Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-16 / 40. szám
2013. FEBRUÁR 16., SZOMBAT INTERJÚ 9 Tizenkilenc évesen arról álmodozott, hogy egyetemi tanár lesz belőle. Gyermekgyilkos nyomában a detektív a fiatal beteghordó, Busch Péter díjnyertes krimijében. Nem a műfaj, a győzelemmel járó lehetőség vonzotta, kiadott könyv a jutalom. KRIMINÁLISÁN JÓ REGÉNYT ÍRT A 19 évvel ezelőtt történt pusztaföldvári sorozat- gyilkosság legapróbb részleteinek a feltárásával, a nyomozás során kirajzolódó gyerekgyilkos karakterével elbűvölte a 28 éves Busch Péter regényíró azt a zsűrit, amelyik a Megakrimi címen meghirdetett regényíró pályázatra érkezett majd száz pályamunkát értékelte. Az eredményt kihirdették a napokban. Az Oriold és Társai Kiadó, valamint az írók Boltja közös felhívásának lett a győztese a Boszorkánypöröly című regény szerzője. Csete Ilona A Szegeden élő, beteghordóként dolgozó Busch Péter krimijéről a bírák elmondták, nem csak szokatlan és egyéni hangvételével, feszültségkeltő cselekményével, de jelentős irodalmi értékével is kimagaslott a mezőnyből. Képzeljünk magunk elé a betűk világára nyitott kisfiút, aki az óvodában leírja máig emlékezetes első szavát: sétálni. Azóta több rtüttí Rét évtized telt el a Békés megyei Orosházán született, majd Puszta- földváron cseperedett kisdiák életéből, aki fiatal kora ellenére olyan sokat tapasztalt az irodalomból, s ki merte mondani: „Végre, megtaláltam a saját hangomat”. Kíváncsiak, hogy milyen út vezetett idáig? A fiú leemelt sok száz kötetet a vidéki könyvtárak polcairól, éjjel-nappal olvasó kisdiákként hozzájárult a család villanyszámlájának a gyarapításához és végül eljutott egy lélektani krimi-író pályázatra. Ma már győztesként ünnepük a beteghordóként dolgozó egyetemista fiatalembert, a 28 éves, szegedi Busch Pétert. Maga vallott e néhány sorban ösz- szegzett fiatal életpálya kacskaringóinak a kiegyenesítési kísérleteiről, az istenként tisztelt és rajongással szeretett író példaképek segítség- nyújtásáról. Azt is bevallotta őszintén, a krimi műfaja soha nem vonzotta. Mégis ez, a Boszorkánypöröly című „kriminális” regénye (első kötete) hozta meg számára az ismertséget. Az olvasás azért vonzott már kisgyermekként, mert vidéki srácként imádtam a természetet, az állatokat. Mindent elolvastam, ami a vadakról, a vadászatokról szólt. Emlékszem, dr. Studinka László Minden nap vadásznap című könyve nagyon korán a kezembe került, lassan haladtam vele, de élveztem a vadásztörténeteket. Majd a külföldi szerzőket „faltam”, később rátaláltam Fekete István regényeire és a Delfin könyvekre. Ekkor még nagyon kisgyerek voltam ám! - nevette el magát a fiatalember, amikor együtt pergettük vissza élete homokóráján az időt. Péter jól emlékszik (13 éves lehetett akkor), a pusztaföldvári könyvtárban valami olvasmányt keresett, ekkor akadt rá Csáth Gézára. Mondta a kissrácnak a könyvtáros, talán Márai jobb lenne...- Hajthatatlan voltam. Megéreztem, ő mennyire má- sabb. A suliban nem őt és nem ezt a stílust tanították, ezért is vonzott. És ekkor találtam rá Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényére. Három nap alatt túl voltam rajta. 13 évesen a szépirodalomnak ez a válfaja érdekelt és vonzott. S hogy mikor kezdett írni a kamaszkorban lévő Peti? Éppen ekkor. Igaz, csak locsolóverseket, meg kedvenceiről állatverseket.- Sokat fejlődtem és lassan. Nagyon sokáig kerestem a saját utamat, a saját hangomat, stílusomat. Ekkor már egyetemista voltam, és folyamatosan olvastam. Nagy kedvenceim közé tartozott Tan- dori Dezső, a kortárs olasz szerzők közül Alessandro Baricco, akinek a hatására rövid prózákat kezdtem írni, de később sokat ki is töröltem. Az amerikai kortárs író, Kurt Vonnegut is azért kedvencem, mert olyan egyéni a stílusa, hogy bármilyen részletből felismerhető. Én is ilyen utat szeretnék bejárni - mondta határozottan a ma beteghordóként dolgozó fiatal, aki arra vár, hogy a szegedi egyetemről kikerülve minél hamarabb kezébe vehesse diplomáját.- De akkor is beteghordó szeretnék maradni - fogalmazott határozottan, miközben az egyetemi éveket vettük sorba. És figyeljék csak! A dolgok lassan összeérnek ennek a 28 éves „kriminálisán” jól író és tudatosan az írói pályára készülő fiatalembernek az életében. mintegy száz pályamű érkezett az Oriold & Társai könyvkiadó és az írók Boltja által meghirdetett lélektanikrimi-író pályázatra. A zsűri ( Radnóti Sándor esztéta, Felházi Anett pszichoanalitikus, Garaczi László író és Lévai Balázs televíziós személyiség) csak a legjobb pályaműveket értékelte. KilencEGY PÉKSÉGBEN dolgozott 12 órákat Busch Péter, s közben kitalálta, este miként szője tovább krimijének a szálait. Most beteghordóként teszi a dolgát. A váltásra már korábban készült. Most napi nyolc órában segíti az orvosok munkáját és az emberek gyógyulását. Már nem kell órákat utaznia a munkahelyére, azt az időt is írással töltheti. A betegágyak mellett az élet nagy pillanataival, a túlélés mellett a halállal is szembesül nap mint nap. -SOKFÉLE EMBERREL találkozom, ki-ki másként viseli a fáj- Magyar szakon kezdtem az egyetemi éveimet. Majd felvettem a vallástudomány és művelődéstörténet minor szakokat. Olyan olvasmányélményekhez jutottam általuk, ami páratlan! A magyar szak- dolgozatomat Tandori Dezső életrajzírásának madártematikájáról készítettem. Itt éreztem úgy, semmi nem volt bői kellett kiválasztani a nyertest. A győztes a 28 éves szegedi Busch Péter lett, aki beteghordóként dolgozik. A zsűri véleménye szerint az általa írt Boszorkánypöröly című könyv nem csak szokatlan és egyéni hangvételével, feszültségkeltő cselekményével, de jelentős irodalmi értékével is kimagaslott a mezőnyből. dalmát, mindenki más jellem. Számtalan magatartásformát látok, tapasztalatok. Bármikor beemelhetek az írásaimba az életből merített pillanatokat. azt még hozzá kell tenni, hogy a nyertes művel nem akárkit, hanem magát a Barátok közt egyik íróját is megelőzte Busch Péter. Domokos Gábor, a Barátok közt sorozat egyik forgatókönyvírója lett a második ezen a versenyen. Igaz, az általa írt Speedy című könyv megfilmesítési jogát egy filmgyártó máris megvásárolta. véletlen addigi fiatal életemben. A vallástudományi szakon nincs dolgozatom. Pedig menyire szerettem volna 19 évesen egyetemi tanár lenni! E témának akartam a komoly szakértőjévé válni. Nem bánom, hogy nem úgy alakult. Azt viszont bánom, hogy a tanulmányi osztály őrzi a diplomámat a nyelvvizsgák megszerzéséig... S miközben Busch Péter a maga hangját kereste Krasz- nahorkai László, meg az amerikai és olasz kortárs írók (az általa szellemi óriásoknak tartott szerzők) megismerése mellett elment egy pékségbe dolgozni. Raktárosként számlálta a zsemléket, a rekeszeket és rádöbbent végérvényesen, ő bizony nem lesz egyetemi tanár.- Ekkor már nem a tanulásról, hanem a napi 12 órás Busch Péter úgy érzi, már megtalálta a saját hangját. munkáról szólt az életem. Nem sok közöm maradt az irodalomhoz. S ha már nem olvastam - ráadásul belebotlottam a krimi író pályázatba is - elhatároztam, megpróbálkozom az írással. Busch Pétert nem a műfaj, hanem a kecsegtető győzelmi ajánlat vonzotta: ha nyer, kiadják első könyvét! Aki még nem írt verset, prózát, az azt gondolná, ennek a fiatalembernek biztosan kipattant egy remek ötlet a fejéből, netán az egyetemi, vagy a pékségben szerzett tapasztalatai nyomán egy szaftos sztori ihlette meg és azt vetette papírra. Péter kiábrándít mindenkit, aki ezt gondolja...-Á, dehogy! Nem egy történetet találtam ki. Én előbb a regény szerkezetét építettem fel: úgy döntöttem, két szálon fut majd a cselekmény és kitaláltam, mi lesz a két történet között a lélektani kapcsolódás. Kidolgoztam a narrációs stratégiát, miként szólaltatok meg sok embert és erre „ráhúztam” egy sztorit. Már most jelzem: a Boszorkánypöröly című regényem egy fikció. Meghatároztam, hol játszódjon a regény. Hát persze, hogy Pusztaföldváron! Olyan helyet választottam, amit magam is jól ismerek. Ismerem a falu világát, ilyen „jelzőbójákra”, valós elemekre szükségem volt, hogy még hitelesebbé tegyem a cselekményt - mesélt regénye születéséről az író, aki elárulta, a mű elkészüléséhez csupán 2,5 hónapra volt szükség.- A faluban 19 éve történt gyilkosságról ír könyvet a földvári tanár, Mezőfi András. A sorozatgyilkosságról kérdezgetni kezdi a helybelieket. Az emlékezés öngerjesztő mechanizmusa viszi tovább a cselekményt, hiszen az emberek emlékezni kezdenek és mesélni. Nyomozás kezdődik a nyomozásban. Bekapcsolódik a történetbe Halmos felügyelő, meg Por Feri, a nyomozó. Alakjukat számos könyvélmény (például Dosztojevszkij) ihlette. Van a regényemben fő gonosz is, az életet veszélyeztető gyermekgyilkos. És lassan itt kirajzolódik a másik szál is, a boszorkányüldözős. Egy fiktív pszichológiai hátteret kreáltam hozzá - emelt ki néhány részletet, de a krimi apró részleteibe nem avatott be az író. Aki borzongani akar, az majd elolvassa a Boszorkánypörölyt. Busch Péter a beszélgetés végén elárulta, kézbe tudja venni úgy a regényét, mint egy kívülálló.- Elégedett vagyok a végeredménnyel. Mert ez már az én saját hangom. Szeretnék továbbra is írni, már dolgozom a következő regényemen. Van egy újabb szerkezet, amire ráépíthetek egy jó történetet. Az elért eredmény, a zsűri véleménye bátorítást és erőt adott a további munkához. Szokatlan, egyéni hangvételű irodalmi érték Pékségben dolgozva gondolta ki a krimi szálait Busch Péter beteghordóként jelentős irodalmi értéket alkotott Boszorkánypöröly című művével. Az ifjú szerző már következő könyvén dolgozik.
