héten kez­dődik a sztrájk a magyar közoktatásban - jelentette be a PDSZ elnöke pénte­ken. A kezdőnapot azonban pontosan nem jelölte meg. Mendrey László kiemelte: tíz nap múlva gördülő sztráj­kot tartanak: országszerte kezdik megkezdik sztrájkot, amelyhez csatlakozhatnak a különböző iskolák. «MTI Hétfőn megszavazhatják a parlamentben az alkotmány 4. módosítását, mellyel kap­csolatban aggályát fejezte ki az Európa Tanács és Washington is. Közben négy uniós külügyminiszter leve­lében keményebb fellépést sürget Brüsszeltől a demok­ratikus értékek védelmében, igaz, ország(ok) megnevezé­se nélkül. Éber Sándor A tervek szerint hétfőn dönt az | Országgyűlés az alaptörvény I negyedik módosításáról. A kor- Éj mánypártok az Alkotmánybí- % róság (Ab) által korábban meg­semmisített átmeneti rendelke­zések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük sze­rint az Ab nem tartalmi véle­ményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját ki­fogásolta. Az előzetes választá­si regisztrációt nem fogja tar­talmazni alaptörvény, a kam­pánykorlátozások egy részét vi­szont igen. Az előterjesztés elfogadásá­val az alaptörvény tavaly janu­ári hatálybalépése előtt megho­zott Ab-határozatok hatályukat vesztenék. Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítélé­séről szóló nyilatkozat, amely már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Törvény vagy helyi rendelet jogellenes­sé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, és kimon­danák, a felsőoktatási tanulmá­nyok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későb­bi magyarországi munkaválla­lás. Egy kiegészítés szerint a családi kapcsolat alapja a há­zasság, illetve a szülő-gyermek viszony lesz. Mindezek miatt sokan fejez­ték ki aggályaikat belföldön és külföldön. Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjo­gokért felelős alelnöke tegnap azt közölte, nagy érdeklődéssel figyeli a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását. Az amerikai külügyi szóvivő tegnap jelezte, hogy az Egye­sült Államok osztja az Európa Tanács (ET) aggodalmát az elő­terjesztett magyar alkotmány- módosítással kapcsolatban. Victoria Nuland szerint „ezek a módosítások közelebbi vizs­gálatot érdemelnek, mert ve­szélyeztethetik az intézményi függetlenséget, a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a de­mokratikus kormányzást fém­jelzik”. „Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmány- módosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági fe­lülvizsgálatot, nyitott legyen az Budapesten nz Alkotmánybíró­ság épülete előtt tiltakoztak mintegy 200-300-an az alaptör­vénymódosítása ellen még csü­törtök este. A megmozdulás a Fidesz Lendvay utcai székháza udvarának és erkélyeinek elfog­lalásával kezdődött. „Erőszak- mentes, de radikális tüntetésük­kel” az volt a céljuk, hogy meg­akadályozzák az alaptörvény egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, vala­mint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velen­cei Bizottságának szakértelmé­re” - hangoztatta Nuland. Az ET főtitkára felszólította a Navracsics Tibor miniszter­elnök-helyettest és Kövér Lász­ló házelnökök a héten, vessék latba befolyásukat az alaptör­vény jövő hétfőre tervezett mó­dosításának elhalasztása cél­jából, annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalásá­ra. Thorbjorn Jagland szerint az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések új­bóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mint­ha a kormány a kétharmados módosítását. A polgári engedet­lenség minden formáját felhasz­nálják mindaddig, amíg a kor­mánypárt nem biztosítja a de­mokráciát, a jogállamiságot. a felszólalók visszautasítot- ták a Fidesz azon állítását, amely szerint „ Bajnai-gárda ” lennének. Támogatásukat cáfol­ta a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 is. parlamenti többségére támasz­kodva felül akarná bírálni az Ab-t, ami veszélyeztetheti a ha­talmi ágak szétválasztásának elvét. Navracsics Tibor válaszleve­lében arra emlékeztetett, az Ab decemberi döntésében nem tar­talmi vizsgálat nyomán semmi­sítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelke­zések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. A alaptörvény-módo­sítási javaslatok e rendelkezé­seknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. Nagyrészt hiányos informá­ciókon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része - állítja abban a levélben Martonyi lános ame­lyet uniós kollégáinak írt. A Financial Times szerint Brüsszelnek habozás nélkül kilátásba kellene helyeznie pél­dául a strukturális támogatá­sok megvonását arra az esetre, ha a kormányfő nem szólítja fel pártját az EU-tagság feltételeit sértő módosítások ejtésére. Dá­nia, Németország, Finnország és Hollandia külügyminisztere még csütörtökön levélben for­dult Jósé Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. Ebben nem nevesítik a magyar kormányt, de kezdeményezték, ha egy uniós tagállamban prob­lémát észlelnek a jogállamiság terén, akkor legvégső esetben az EU-források felfüggesztését is lehetővé kellene tenni. Hannes Swoboda, az európai szocialisták képviselőcsoport­jának vezetője is aggodalmá­nak adott hangot, még szerdán. Az osztrák szociáldemokrata politikus szerint az alaptör­vény módosítása „komoly fe­nyegetést jelent” az európai jog- államiság, a szólásszabadság értékeire, az igazságszolgálta­tás, a média és a véleménynyil­vánítás függetlenségére. Ami hétfőn megtörténik a magyar parlamentben, az egyet jelent azzal, hogy Ma­gyarországnak valójában nincs alkotmánya - hangoztatta teg­nap Brüsszelben Schiffer And­rás. Az LMP frakcióvezetője szerint ahol nincs alkotmány, ott az egyes emberek nem érez­hetik magukat biztonságban. A módosítás ellen tiltakozott az MSZP, az Együtt 2014, a DK, a Szociáldemokrata Párt, a Szö­vetségben Együtt Magyaror­szágért Párt, a Helsinki Bizott­ság, a Társaság a Szabadságjo­gokért és az MSZOSZ is. Polgári engedetlenséggel tiltakoznak Élelmiszerekkel támogat gyermekeket a Coop Megalakult az Együtt 2014 párt összefogás Haza és Haladás, Milla, Szolidaritás - három társelnök vezeti segély A Coop Segély Alapít­vány az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) együttműködve idén is közel 6400 különleges ellátást igény­lő gyermek étkez­tetését támogatja országszerte. Áz áruházlánc alapít­ványa 70 tonnányi tartós élelmiszert, összesen 15 millió forint érték­ben szállít ki ebben a hónapban az összes megyében, működő gyermekotthonokba - mond­ta el Csepeli Lajos, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke a budapesti Kossuth La­jos Gyermekotthonban tartott első adományozáson. - Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a hátrányos helyzetű támoga­tására. Ezzel példát kívánunk nyújtani más vállalatoknak is a további segítségnyújtásra” - tette hozzá. Az Em­mi meghatározta a gyermekek létszá­mát. Az eseményso­rozat nyitó tájékoz­tatóján Kemény Dénes, a Coop Segély Alapítvány Kuratóriu­mának elnöke jelképesen átad­ta az élelmiszeradományt Perei Lillának, a Pest Megyei Gyer­mekvédelmi Szakszolgálat és Intézményeinek igazgatójának, aki gondoskodik annak elosz­tásáról. ■ ■ A gyermekvé­dőkkel határoz­ták megagyer­mekek létszámát Három társelnök vezeti a pén­teken megalakult Együtt 2014 választási pártot: Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egye­sület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője. A szervezetet harmincán alapí­tották, és teljes neve Együtt 2014 Választói Szövetség Párt. Miután az Együtt 2014 szövet­séget kötött a Párbeszéd Ma­gyarországért (PM) párttal. Bajnai Gordon volt miniszter- elnök a kormányzati és válasz­tási felkészülést irányítja majd - hangzott el a párttá alakulás alkalmából tartott pénteki saj­tótájékoztatón. Bajnai Gordon volt miniszterelnök (középen) és a párt alapítói A új párt alapítói között van Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, Felcsuti Pé­ter, a bankszövetség egykori vezetője, Simó György, a Ma­gyar Telekom korábbi vezér­igazgató-helyettese, Gulyás Jó­zsef volt SZDSZ-es és Szelényi Zsuzsa volt Fidesz-képviselő. Bajnai Gordon a sajtótájékoz­tatón egybek között azt mond­ta: a régi pártoktól nem várható a korszakváltás, ehhez új erőre van szükség. A PM-mel kötött szövetségüket igazi ellenzé­ki összefogásnak értékelte. Együtt indulnak a jövő évi vá­lasztáson, és közösen állítanak jelölteket, így miniszterelnök­jelöltet is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom