Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-26 / 48. szám
2013. FEBRUAR 26., KEDD HÍRSÁV Olasz választások: a balközép esélyei még az első exit poll szerint a Pier Luigi Bersani vezette balközép blokk az olaszországi parlamenti választásokon a voksok több mint 34 százalékát kapta, szemben a Silvio Berlusconi vezette jobboldali szövetség 29 százalékával - nem sokkal lapzártánk előtt. A protest voksokra építő Bep- pe Grillo pártja 20 százalék körüli eredményt érhet el. A RAI közszolgálati tévé 35-37 százalék körüli eredményt ad a balközépnek a képviselőházban, míg 29-31 százalékot Berlusconiéknak. A szenátusi székekért egyre szorosabb lett az állás (a kulcsfontosságú Lombardiában az Északi Liga befuthat). ■ MTI Olcsóbb lesz szerdától a gázolaj CSÖKKENTI BRUTTÓ 2 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt., a benzin ára nem változik - értesült az MTI. A csökkentéssel a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára 431-432 forint lesz, míg a 95-ös benziné 438-439 forint marad. A Mól pénteken bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös árát, a gázolaj ára nem változott ■ MTI AB: figyelembe vehetők a korábbi döntések AZ ALKOTMÁNYÜGYI bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson. A bizottság az alaptörvény 4. módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe ■ MTI Rosszul járnak a rokkantak jog Hozzá nem értés, de szándékosság is lehet a módosítás mögött Rokkant-ellátások fordított kiadások alakulása (milliárd forint) IlSi (Megjegyzés: 2010-ben és 2011-ben rokkantnyugdíj és rehabilitációs járadék, 2012-től rokkantsági és rehabilitációs ellátás a kiadások megnevezése) VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GVOjTÉS „Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.” Ebben a szövegrészben cserélnék fel a „rokkantság” kifejezést „fogya- tékosság”-ra. Hegedűs Lajos, a szervezet elnöke elmondta: bár az indoklás szerint a módosítást benyújtó kormánypárti képviselők szerint kizárólag „kodi- fikációs pontosításról” van szó, a szavak cseréjével végképp kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének, azok, akik akár több évtizednyi munka után, egy súlyos betegség következtében részben vagy egészben veszítik el a munkaképességüket. A megváltozott munkaképességű, rokkant emberek nagy része nem minősül fogyatékosnak, így ha a rokkantság kicserélődne a fogyatékosság fogalmára, nekik már semmilyen ellátást nem garantálna az Alaptörvény. A MEOSZ ezért arra kéri a kormánypártok képviselőit, hogy inkább emeljék be az alkotmányba a fogyatékosság fogalmát, és tartsák meg a rokkantságét is. Sepsi Tibor alkotmányjogász szerint is célszerűbb mindkét Nem felcserélhető fogalmak Megszűnik a rokkantak ellátásának alkotmányos garanciája az alaptörvény tervezett módosításával - állítja a mozgáskorlátozottak szövetsége. Az alkotmányjogász szerint is vélelmezhető, hogy az indoklással ellentétben nem tisztán technikai jellegű változtatásról van szó. Haiman Éva Mivel nem volt a kérdésben társadalmi egyeztetés, nem tudni, hozzá nem értés vagy szándékosság áll a dolog hátterében, mindenesetre több százezer megváltozott munkaképességű ember ellátása kerülhet veszélybe, ha az Alaptörvényből kikerül a rokkantság fogalma - állítja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A szervezet szerint, ha így lép hatályba az alkotmánymódosítás, akkor csak fogyatékosság esetén járna támogatás az állampolgároknak. Az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdése kimondja: a „rokkantság” és a „fogyatékosság” fogalma sem a jogi szabályozás, sem az ellátások tekintetében nem fedi egymást. Fogyatékosnak számítanak a látás- és halláskárosultak, a mozgáskorlátozottak, az autisták, az értelmi sérültek, a kromoszóma-rendellenességgel születtek. Támogatás csak a súlyosan fogyatékos embereknek jár. Rokkantak azok, akik súlyos és tartós egészségkárosodást szenvedtek el, például súlyos cukorbetegek vagy a szervátültetettek. A tavaly januártól élő rokkantsági ellátás 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén jár nekik. kifejezést bevenni az alaptörvénybe, különösen, mert vélelmezhető: a módosítás nem tisztán technikai jellegű, hisz semmilyen kényszer nincs e jogszabályhely megváltoztatására. A kormány érvelését ugyanakkor alátámaszthatja, hogy az esélyegyenlőségi törvény is a „fogyatékosság” fogalmát használja. A jogszabályalkotók hivatkozhatnak az Alkotmánybíróság tavaly év végi döntésére, amely szerint keresőtevékenység esetén is jár a rehabilitációs ellátás. Ez a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ egyezményt vette alapul, amely a hazai jogszabályoknál tágabban értelmezi a fogyatékosság fogalmát. Hegedűs Lajos szerint viszont a hazai jogalkalmazáshoz képest az ENSZ- egyezmény is csak minimálisan bővebb kört érint, a rokkantak széles körét nem nevesíti. Szerettük volna megtudni, milyen álláspontot képvisel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mit tesznek a tárcánál annak érdekében, hogy megnyugtatóan rendeződjön a kérdés. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ. A becsültnél is magasabb lehet a kórházak adóssága mák Negyvenöt kórház, valamint a betegellátás is végző négy egyetem összesen 37,5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak január végén - derül ki a Magyar Állam- kincstár legfrissebb adataiból. Ezek szerint a kórházi adósságok nagyságrendje a Magyar Kórházszövetség 30 milliárdos becslésénél is nagyobb, és most már egészen biztos, hogy soha nem volt még év elején akkora, mint az idén. Rácz Jenő, a Magyar Kórház- szövetség elnöke januárban úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a kórházi adósságok miatt március végére akár kritikus helyzet is előállhat. Szemben ugyanis a korábbi évekkel, amikor jelentős összeget kaptak az intézmények tartozásaik rendezésére, tavaly év végi adósságok maximum felét tudták rendezni abból az összesen 27 milliárd forintból, amit az Egészségbiztosítási Alap „maradványából” átutaltak nekik. A kórházszövetség előrejelzését látszanak alátámasztani a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai is. Ezek szerint tavaly év végén 48 intézményben összesen 43 milliárd forintra rúgott a kórházadósság, amit január végére mindössze 5,5 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. Az országos intézetek, kórházak és rendelőintézetek 30,5 milliárd forinttal, a betegellátást is végző négy egyetem pedig 7 milliárd forinttal tartozik beszállítóinak. ■ H. É. Az EMMI vezet A központi költségvetési szervek és a tb-alapok együttes tartozásállománya január végén 62,2 milliárd forint volt. A többi MÁK-hoz tartozó intézmény tartozásállománya 52,8 milliárdot tett ki tavaly január végén. Az adósságállomány több mint 80 százalékát - csaknem 50 milliárd forintot - az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmények halmozták fel. Nemzeti emlékoszlopot avattak fel az új köztemetőben főhajtás Orbán Vikor: nem időszerű az önkényuralmi jelképek tiltásának feloldása - Emelik a meghurcoltak juttatását A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el, vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának (alkotmánybírósági) feloldása nem időszerű, és szemben áll az alaptörvényben megfogalmazott emberi méltósággal. Orbán Viktor ezt a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot. Emlékezet nélkül nem létezhet család, közösség, sem nemzet - mondta a kormányfő. A 20. század volt az emberiség történetének talán legvéresebb évszázada, amelynek két szörnyű ideológiájához, a nácizmushoz és a kommunizmushoz milliók elpusztítása kötődik. Felidézte, 1990 előtt az új köztemető három parcellája a nemzeti összetartozás és a kommunizmus elleni tiltakozás szimbolikus helyszínévé vált. Szavai szerint ma egy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt. „Ne engedjük meg, hogy azok az áldozatok, akiket a diktatúra képtelen volt az emlékezetünkből kitörölni, most feledésbe merüljenek, és hogy a kommunizmus és a nemzetiszocializmus bűneit Orbán: Az emlékezetkultúra nélkül nem létezik család, közösség, nemzet kijátsszák egymás ellen. A nemzet ma fejet hajt az áldozatok emléke előtt” - zárta szavait Orbán. A kormányfő a megurcoltak szervezeteivel is találkozott. A kormány döntött: a szovjet kényszermunkára elhurcoltak, a munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők, az 1945-63 közötti koncepciós perek elítéltjeinek juttatása januártól 50 százalékkal emelkedik, és jövőre újabb 50 százalékos emelés következik. MSZP Mesterházy Attila pártelnök közleményében hangsúlyozta: nekünk, az utókor nemzedékének nem feladatunk az ítélkezés. Felelősségünk viszont egy olyan társadalom megteremtése, amely képes szembe nézni múlt a legsötétebb pillanataival, de képes arra is, hogy megvédje magát a demokratikus jogállam elleni támadásokkal szemben. ■ A Terror Házánál navracsics tibor miniszter- elnök-helyettes Horváth Jánossal, az Országgyűlés korelnökével helyezett el mécseseket a fővárosi Terror Háza Múzeumnál a Hősök falánál. áder János köztársasági elnök és felesége is gyertyát gyújtottak. Erdő Péter bíboros Mind- szenty József emléktáblája alatt helyezett el mécsest.
