Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-16 / 40. szám

2013. FEBRUAR 16., SZOMBAT KÖZÉLET A pápaválasztó konklávéra készülő pénteki olasz média Erdő Péter esztergom-budapesti érseket ismét az esélyes pápautódok között említi a 65 évesnél fiatalabb bíborosok között. Erdő Péter „befolyásos és tekintélyes az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökeként betöltött szerepe miatt is. Az első vonalban van az európai katolicizmus jövőjét érintő témákban” - írta az ANSA. HÍRSÁV Stratégiai megállapodás a National Instrumenttel a magyar kormány stratégiai megállapodást kötött a Natio­nal Instruments (NI) vállalat­tal, ez már a 15. partnerség jelentős külföldi céggel. A szerződést tegnap írta alá Cséfalvay Zoltán államtitkár és Ábrahám László, a kft. ügyvezetője. Az NI debreceni gyára termékeinek skálája az iskolákban oktatott lego-ro- bottól az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által használt mérőprogramokon át a számí­tógépvezérlésig terjed. «MTI Nem tudnak megfelelni a törvényi előírásoknak A magyar Önkormányzatok Szövetsége az Önkormányza­tok Nemzeti Együttműködési Tanácsának azonnali össze­hívását kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél. Gémesi György elnök kö­zölt: több száz település van, amely nem tud „nullszaldós” költségvetést készíteni a köte­lező önkormányzati feladatok valamelyikének elhagyása nélkül. így nem lehet meg­felelni a törvénynek. ■ MTI Gémesi György: sürget az idő Erasmus: 40-50 százalékkal több a pénz a 2014-20 között szóló új uniós költségvetési periódusban a fiatalok mobilitását szolgá­ló Erasmus program kerete növekszik a legnagyobb mér­tékben: 40-50 százalékkal - mondta Andrulla Vasziliu EU-biztos Brüsszelben. A program az eddigi 2,5 millió után négymillió fiatalt támo­gat majd középtávon. ■ MTI Félmillió embert segítenek családvédelem A szolgálat is támogatásra szorulna az anyagiak miatt A családsegítő szolgálatokat igénybe vevők számának alakulása (ezer fő, kerekítve) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Döntően anyagi problémá­ik miatt évente csaknem félmillióan fordulnak Magyarországon a család- védelmi szolgálatokhoz, miközben azok folyamatosan csökkenő forrásból kénytele­nek működni. Haiman Éva Folyamatosan nőtt, 2000 és 2008 között a duplájára emelkedett, és elérte a félmilliót a családsegítő szolgálatok igénybe vevőinek a száma - derül ki a Központi Sta­tisztika Hivatalnak a szolgálatok elmúlt tíz évéről készült elemzé­séből. Az igénybe vétel jelenleg is 500 ezer körüli, ily módon a csa­ládsegítés az egyik legelterjed­tebb szociális alapszolgáltatás, amit mára a települések döntő többségében igénybe lehet venni. Az elemzés szerint a családse­gítőkhöz jellemzően anyagi prob­lémák és foglalkoztatási gondok miatt fordulnak a rászorulók. Ez azt mutatja, hogy a megélhetés és a lakásfenntartás költségeinek drasztikus emelkedését egyre nagyobb rtiértékben képtelenek ellensúlyozni a családok - amint arra a Nemzeti Család-és Szociál­politikai Intézet egy 2011-es ta­nulmánya is felhívja a figyelmet. A gazdasági válság kitörését követően, 2009 után ugrásszerű növekedés tapasztalható az ese­tek számában, jníg az azt megelő­ző években a munkanélküliség miatt keresték fel a legtöbben a szolgálatokat. A KSH munkatár­sai azonban arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a hátrányos helyze­tű kistérségekben élő rászorulók szerint a családsegítő szolgálatok által felkínált lehetőségek közül a hivatalos ügyek intézéséhez nyújtott segítség, valamint a A CSALÁDSEGÍTÉS bárki számá­ra hozzáférhető, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás. Szo­ciális és mentálhigiénés problé­mák, krízishelyzetek esetén se­gít az okok kiküszöbölésében, a problémák megszüntetésében, valamint az életvezetési képes­ség megőrzésében. A családsegí­különböző szociális ellátásokkal és segélyekkel kapcsolatos ügy­intézés bizonyult számukra a leghasznosabbnak. Nem véletlen, hogy az ellátottak között erősen felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettsé­gűek. Miként az sem, hogy igen magas arányban a szegénység ál­tal leginkább veszélyeztetett tár­sadalmi csoportok, a munkanél­küliek, az inaktívak, a lakhatási problémával küzdők fordulnak a családsegítőkhöz. Arra vonatkozóan, hogy kik veszik igénybe leginkább a szol­gáltatásokat, a KSH munkatár­sai azt találták, hogy - bár évről évre csökkenő mértékben - a tésnek nemcsak a családban jelentkező konfliktusok megol­dására, a foglalkoztatással kap­csolatos segítségnyújtásra, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a juttatásokhoz való hozzáférésre kell kiterjednie, ha­nem - a szükséges mértékig - az igénybe vevő környezetére is. családsegítés elsődleges célcso­portját továbbra is a családosok jelentik, korántsem elhanyagol­ható az egyedül élők aránya sem (26 százalék). A családsegítő szolgálatokra a tartósan a gazdaságilag elmara­dottabb területeken, az Észak-Al- fóldön és ÉszakiMagyarországon volt a legnagyobb szükség, míg a nyugat-dunántúli régióban keve­sebben fordultak meg náluk. A családsegítő szolgálatokat jel­lemzően a települési önkormány­zatok tartják fenn, döntően tár­sulási formában. A költségvetési támogatást lakosságszám alapján kapják, aminek következtében az önkormányzatok nem abban érdekeltek, hogy minden rászo­rulónak segítséget nyújtsanak, hanem inkább abban, hogy a szolgáltatásokat minél alacsony szinten tartsák - mutat rá a KSH elemzése. A kutatók igazát támasztja alá, hogy a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet szerint miközben egyre többen igénylik a szolgáltatásokat, az ön- kormányzati források szűkülése miatt az elmúlt évek alatt sokkal több pénztől esett el a terület. Térítésmentesen vehető igénybe a szolgáltatás Bécsben is megerősítették: 30 új határátkelőt nyitnak majd A MAGYAR-OSZTRÁK gazdasági kapcsolatok további erősítéséről és 30 új határátkelő megépítésé­ről is tárgyalt pénteken Bécsben Szijjártó Péter, a Miniszterelnök­ség külügyi és külgazdasági ál­lamtitkára. Az MTI-nek telefonon adott interjújában elmondta: Ausztri­ában is az egyik elsőszámú gaz­dasági partnerként tekintenek Magyarországra. Ausztriából a negyedik legtöbb tőke Magyar- országra áramlik, tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom megközelítette a 10 milliárd eurót, illetve Magyaror­szág exportja Ausztria irányába 4 százalékkal, az osztrákok ex­portja Magyarországra pedig 7 százalékkal növekedett. A két ország kereskedelmi és iparka­marája közötti együttműködést elsősorban a duális szakképzés területén tervezik megerősíteni a jövőben. ■ Szíjártó reméli, Bécs tá­mogatja majd a magyaro­kat az uniós túlzottdeflcit­ejjárás megszüntetésében Emellett - folytatta Szijjártó - szeretnék bővíteni a Magyar- ország é$ .Ausztria közötti 356 kilométernyi határszakaszon található .átkelési lehetőségeket, amiből jelenleg 29 van. Mint mondta, Magyarország 2014-ig két új utat épít a határon, és azt szeretnék elérni, hogy a 2014-20 között még újabb 30 határátkelő épüljön. Ezért azt javasolták, ab­ból a 100 millió euróból, ami az osztrák-magyar határon átnyúló programok finanszírozására áll majd rendelkezésre, 30-35 milli­ót költsenek erre a projektre. „Egyértelműen számíthatunk az osztrákokra abban, hogy a túlzottdeficit-eljárás során kizá­rólag az európai szabályok és a valós költségvetési adatok alap­ján szülessen döntés. Mindeze­ket alapul véve nem hozhat más döntést az Európai Unió, mint hogy kiengedi Magyarországot a 2004-es csatlakozás óta tartó eljárás alól” - zárta végül Szij­jártó Péter az interjút. ■ Halász János az új kulturális államtitkár Kitűzték a székely zászlót a Parlamentre szimbólum Semjén azt mondja: nem akarnak semmiféle feszültséget Romániával A hó végén Halász lá- nos (fotónk), az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma (Emmi) parlamen­ti államtitkára váltja L. Simon László kultúrá­ért felelős államtitkárt. Doncsev András pedig az Emmi parlamenti államtitkára lesz - jelentette be tegnap Balog Zoltán miniszter. Az Emmi átalakításáról a tár­cavezető elmondta: az L. Simon László és a közte mutatkozó véle­ménykülönbség vezetett a levál­táshoz. De a miniszter nagyra értékeli L. Simon személyét és munkáját is, ezért arra kéri fe­letteseit, támogassák L. Simon visszatérését a T. Ház kulturális és sajtóbizottsága élére. Halász lános közölte: jó viszonyban van a kijelentéseiért sokat bí­rált Fekete Györggyel, az MMA elnökével és helyesnek tartja a Mű­csarnok tulajdonjogá­nak átadását a művé­szeti akadémia számára. A miniszter bejelentette azt is, Kovács Zoltán lesz a felzárkó­zási ügyekért felelős államtitkár. Ő a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatását mindig is szív­ügyeként kezelte, a romák ügyét különösen. Eddig a Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért fele­lős államtitkára volt. ■ A „nemzeti szolidaritás jelké­peként” a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezé­sére pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székelyzász­lót a Parlament Kossuth téri homlokzatára - tájékoztatott az Országgyűlés sajtóirodája pén­teken. A plenáris ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: alapvető em­beri jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. A kereszténydemokrata politikus köszönetét mondott azoknak az önkormányzatoknak, amelyek „erdélyi barátaink melletti szo­lidaritásuk jeleként” kiteszik a Szolidaritásból tűzette ki a székely zászlót a parlament elnöke székely zászlót. Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános hasz­nálatával kapcsolatban Romá­nia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult hely­zetre utalva azt mondta: nem szándékunk „bármiféle feszült­ség, erősítése Romániával”. Németh Zsolt külügyi állam­titkár múlt héten beszélt arról, hogy zászlóháború dúl a Szé­kelyföldön. Felidézte a román honvédelmi miniszter szavait, amelyek szerint a székely zász­ló támadás a román nemzeti jelképek ellen, valamint azt is, hogy Kovászna megye és Hargi­ta megye kormánymegbízottja megtiltotta a székely zászló ki­tűzését a hivatali épületekre. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom