Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-26 / 48. szám
2013. FEBRUAR 26., KEDD GAZDASAG 5 Vita: kevesen vagy sokan szavaztak az agrárkamarára? Újra a termelő fizet belvíz Egyelőre semmi nem utal arra, hogy 2013 extrém év lesz agrárium Lezárult az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozására irányuló választási folyamat első szakasza, amelynek során a február 1-21. közötti voksoláson 19 megyében összesen 1230 kamarai küldöttet választottak meg - közölte Budapesten Győrffy Balázs, a kamara átmeneti elnöke. Az agrárkamarai választásokon minden eddiginél többen vettek részt, a szavazók száma meghaladta a korábbi agrárkamara teljes taglétszámát - tette hozzá. Az érdektelenség határát sú- rolóan alacsony, 7,9 százalékos részvétel mellett zajlottak le a szavazások - emelte ki a fiatal gazdákat tömörítő AGRYA. A szervezet, amely korábban jelezte, az előkészítésre hagyott rendkívül kevés idő miatt távol marad a választástól, felhívta a figyelmet: a 186688 regisztrált tagból 13569 érvényes szavazatot adtak le, így egy küldöttet átlagosan 11 szavazattal választottak meg. ■ VG Csehországban húsgombócban találtak lóhúst botrány A magyarországi IKEA-ban árusított élelmiszerekben nem találtak lóhús- származékot - közölte az IKEA Magyarország. Az áruházlánc azt követően nyilatkozott, hogy csehországi éttermeiben árusított húsgolyókban, valamint a Lengyelországból importált hamburgerpogácsákban is kimutattak lóhűst a szúrópróbaszerű ellenőrzések során. Magyarországon két vizsgálatot is elvégeztek: mindkét teszt eredménye negatív lett - derül ki a közleményből. Az IKEA azonnali hatállyal beszüntette az érintett húsgolyó árusítását Csehországban és a további, esetleg érintett országokban (Szlovákia, Csehország, Magyarország, Francia- ország, Egyesült Királyság, Portugália, Olaszország, Hollandia, Belgium, Spanyol- ország, Görögország, Ciprus, Írország). ■ VG A Nógrád megyei Ipolytarnócon tegnap már kiöntött az Ipoly. A folyó több udvart elöntött, harmadfokú készültséget rendeltek el Várhatóan nem ismétlődik meg sem a 2011-es belvízkár, sem a tavalyi aszály, és lassan már látszanak a belvízvédelmi rendszer átalakításának első eredményei. A vízitársulatok azonban újra termelőikre vannak utalva, ha pénzelni akarják tevékenységüket. Braunmüller Lajos Sem a 2011-es belvízkár, sem a tavalyi aszály nem látszik megismétlődni idén, az elmúlt hónapok csapadékos időjárása csak segített az agráriumon. „Jelenleg konszolidált a helyzet, a tavalyi szárazság után a kiszikkadt talaj lényegében feltöltődött a csapadékkal” - nyilatkozta lapunknak Bartha Sándor agrárvállalkozó, aki az ország egyik leginkább belvizes vidékén, Dévaványa térségében gazdálkodik. „Továbbra sem látom ugyanakkor biztosítottnak komolyabb mennyiségű belvíz levezetését” - tette hozzá. „Bár a vízitársulatok védekezési munkálatait finanszírozza az állam, az üzemeltetési, karbantartási feladatokat nem automatikusan. Erre csak pályázhatnak a vízitársulatok, I és csak akkor, ha érdekeltségi hozzájárulást szednek a helyi termelőktől” - mutatott rá Bartha Sándor. Érdekeltségi hozzájárulás címén korábban is szedtek a vízitársulatok pénzt a helyi gazdáktól, ez hektáronként - a termőföld jellegétől függően- ezer forint körüli összeg. A vízvédelem központosításával azonban ez elmaradt, hiszen az állam vállalta magára a finanszírozás kérdését. Ez 2011-ben nem okozott gondot, hiszen a védekezésre rendelkezésre állt a pénz, ám tavaly- amikor a szárazság miatt nem volt mi ellen védekezni - a társulatok számára kiderült, az állam fenntartási költségei„az ősz óta hullott csapadék beszivárgott a talajba, nagy szükség volt rá. Ennek megfelelően az őszi kalászos gabonák zömmel jól teleltek át” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „ahol mindig is mocsaras volt a talaj, ott most is olyan, de a normál szántóföldek jól befogadták az ősz és a tél folyamán lehullott csapadékot.” két nem állja. A kétéves szünet után így zömmel úgy döntöttek, újra pénzt kell kérni a helyi gazdáktól. Mint azt lapunk az Országos Vízügyi Igazgatóságtól megtudta, az ország közel 80 vízitársulatából 65-ben döntöttek úgy, hogy kivetik a hozzájárulást. „Régebben azonban ez az összeg adók módjára volt beszedhető, ma viszont csak polgári peres úton lehet behajtani. Vannak tehát olyanok, akik nem fizetnek” - jegyezte meg Bartha. „Az Alföldön előfordulhat probléma a belvízzel, a Dunántúlon valószínűleg nem lesz ilyen gond” - nyilatkozta A belvízvédelmi munkákról szólva az elnök elmondta: az önkormányzatok, a vízitársulatok és a közmunkások által végzett munka eredménye látható. „Az első lépést tették meg a vízitársulatok a belvízvédelmi rendszerek átalakításával. Ez ugyan ma még nem tart ott, hogy akár egy súlyos évet átvészeljen, ehhez évtizedek kellenek, de egy normál év terhelését már bírnia kell” - fogalmazott az elnök. lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „a kalászos gabonák számára nagyon kedvező volt az őszi-téli csapadék mennyisége, a továbbiakról, például a majdani kukoricatermésről azonban nehéz jósolni. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy jobb lesz a termés idén, mint tavaly” - tette hozzá. „Februárban valóban jóval több csapadék hullott, mint a sokévi átlag, ennek eredményeképp már a talaj felső rétege telítetté vált” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtószóvivője lapunknak kifejtette: a hat vízügyi igazgatóság területén hat szakaszon elsőfokú, öt szakaszon másodfokú a belvízvédelmi készültség. „Ma 5100 hektárnyi belvízzel elöntött területet tartunk nyilván, ez azonban két hete még 12 ezer hektár volt. Jelenleg 16 szivattyútelep üzemel, amely naponta félmii- _ lió köbméter belvizet emel át, ez tehát egyáltalán nem nevezhető súlyos helyzetnek.” A szóvivő hozzátette: „az idei belvízhelyzetet a tavaszi csapadék, tehát az elkövetkező két hónapban lehulló eső, esetleg hó határozza meg, ezért ma még nem lehet tudni, hogy alakul a további helyzet. Vancsura: évtizedek kellenének JÓ TANÁCS Túlterhelt a fogyasztóvédő hatóság VIZSGÁLÓDNAK Olvasónk tavaly októberben panaszt tett egy bizonyos ügyben a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Idén áprilisban kapott tőlük egy értesítést, miszerint a vizsgálat jelenleg is folyik, lezárultáig érdemi döntést nem hozhatnak. A FOGYASZTÓVÉDELMI hatóság túlterhelt, de a fogyasztó ilyen hosszú várakoztatása elfogadhatatlan. A hölgy panaszával megkeresheti a lakóhelye szerinti békéltető testületeket, de a fogyasztó- védelmi társadalmi szervezeteket is. Ők egyre inkább hallatják a hangjukat. Adott esetben az állami hatóságnál hamarabb érnek el sikert. Érdekük, hogy mozgékonyabbak legyenek. a civil szervezetekről van szó, amelyeknek neve lapunk hasábjain, jelen rovatban is mind gyakrabban tűnik fel. Ilyen a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE), a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Az előbbi elérhetősége: 1184 Budapest Benedek Elek u. 22. E-mail cím: kofe@fogyvedok.hu. Célját így fogalmazza meg: a KÖFE politikailag független, nonprofit-orientált társadalmi szervezet. Célja a fogyasztók általános (így e minőségben állampolgári jogainak) védelme a Közép- Magyarországi Régióban. Tevékenységi körében és illetékességi területén belül feltárja, képviseli és védi a fogyasztói érdekeket. A FEOSZ címe: 1012 Budapest, Logodi u. 22-24. Telefon: 06-1-783-9959. e-mail: feosz@feosz.hu. Honlapján (feosz.hu) fontos információkat lehet találni a békéltető testületekről, a fogyasztóvédelmi hatóságról, a fogyasztóvédelmi bizottságról, és van egy jogi rovat is. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Simor András az ország érdekeire hivatkozott meghallgatás A jegybank a költségvetési bizottság szerint is szabálytalanságokat követett el Az ország érdekeit szolgálta a Magyar Nemzeti Bank, amikor 2008 és 2010 között üzleti titoknak minősülő adatokat szolgáltatott a vezető magyarországi bankokról az IMF-nek a pénzintézetek hozzájárulása nélkül - jelentette ki Simor András az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A jegybankelnök meghallgatását azt követően kezdeményezték, hogy az Állami Számvevőszék megállapította: a jegybanki gyakorlat a hitelintézeti törvénybe ütközött. Az IMF, amely 20 milliárd eurót hitelezett Magyarországnak, biztos akart lenni abban, hogy az összeg az országban marad - magyarázta Simor András -, ezért kellett követnie a pénzintézetek finanszírozási helyzetét és nettó devizapozícióit. A shozzájárulást utólagosan (tavaly) a szóban forgó pénzintézetektől kikérték, és meg is kapták, hangsúlyozta az elnök, de a többséget nem sikerült meggyőznie. A bizottság végül megállapította, hogy „a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”. Az ügyben a végső szót a bíróság mondhatja ki. Az adatszolgáltatás ügyében ugyanis a rendőrség - hivatali visszaélés és gazdasági titok megsértése miatt - a múlt héten ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Domokos László ÁSZ-elnök és Simor András a meghallgatáson Simor András utolsó hivatalban töltött hetének programja meglehetősen sűrű. Kedden a monetáris tanács kamatdöntő ülést tart, és amennyiben az elemzői konszenzusnak megfelelően döntenek, úgy az irányadó ráta 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,25 százalékra csökken. Csütörtökön a leköszönő elnök a jegybank 2012. évi eredményeit mutatja be, és beszámol a középtávú intézményi stratégiáról is. Simor András utódját Orbán Viktor várhatóan a hét második felében nevezi meg, a miniszterelnök azzal okozhat csak meglepetést, ha nem Matolcsy Györgyöt jelöli. ■ Cs. F. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 25-én: >1 €/Ft 293,92 0,17 Ft $/Ft 222,41-0,73 Ft M CHF/Ft 239,07-0,51 Ft *)€/$ 1,3210 0,0048 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.25.) Dátum III Malmi búza 2013. márc. 65000 Malmi búza index 2013. márc. 65000 Takarmánybúza 2013. márc. 64 000 Takarmánykukorica 2013. márc. 60000 Tak.kukorica index 2013. márc. 60000 Takarmányárpa 2013. márc. 64 000 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 134000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE t
