Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-22 / 45. szám
6 2013. FEBRUÁR 22., PÉNTEK GAZDASÁG VG-GRAFIKA Hajrázni kell a forrásokért egészségügy Százmilliárdnyi uniós támogatást még nem hívtunk le Haiman Éva A 2007 és 2013 közötti egészség- ügyi célú uniós fejlesztésekre szánt mintegy 453,3 milliárd forintnyi forrás nagyjából negyedét még nem hívta le Magyarország, holott erre csak 2015 végéig van lehetőség. Annak érdekében, hogy ez a körülbelül százmilliárd forint ne vesszen el, a pályázatok elbírálásától a közbeszerzéseken át a megvalósításig a fejlesztések minden lépését nagyon fel kell gyorsítani - hangsúlyozta a Magyar Egészség-gazdaság- tani Társaság elnöke az ÍME egészségügyi vezetők lapjának konferenciáján. Dózsa Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az utolsó év, amikor még új pályázati programokat lehet indítani, ugyanakkor nem csak az ezekből forrást remélő intézményeknek, hanem Az egészségügyi célú uniós fejlesztésekre szánt források negyedét még nem hívta le Magyarország, az eddig elindított projektek közül pedig sok jelenetős késésben van. Különösen a kórházaknak nagyon fel kell gyorsulniuk, ha nem akarják elveszíteni a támogatásokat. Az egészségügyre már / elköltött fejlesztési források ...- WM Összeg (milliárd forint) I I Az összes forrás százalékában Alapellátás 115,0 Járóbeteg-ellátás Fekvőbeteg-ellátás Mentés 115,3 Vérellátás 13,2 Egészségfejlesztés |11,4 IOKKAS: Itt IIU'IM IN 11 /I I a már elindult projektek kedvezményezettjeinek is „össze kell kapniuk” magukat. Az elmúlt években megkezdett fejlesztések közül is számos több éves csúszásban van ugyanis, különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. A kórházi fejlesztéseket célzó nyolc térségi program közül például, holott már mintegy 50 hónapja futnak, a Debreceni Egyetemen folyó az egyetlen, amelynél sikerrel lezárult a pályázat. A kaposvári projekt 90 százalékos, a miskolci kétharmados készültségben van, míg a pécsi, illetve a szegedi egyetemé gyakorlatilag éppen hogy elindult. A 27 másik, kisebb kórházi fejlesztési projekt közül pedig egyetlen egyet sem tudtak még lezárni, sőt nem egy esetében éppen hogy az első kapavágásokon vannak csak túl. A szakrendelői fejlesztések ugyan előrehaladottabbak, ám e téren más problémákkal kell szembenézni - derült ki abból az elemzésből, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából vizsgálta az uniós forrásokból megvalósult egészségügyi fejlesztéseket. A Corvinus Egyetem Hétfa Kutatóintézetének vezető értékelője, Kiss Norbert elmondta: a támogatási források csaknem 60 százalékát, kevés híján 200 milliárd forintot a kórházak használtak fel, míg az egészségügyi célú uniós pénzek 27,5 százalékát, 93,5 milliárd forintot szakrendelő-fejlesztésre költötNem a rendelőállamosításra közel sem lesz teljes körű a szakrendelők államosítása, miután az érintett ön- kormányzatok mintegy 90 százaléka úgy döntött: megtartja a rendelőt. Erről Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke számolt be. A 123, még önkormányzati szakrendelőből mindössze tizenegyet adnak át az államnak. gaál Péter, az Egészség- ügyi Menedzserközpont igazgatója szerint nem is helyes irány, hogy az egészségügyi kormányzat a tulajdonváltásra helyezi a hangsúlyt. „Kritikusan meg kell állapítani” - mondta -, hogy a kórházak államosítás rövid távon nem eredményez látványos javulást az egészségügyben. ” Szerinte ehelyett anyagilag érdekeltté kellene tenni a szakrendelőket abban, hogy végleges ellátást nyújtsanak, akinek csak lehet. tek. Arányaiban az alapellátásra, vagyis a háziorvosi, védőnői szolgálatok támogatására jutott a legkevesebb, mindössze a források 4,5 százaléka, 15 milliárd forint. Mivel a kistérségi szakrendelők létrehozása kiemelt projekt volt az elmúlt években, a szakember ezekre külön is kitért. Mint mondta, ezek - különösen a hátrányos helyzetű régiókban megvalósult - „méltányossági” beruházások a lakossági visszajelzések alapján ugyan mindenképpen hasznosnak bizonyultak, ám a gazdasági fenntarthatóság szempontjából nem igazán szerencsések. A kistérségi szakrendelők működése ugyanis hosszabb távon nem biztosított, az üzleti tervek már a szerződés- kötéskor elavultak voltak, az infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony, és emiatt is csak nagy nehézségek árán tudják a pénzügyi egyensúlyukat megőrizni. Kiss Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a kórházak, amelyek fejleszteni akarnak, most tegyék, mert számukra belátható időn belül nem lesz ilyen jelentős EU-s forrás. A következő hét éves uniós fejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, így például a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza. Ellenőrzik a menzákat A nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ez év januárjában kezdte meg a gyermek köz- étkeztetésben felszolgált ételek érzékszervi vizsgálatát, az elemzéseket a hatóság folyamatosan végzi, és az eredményeket a NÉBIH saját honlapján rendszeresen elérhetővé teszi - közölte a hivatal. A véletlenszerűen kiválasztott gyermekintézményekből a laboratóriumba érkezett ételeket akkreditált módszerrel vizsgáló