Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-27 / 252. szám
2012. OKTÓBER 27., SZOMBAT 5 JÁSZSÁG Hadiüzem a Zagyva-parton szigorúan titkos Elítéltek építették a később világhírűvé vált gyárat A honvédelmi céllal létrehozott gyár mozgósítási tervét sokáig őrizték, a hadi gyártásra gyorsan átállhattak volna. Kisebbsé|ek vizsgálatával tárják fel a társadalmi változásokat kutatás A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Campusán működő kisebbségszociológiai kutatócsoport a hazai kisebbségek kutatását tűzte zászlajára. A horvát kisebbségi közösségek élete a csoport számára azért fontos, mert a kutatás vezetője, dr. Tóth János docens hazánk nyugati határán, Szentpéterfán született. Közel húsz esztendeje védte meg az 1985-ben végzett szociológiai vizsgálata alapján született doktori munkáját és közel tizenöt éve jeles oktatója a jászberényi felsőoktatási intézménynek. Dr. Szarvák Tibor tanszékvezető tájékoztatásából kiderült, a héten megkezdődött újabb kutatást a Nemzeti Kulturális ■ > Gyerekeik kevésbé, unokáik pedig döntő többségében nem használják a horvátot. Alap támogatja, és a fent említett, közel három évtizeddel korábbi kutatást ismétli, újítja meg. - Célunk az - tette hozzá a tanszékvezető -, hogy a magyarországi horvát kisebbség szempontjából választ kapjunk olyan fontos kérdésekre, mint például a gazdasági, oktatási állapot. A nemzeti identitás és nyelvhasználat kérdései, a társadalmi közérzet milyensége. Hazánk történelmének néhány aktuális vonatkozása. A kutatás módszertana már kisebbségek körében is használható tudást ad. Jelen kutatás eredménye pedig várhatóan egy horvát és egy magyar nyelvű kötetben jelenik meg 2013-ban.- Huszonhét év után ismételem meg a kutatást hét Vas megyei településen - mondta az épp Horvátzsidányon tartózkodó kutatásvezető, dr. Tóth János. - Az már most látszik, hogy rendkívül gyors az asszimiláció. Igaz, az idősek mind horvátnak vallják magukat és éltetik, ápolják a hagyományokat, ők egymás között horvátul beszélnek. Ugyanakkor gyerekeik kevésbé, unokáik pedig döntő többségében nem használják a horvát nyelvet. Hasonló jelenséget tapasztaltam az Amerikába kivándorolt szentpéterfai horvátok gyerekei, unokáik között is. ■ B. CS. Politikai foglyok, bebörtönzött kulákok, köztörvényes bűncselekményért lecsukott rabok építették a gyárat szigorú fegyveres őrizet és a legnagyobb titoktartás mellett. Az ÁVH-nak pedig kihelyezett őrszobája működött a bázison. Hosszú éveken át készültek itt a tüzérségi lövegekhez szánt fémhüvelyek. Banka Csaba A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezgyár megalapításának hat évtizeddel ezelőtti krónikája akár egy kémregény felvezető sztorija is lehetne. Hosszú évtizedekig szigorúan titkos megjelölésű akták rejtették a később világhírűvé vált Lehel Hűtőgépgyár „teremtéstörténetét”. A história még hiányzó mozaikszemeit az egykori bizalmas akták anyagát felhasználva nemrégiben Kiss Erika helytörténeti kutató, újságíró illesztette össze, eredményeiről pedig a Jász Múzeumban tartott előadásán számolt be. Jászberény városi legendái között mindig kitüntetett helyet kapott, hogy a hűtőgépgyár annak idején bizony napokon belül átállhatott volna a hadigyártásra, ha adott esetben az „imperialista világhatalmak” globális támadást indítottak volna a szocialista tábor eme kicsiny, bár számunkra annál kedvesebb tagja ellen. Szóval immár nem csak a szájról szájra terjedő szóbeszéd, hanem a kutatások alapján napvilágra került hivatalos jelentések, és minisztertanácsi határozatok is alátámasztják: nem véletlen, hogy a kezdetekben Berényben gyártott szódás-szifonok, vagy épp a réz vázák „kalibere” megegyezett az egyes tüzérségi lö- vegek hüvelyátmérőjével. Először 1951-ben merült fel, hogy honvédelmi célú tüzérségi vashüvely gyárat hozzanak létre az országban. A lehetőségek közül pedig hosszas keresgélés után - ma úgy mondanánk, zöldmezős beruházásként - a Jászberény határában elterülő mezőgazdasági területet jelölték ki. Légvédelmi és harckocsi lövegekhez kívántak megfelelő kaliberű vashüvelyeket gyártani. A Belügyminisztériumtól kikért, négyszáz elítélt dolgozott kettős őrizet alatt a gyárcsarnokok és a kiszolgáló létesítmények megépítésén, ahol a gyártás 1953-ban indult el. Sokáig a dolgozók is csak úgy léphettek a gyár kettős drótkerítéssel védett területére (a nők és a férfiak szigorúan elkülönítve, más-más kapun át), hogy előtte géppisztolyos katonák ellenőrizték az érkezőket. Az eredeti cél ugyan soha nem valósult meg, mert a vashüvelyek gyártásához nem volt meg a megfelelő technológia, később pedig elavulttá váltak azok a harcászati eszközök, amelyekhez illett volna ez a lőszer, ugyanis teret hódított a rakétatechnika, illetve a világpolitikai helyzet is Kiss Erika: árulkodó a szifon kalibere átalakult. Ezzel együtt is sok ezer rézhüvelyt készítettek Jászberényben, mielőtt létrejött a Hűtőgépgyár.- Az alapvetően mezőgazdasági jellegű, és azt megelőzően kizárólag kézműves iparosokat eltartó kisvárosban a fémnyomó teremtette meg az ipari termelés alapjait - mondta Kiss Erika. - Jászberény legújabb kori története alapvetően másként alakult volna, ha ez a gyár, az alapító levele szerint 1952 júniusában nem jött volna létre. Ha nincs az a rengeteg kiváló szakember, akik épp a fejlődő üzem miatt érkeztek folyamatosan és telepedtek le a kisvárosban. Közülük is kiemelkedik Gorjánc Ignác későbbi gyárigazgató, illetve László Károly főmérnök. Néhány év alatt egyértelművé vált számukra, hogy a hadiüzem funkció nagyságrendje soha nem éri el az eredetileg tervezett szintet, s amennyiben nem váltanak, az üzem előbb utóbb elsorvad. A szakemberek azonban sikeresen sajátították el, illetve fejlesztették ki azokat a technológiákat, amelyek segítségével végül megtalálták az utat a hűtőgépgyártás felé. Önkéntes munkával újították meg a parkot jászkiséren a város polgár- mesteri hivatalának dolgozói munkaidő után, szabadidejükben újították fel a Városháza előtti virágágyást. Az önkéntes munka keretében új virágokat és dísznövényeket ültetett a régi és elszáradt növények helyére, amelyek így újra dísze lehet a városközpontunknak. Készülnek a polgárőrök az emlékezés ünnepére a jászság polgárőrei már most készülnek arra, hogy lehetőségeik szerint segítsék Halottak napján és Mindenszentek ünnepén a temetőkbe érkezőket. Nem csak a forgalom irányításából veszik ki részüket - tájékoztatott Orosz Tibor, a megyei polgárőrszövetség titkára, jászsági kistérségi. - A bűnözők, figyelmen kívül hagyva a kegyelet legalapvetőbb normáit, lopják a sírokról a koszorúkat, sírcsokrokat. Sok esetben még ilyenkor sem kímélik a fémből készült vázákat, feszületeket és szobrokat. A bűncselekmények megelőzésében a rendőrség mellett a helyi polgárőröknek is komoly szerepe lehet. Közmunka segítségével tisztítják az árkokat jászfényszaru városa is bekapcsolódott a Startmunkaprogram megvalósításához. Közel negyven munkavállalót alkalmaznak a program keretében. Feladatuk folyamatosan rendben tartani a város és közvetlen környéke csapadékvíz elvezető árkait. Esélyegyenlőség megteremtése a cél jászkiséren a Csete Balázs Általános Iskola pályázatot nyújtott be a közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatására, összességében 29 millió forintot igényelt a cél megvalósítására. A város képviselő-testülete támogatta a kezdeményezést, amely sikeres elbírálás esetén száz százalékos finanszírozású. Régi mesterségekkel ismerkedtek hagyomány Töklámpások, madárijesztők versenye színesítette a programot Taps jelezte, hogy él a forradalom szellemisége Jászapátin október 18. és 21. között rendezték meg immár nyolcadik alkalommal a Hagyományos szakmák - szakmai hagyományok című rendezvény- sorozatot. A program az elmúlt évekhez hasonlóan a Hagyományos szakmák - szakmai hagyományok elnevezésű konferenciával kezdődött, amelynek a Gróf Széchenyi István Római Katolikus Gimnázium adott otthont. A rendezvényen neves jászsági helytörténeti kutatók, néprajzkutatók, régi mesterségek őrzői többek között jász- % sági népi ételekről, jászsági | szűcshímzésekről, lakodalmi | szokásokról, jászsági táncokról § és népdalokról, régi mestersé- Sokan voltak kíváncsiak a töklámpásokra, madárijesztőkre Jászapátin gekről tartottak színvonalas előadásokat. Október 20-án a Művészetek Házában népi játszóház, kistérségi mesterek bemutatói, őszi népszokások, foglalatosságok, néptánc műsor, tökjó csárda és táncház, tökös ételek kóstolója várta a kicsiket és a nagyokat. A program- sorozathoz kapcsolódott a tök- lámpás- és madárijesztő-készítő pályázat, amelyre idén is szép számmal érkeztek látványos alkotások. Volt közöttük tökből készült kukac, macska, szárnyasok, faragott címer. A töklámpásokat és madárijesztőket a barkácsbolt udvarán állították ki, ahol a lámpásokat október 21-én meggyújtották. ■ emlék A Nagy Imre Társaság Jászberényi Szervezete a Városi Könyvtárban szervezett megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A Lehel Vezér Gimnázium tanulói tolmácsolásában idézték fel a korabeli verseket és prózákat, amelyek felidézték a kor hangulatát a forradalom eseményeit, az írók, költők érzéseit. A versek és írások keletkezésének körülményeit Goda Zoltán a Nagy Imre Társaság herényi szervezetének tagja hitelesen kommentálta, hiszen maga is átélte azt a korszakot és megtapasztalhatta az egyes írások hatását. Felhívta a figyelmet, hogy Tamási Lajos egy 1956 szeptemberi költeményében már feltűnt a forradalom szó. Nem maradhatott ki a műsorból a forradalom talán legismertebb verse: Tamási Lajos „Piros a vér a pesti utcán”. '56 után kétszázezer honfitársunk hagyta el az országot. A Honvágydal felidézett sorai: „Oly távol, messze van hazám; Csak még egyszer láthatnám...” rájuk emlékeztette a haUgató- ságot. A műsort Faludy György „1956, te csillag” című költeménye zárta. A hallgatóság tapsa jelezte, a rendezvény elérte célját, a fiatalok és felnőttek nem csak a történelemkönyvek száraz tényei alapján ismerhették meg az '56-os forradalom hangulatát és szellemiségét. ■ % I ft \ ft
