Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-27 / 252. szám

2012. OKTÓBER 27., SZOMBAT 5 JÁSZSÁG Hadiüzem a Zagyva-parton szigorúan titkos Elítéltek építették a később világhírűvé vált gyárat A honvédelmi céllal létrehozott gyár mozgósítási tervét sokáig őrizték, a hadi gyártásra gyorsan átállhattak volna. Kisebbsé|ek vizsgálatával tárják fel a társadalmi változásokat kutatás A Szent István Egye­tem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Campusán működő kisebbség­szociológiai kutatócsoport a ha­zai kisebbségek kutatását tűzte zászlajára. A horvát kisebbségi közösségek élete a csoport szá­mára azért fontos, mert a kuta­tás vezetője, dr. Tóth János do­cens hazánk nyugati határán, Szentpéterfán született. Közel húsz esztendeje védte meg az 1985-ben végzett szociológiai vizsgálata alapján született dok­tori munkáját és közel tizenöt éve jeles oktatója a jászberényi felsőoktatási intézménynek. Dr. Szarvák Tibor tanszékve­zető tájékoztatásából kiderült, a héten megkezdődött újabb kutatást a Nemzeti Kulturális ■ > Gyerekeik kevésbé, unokáik pedig döntő többségében nem használják a horvátot. Alap támogatja, és a fent em­lített, közel három évtizeddel korábbi kutatást ismétli, újítja meg. - Célunk az - tette hozzá a tanszékvezető -, hogy a ma­gyarországi horvát kisebbség szempontjából választ kapjunk olyan fontos kérdésekre, mint például a gazdasági, oktatási állapot. A nemzeti identitás és nyelvhasználat kérdései, a tár­sadalmi közérzet milyensége. Hazánk történelmének néhány aktuális vonatkozása. A kutatás módszertana már kisebbségek körében is használható tudást ad. Jelen kutatás eredménye pe­dig várhatóan egy horvát és egy magyar nyelvű kötetben jelenik meg 2013-ban.- Huszonhét év után ismé­telem meg a kutatást hét Vas megyei településen - mondta az épp Horvátzsidányon tar­tózkodó kutatásvezető, dr. Tóth János. - Az már most látszik, hogy rendkívül gyors az asszi­miláció. Igaz, az idősek mind horvátnak vallják magukat és éltetik, ápolják a hagyomá­nyokat, ők egymás között hor­vátul beszélnek. Ugyanakkor gyerekeik kevésbé, unokáik pedig döntő többségében nem használják a horvát nyelvet. Hasonló jelenséget tapasztal­tam az Amerikába kivándorolt szentpéterfai horvátok gyere­kei, unokáik között is. ■ B. CS. Politikai foglyok, bebörtön­zött kulákok, köztörvényes bűncselekményért lecsu­kott rabok építették a gyá­rat szigorú fegyveres őrizet és a legnagyobb titoktartás mellett. Az ÁVH-nak pedig kihelyezett őrszobája mű­ködött a bázison. Hosszú éveken át készültek itt a tüzérségi lövegekhez szánt fémhüvelyek. Banka Csaba A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezgyár megalapításának hat évtizeddel ezelőtti kró­nikája akár egy kémregény felvezető sztorija is lehetne. Hosszú évtizedekig szigorúan titkos megjelölésű akták rej­tették a később világhírűvé vált Lehel Hűtőgépgyár „te­remtéstörténetét”. A história még hiányzó mozaikszemeit az egykori bizalmas akták anyagát felhasználva nemré­giben Kiss Erika helytörténe­ti kutató, újságíró illesztette össze, eredményeiről pedig a Jász Múzeumban tartott elő­adásán számolt be. Jászberény városi legendái között mindig kitüntetett he­lyet kapott, hogy a hűtőgépgyár annak idején bizony napokon belül átállhatott volna a hadi­gyártásra, ha adott esetben az „imperialista világhatalmak” globális támadást indítottak volna a szocialista tábor eme kicsiny, bár számunkra annál