bizottságok értékelik. ■ MTI Lóhúst találtak Ausztriában is AUSZTRIÁBAN EDDIG három olyan termékben találtak lóhúst, amelyeken azt nem tüntették fel összetevőként- közölték az osztrák élelmiszer-biztonsági hatóságok. A hatóságok tegnap egy bécsi gyártó csomagolt ke- babhúsában találtak lóhúst. A kebabnyársat marha-bor- jú-pulyka megjelöléssel forgalmazta a cég. Előző nap egy karintiai gyártó kolbászában találtak nem feltüntetett lóhúst, korábban a Lidi által forgalmazott készételekben mutattak ki ló DNS-t. Mindkét terméket levették a polcokról. ■ MTI Az EU Bírósága előtt a pálinkafőzés az európai Bizottság csütörtökön az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedéki adómentessége miatt- jelentették be Brüsszelben. A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartásokban vagy a szeszfőzdékben személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja, e szerint a személyes fogyasztásra szánt pálinkára jövedéki- adó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Nemzet- gazdasági Minisztérium a döntést követően jelezte: a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását. ■ MTI Csak néhány milliárdos hiánnyal zárt a költségvetés januárban ngm Januárban 2,5 milliárd forint lett a központi költség- vetés hiánya - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez a 841,8 milliárd forintos éves deficitcél 0,3 százaléka, vagyis egyelőre • nem látszik elcsúszás a büdzsében. A központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly januárban 107,3 milliárd forintos többletet mutatott a központi költségvetés. Az NGM tájékoztatásából kiderül, hogy a központi költségvetés bevételei több mint 117 milliárd forinttal elmaradtak a tavaly januári szinthez képest, miközben a kiadások 59 milliárd forinttal magasabbak lettek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Idén januárban 694,5 milliárd forint lett a központi költségvetés bevétele, míg a kiadások 785,2 milliárd forinton alakultak. A kamatkiadások 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában. A kamatbevételek 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél - írja a gazdasági tárca. Elemzők szerint a költség- vetési hiány a GDP 3 százaléka alatt maradhat idén. Kockázatot egyes bevételek esetleges elmaradása jelenthet, ami összefügg a gazdasági növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságokkal is, a kormány azonban elkötelezettnek tűnik az alacsony hiány mellett. ■ H. J. Egyenleg (milliárd forint) ^■2012.jan. ■12013.jan. Központi M:l*l költségvetés Elkülönítettén. ZJM ■20,6 pénzalapok ■ 37,3 TB-alapok Hl 50,9 Egyenleg összesen-2,51 1 M M M VG-GRAFIKA FORRÁS: NGM MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 21-én: W €/Ft 292,20 1,32 Ft •3 $/Ft 221,31 3,38 Ft ÍJ CHF/Ft 237,51 1,77 Ft €/$ 1,3205-0,0142 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.21.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 66 000 Malmi búza index 2013. márc. 66000 Takarmánybúza 2013. márc. 68 600 Takarmánykukorica 2013. márc. 60000 Tak.kukorica index 2013. márc. 60000 Takarmányárpa 2013. márc. 64 500 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 134000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Budapesten is érdekes a brüsszeli előrejelzés prognózis Az Európai Bizottság színt vallhat ma a francia hiánycél ügyében Az Európai Bizottság ma megjelenő gazdasági előrejelzése kapcsán a legnagyobb érdeklődés a francia adatokat kísérheti. Párizsnak ugyanis az eredetileg kitűzött határidő szerint 2013 végéig a GDP három százaléka alá kellene vinnie az államháztartási hiány mértékét. Jean-Marc Ayrault kormányfő azonban a múlt héten közölte: a vállalásuk ellenére nem tudják határidőre teljesíteni a hiánycélt. A Le Monde értesülése szerint Brüsszel a mai prognózisban 3,6 százalékos deficitet jelez majd előre. A hiány csökkentése érdekében így Brüsszel akár pótlólagos intézkedések Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso januárban tárgyalt a hiányról bevezetésére is felszólíthatja Párizst, azonban elképzelhető az is, hogy egy év haladékot ad a deficitcél teljesítésére. Utóbbival azonban rosszallást válthat ki olyan tagállamok, köztük Magyarország részéről, amelyekkel szemben hasonló helyzetben szigorúan lépett fel. Párizs megítélését befolyásolhatja, hogy a bizottság miként ítéli meg az ország növekedési kilátásait, ugyanis a GDP jelentős visszaesése esetén adhatna haladékot a hiánycél elérésére. A Le Monde szerint Brüsszel mai előrejelzésében 0,4-ről 0,1 százalékra rontja a francia GDP bővülésére vonatkozó prognózisát. ■ T. G. Magyar ügy a mai prognózisában az Európai Bizottság a magyar hiány mértékére vonatkozóan is előrejelzést ad ki, abból azonban nem lehet messzemenő következtetést levonni a hazánk ellen 2004 óta tartó túlzottdeficit-el- járás megszüntetésére vonatkozóan. A Bruxlnfónak nyilatkozó források szerint ugyanis a mai prognózisból csak az idei költségvetési folyamatokról lehet pontosabb képet kapni, míg az eljárás leállítása szempontjából legalább annyira fontos 2014-es folyamatokról még nem. Utóbbihoz meg kell várni a bizottság következő, májusi előrejelzését.