kedvesebb tagja ellen. Szóval immár nem csak a szájról száj­ra terjedő szóbeszéd, hanem a kutatások alapján napvilágra került hivatalos jelentések, és minisztertanácsi határozatok is alátámasztják: nem véletlen, hogy a kezdetekben Berényben gyártott szódás-szifonok, vagy épp a réz vázák „kalibere” meg­egyezett az egyes tüzérségi lö- vegek hüvelyátmérőjével. Először 1951-ben merült fel, hogy honvédelmi célú tüzérsé­gi vashüvely gyárat hozzanak létre az országban. A lehetősé­gek közül pedig hosszas keres­gélés után - ma úgy monda­nánk, zöldmezős beruházás­ként - a Jászberény határában elterülő mezőgazdasági terüle­tet jelölték ki. Légvédelmi és harckocsi lövegekhez kíván­tak megfelelő kaliberű vashü­velyeket gyártani. A Belügyminisztériumtól ki­kért, négyszáz elítélt dolgozott kettős őrizet alatt a gyárcsar­nokok és a kiszolgáló létesítmé­nyek megépítésén, ahol a gyár­tás 1953-ban indult el. Sokáig a dolgozók is csak úgy léphettek a gyár kettős drótkerítéssel védett területére (a nők és a férfiak szigorúan elkülönítve, más-más kapun át), hogy előt­te géppisztolyos katonák ellen­őrizték az érkezőket. Az eredeti cél ugyan soha nem valósult meg, mert a vas­hüvelyek gyártásához nem volt meg a megfelelő techno­lógia, később pedig elavulttá váltak azok a harcászati esz­közök, amelyekhez illett vol­na ez a lőszer, ugyanis teret hódított a rakétatechnika, il­letve a világpolitikai helyzet is Kiss Erika: árulkodó a szifon kalibere átalakult. Ezzel együtt is sok ezer rézhüvelyt készítettek Jászberényben, mielőtt létre­jött a Hűtőgépgyár.- Az alapvetően mezőgaz­dasági jellegű, és azt megelő­zően kizárólag kézműves ipa­rosokat eltartó kisvárosban a fémnyomó teremtette meg az ipari termelés alapjait - mondta Kiss Erika. - Jászbe­rény legújabb kori története alapvetően másként alakult volna, ha ez a gyár, az alapító levele szerint 1952 júniusá­ban nem jött volna létre. Ha nincs az a rengeteg kiváló szakember, akik épp a fejlő­dő üzem miatt érkeztek fo­lyamatosan és telepedtek le a kisvárosban. Közülük is kiemelkedik Gorjánc Ignác későbbi gyárigazgató, illetve László Károly főmérnök. Né­hány év alatt egyértelművé vált számukra, hogy a hadi­üzem funkció nagyságrendje soha nem éri el az eredetileg tervezett szintet, s amennyi­ben nem váltanak, az üzem előbb utóbb elsorvad. A szak­emberek azonban sikeresen sajátították el, illetve fejlesz­tették ki azokat a technoló­giákat, amelyek segítségével végül megtalálták az utat a hűtőgépgyártás felé. Önkéntes munkával újították meg a parkot jászkiséren a város polgár- mesteri hivatalának dolgozói munkaidő után, szabadide­jükben újították fel a Város­háza előtti virágágyást. Az önkéntes munka keretében új virágokat és dísznövé­nyeket ültetett a régi és el­száradt növények helyére, amelyek így újra dísze lehet a városközpontunknak. Készülnek a polgárőrök az emlékezés ünnepére a jászság polgárőrei már most készülnek arra, hogy lehetőségeik szerint segít­sék Halottak napján és Mindenszentek ünnepén a temetőkbe érkezőket. Nem csak a forgalom irányításá­ból veszik ki részüket - tá­jékoztatott Orosz Tibor, a megyei polgárőrszövetség titkára, jászsági kistérsé­gi. - A bűnözők, figyelmen kívül hagyva a kegyelet legalapvetőbb normáit, lop­ják a sírokról a koszorúkat, sírcsokrokat. Sok esetben még ilyenkor sem kímélik a fémből készült vázákat, feszületeket és szobrokat. A bűncselekmények megelő­zésében a rendőrség mellett a helyi polgárőröknek is ko­moly szerepe lehet. Közmunka segítségével tisztítják az árkokat jászfényszaru városa is bekapcsolódott a Start­munkaprogram megvaló­sításához. Közel negyven munkavállalót alkalmaz­nak a program keretében. Feladatuk folyamatosan rendben tartani a város és közvetlen környéke csapa­dékvíz elvezető árkait. Esélyegyenlőség megteremtése a cél jászkiséren a Csete Balázs Általános Iskola pályázatot nyújtott be a közoktatási intézmények esélyegyenlő­ségi alapú fejlesztéseinek támogatására, összességé­ben 29 millió forintot igé­nyelt a cél megvalósítására. A város képviselő-testülete támogatta a kezdeménye­zést, amely sikeres elbírá­lás esetén száz százalékos finanszírozású. Régi mesterségekkel ismerkedtek hagyomány Töklámpások, madárijesztők versenye színesítette a programot Taps jelezte, hogy él a forradalom szellemisége Jászapátin október 18. és 21. kö­zött rendezték meg immár nyol­cadik alkalommal a Hagyomá­nyos szakmák - szakmai ha­gyományok című rendezvény- sorozatot. A program az elmúlt évekhez hasonlóan a Hagyomá­nyos szakmák - szakmai ha­gyományok elnevezésű konfe­renciával kezdődött, amelynek a Gróf Széchenyi István Római Katolikus Gimnázium adott otthont. A rendezvényen neves jászsági helytörténeti kutatók, néprajzkutatók, régi mester­ségek őrzői többek között jász- % sági népi ételekről, jászsági | szűcshímzésekről, lakodalmi | szokásokról, jászsági táncokról § és népdalokról, régi mestersé- Sokan voltak kíváncsiak a töklámpásokra, madárijesztőkre Jászapátin gekről tartottak színvonalas előadásokat. Október 20-án a Művészetek Házában népi ját­szóház, kistérségi mesterek be­mutatói, őszi népszokások, fog­lalatosságok, néptánc műsor, tökjó csárda és táncház, tökös ételek kóstolója várta a kicsi­ket és a nagyokat. A program- sorozathoz kapcsolódott a tök- lámpás- és madárijesztő-készítő pályázat, amelyre idén is szép számmal érkeztek látványos alkotások. Volt közöttük tökből készült kukac, macska, szár­nyasok, faragott címer. A tök­lámpásokat és madárijesztőket a barkácsbolt udvarán állítot­ták ki, ahol a lámpásokat októ­ber 21-én meggyújtották. ■ emlék A Nagy Imre Társaság Jászberényi Szervezete a Vá­rosi Könyvtárban szervezett megemlékezést az 1956-os for­radalom és szabadságharcról. A Lehel Vezér Gimnázium tanu­lói tolmácsolásában idézték fel a korabeli verseket és prózákat, amelyek felidézték a kor hangu­latát a forradalom eseményeit, az írók, költők érzéseit. A versek és írások keletkezésének körül­ményeit Goda Zoltán a Nagy Im­re Társaság herényi szerveze­tének tagja hitelesen kommen­tálta, hiszen maga is átélte azt a korszakot és megtapasztalhat­ta az egyes írások hatását. Fel­hívta a figyelmet, hogy Tamási Lajos egy 1956 szeptemberi köl­teményében már feltűnt a forra­dalom szó. Nem maradhatott ki a műsorból a forradalom talán legismertebb verse: Tamási La­jos „Piros a vér a pesti utcán”. '56 után kétszázezer honfitár­sunk hagyta el az országot. A Honvágydal felidézett sorai: „Oly távol, messze van hazám; Csak még egyszer láthatnám...” rájuk emlékeztette a haUgató- ságot. A műsort Faludy György „1956, te csillag” című költemé­nye zárta. A hallgatóság tapsa jelezte, a rendezvény elérte cél­ját, a fiatalok és felnőttek nem csak a történelemkönyvek szá­raz tényei alapján ismerhették meg az '56-os forradalom han­gulatát és szellemiségét. ■ % I ft \ ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom