Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-25 / 225. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD Tizenötször büntették, ezúttal (egyházra ítélték Drágábban adják a termőföldet mezőgazdaság Térségünk továbbra is az élen jár az adásvétel tekintetében ÍTÉLET A napokban immár a 15. jogerős büntetését rótták ki H. Pálra. A Szolnoki Törvény­szék 2011. novemberében hozta meg legutolsó ügyében az első fokú Ítéletet. A megyei bíróság akkor életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, testi sértés vétségében és garázdaság vétsé­gében találta bűnösnek a férfit. A másod fokon eljáró Debreceni ítélőtábla dr. Elek Margit vezet­te büntetőtanácsa a minősítést helyben hagyta, azonban a bün­tetési tételeket súlyosbította. H. Pál még 2010. márciusában Szolnokon, egy hajléktalanszálló előtt, erősen ittas állapotban szó­váltásba keveredett Sz. Jánossal, akit úgy megvert, hogy a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Ezután alig 5 nap­pal H. Pál egy vendéglátóhely előtt újabb vitába bocsátkozott, alkoholos állapotban újabb bal­hét keresett. Akkor K. Attillával mentek ölre, de szerencsére ez a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléssel megúszta a vádlottal való találkozást. A Debreceni íté­lőtábla az első fokon kihirdetett 1 év 6 hónap szabadságvesztést és 2 év közügyektől eltiltást 3 év fegyházbüntetésre, a köz­ügyektől eltiltás tartamát pedig 4 évre súlyosbította. ■ M. G. Ujszásznak még idén új jegyzője lesz változás Év végéig kinevezik Újszász új jegyzőjét - közölte a város polgármestere, Molnár Pé­ter. A település képviselő-testü- lete szeptemberi ülésén döntött a poszt megpályáztatásáról. Erre azért volt szükség, mert az eddi­gi jegyző, Boros Péterné egyéb elfoglaltságaira hivatkozva szeptember 30-ával mondott le a jegyzői posztról, amelyet 2003 óta töltött be. Munkája mellett Borosné társadalmi szerepet is vállalt, tíz éve töltött be külön­böző tisztségeket a Magyar Köz- tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezetének vezetőségében. Tavasszal az országos szervezet főtitkárának választották. ■ GEDEI SZ. Ugyan az előző évi trendek­kel összhangban tavaly is emelkedtek a termőföldek átlagárai, megyénk továbbra is az élmezőnyben foglal he­lyet a szántóföldek adásvételi forgalmát vizsgálva. Gedei Szilárd Összességében tavaly is bővült a magyar termőföldpiac, egyes megyéken belül azonban óri­ási különbségek jelentkeznek a termőföldek árainak, illetve forgalmának tekintetében - derül ki az egyik legnagyobb hazai pénzintézet által nem­régiben publikált adatokból. Az OTP Értéktérkép szerint a 2010-es hektáronkénti 526 ezer forintról 567 ezerre nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos ára országos szinten. Egyes térségek adatait vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy a helyi adottságok, a művelés típusai nagyban befolyásolták az árak alakulását: a legtöbb helyen a szőlőültetvények bi­zonyultak a legdrágábbnak - ezek átlagban 1,3 millió fo­rintért kerültek más gazdá­hoz. Ehhez képest a réteket, ■ A helyi adottságok, a művelés típusai nagyban befolyásolják az árak alakulását. legelőket mindössze 296 ezres átlagáron adták, a gyümölcsö­sök azonban szintén meghalad­ták az 1 millió forintos határt, a szántók pedig átlagban 596 ezer forintért cseréltek gazdát az előző esztendő során. Utóbbi művelési ág tekinte­tében igen jó mutatókkal sike­rült megyénknek kitűnnie. Az adatokból kiderül, hogy a ter­mőföldpiac Szolnok megyében Hiába növekszik folyamatosan a termőföldek átlagára, a megyénkbe!! szántók továbbra is kelendőek. Képünk Illusztráció. „pezseg” a leginkább, megelőz­ve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala me­gyét. Összességében a földek­nek több mint két százalékát adták el tavaly megyénkben. A 2010-es adatokhoz képest különösen nagy forgalomválto­zás, 30 százalékos növekedés jellemezte a megye középső részét, a Szolnoki és a Török­szentmiklósi kistérségeket. A Jászságban, a Tiszazugban és a Mezőtúri kistérségben azonban csökkenést mutatnak ugyanezek a mutatók.- Valahol teljesen természe­tesek ezek a változások - kom­mentálta a vonatkozó számo­kat Szabó János, aki tavaly vásárolt meg egy kisebb Szol­nok melletti szántót az akko­ri birtoka bővítéseként. - Ke­vesen vesznek azonban saját használatra földet. A legtöbb adásvétel nem azért történik, mert valaki ki akarja bővíteni az általa művelt területet, ha­nem sokszor brókercégeken, közvetítőkön keresztül cse­rélnek tulajdonost a terüle­tek. Sok esetben olyan valaki vesz meg egy adott szántót, aki soha nem látott még közel­ről szántóföldet. Valószínűleg ezek a háttérben zajló üzle­tek befolyásolják leginkább az adott terület tranzakciós ada­tait is - világította meg a téma hátterét a saját termőfölddel rendelkező gazdálkodó. Hubai Imre, az újjáalakuló megyei agrárkamara megbí­zott vezetője szerint azonban például az, hogy a Törökszent­miklósi kistérségben 100-200 ezer forinttal magasabb az átlagár, mint a Jászságban, egyéb okokra is visszavezet­hető. Ez nemcsak a földalap mennyiségétől, hanem példá­ul földrajzi, infrastrukturális, illetve egyéb szempontoktól is függ. A Nagykunságban, vagy éppen Törökszentmiklós környékén sokkal jobb a csa­Termőföldekre vonatkozó átlagárak Szolnok megye kistérségeiben Óriási különbségek a megyén belül Kistérség átlagár (2011, Ft/ha)* Jászberényi <450 ezer Szolnoki <450 ezer Törökszentmiklósi 551 ezer - 650 ezer Tiszafüredi <450 ezer Karcagi <450 ezer Mezőtúri 450 ezer - 550 ezer Kunszentmártoni 450 ezer - 550 ezer *Összes termőföld - súlyozott (a művelésre jellemző átlagárak kistérségenként súlyozva az el­adott hektárterületekkel) forrás: üj néplap a karcagi és a Tiszafüredi kis­térségben csökkentek, a Török­szentmiklósi és a Kunszentmárto­ni kistérségben azonban több mint húsz százalékkal növeked­tek az átlagárak az előző eszten­dőhöz képest. Beszédes adat, hogy Szolnok megyében Berek­fürdő kivételével az összes telepü­lésen történt legalább tíz, termő­földeket célzó adásvétel. Az árak kialakulásában ráadásul a föl­dek minősége sem elhanyagolha­tó szempont. Például Törökszent­miklós vagy Mesterszállás hatá­rában rengeteg 35-40 aranykoro­nás szántót találhatunk - ezek­nek a valóban kiváló minőségű termőföldeknek hektárjaiért akár 1 millió forintot is kifizethetnek. tornázottság, mint például a Jászságban - magyarázta a lapunk által megkérdezett szakember, aki azt is sietett kiemelni, hogy a hazai szán­tók átlagárai és valódi értékei köszönőviszonyban sincsenek egymással. - A legtöbb eset­ben az ár, amiért végül gazdát cserél egy darab föld, sokszor csak 30 százalékát teszi ki a szántó valódi értékének. Rá­adásul ki tudja, mit hoz a jö­vő a földmoratórium 2014-es végével. Hosszú távon termé­szetesen az lenne az üdvös, ha azokhoz kerülne a föld, akik valóban gazdálkodni akarnak rajta, nem pedig azokhoz, akik csak gazdasági előnyszerzésre akarják hasz­nálni - tette hozzá a karcagi Hubai Imre. ■ Ön szerint meg lehet élni ma a mezőgazdaságból? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Meg lehet élni a mezőgazdaságból? megkérdeztük A válaszadók szerint ebben az ágazatban sok tényezőn múlik a siker Megyénkben hét esetben indult eljárás hiányzás miatt HAJBÁNÉ ROSTÁS GIZELLA, Szolnok: - Úgy gondolom, nem lehet megélni manapság a mező- gazdaságból. A nyári aszály elvitt mindent A híradások másból sem álltak, csak abból, hogy el­fogytak a gyümölcsök, alig van termés. Véleményem szerint régen sokkal jobban működött a mező- gazdaság. Azt az állapotod kelle­ne visszaállítani. Ehhez pedig szemléletváltás is kellene. DELI JÓZSEF, JÁSZIVÁNY: - Sok minden van hatással arra, hogy a mezőgazdaságból mi­ként lehet megélni. Hogy ho­gyan alakul egy-egy év termé­se, az függ többek között a pi­acoktól, a világgazdasági helyzettől, de az olyan dolgok­tól is, mint például az időjá­rás. A mezőgazdasági ágaza­tok között egyébként e tekin­tetben lehetnek különbségek. NAGY-GYÖRGY ISTVÁNNÉ, JÁSZ­APÁTI: - Véleményem szerint régebben talán jobban meg le­hetett élni a mezőgazdaság­ból. Ma már túl sok a külföldi termék a piacon, amelyek a legtöbb esetben kiszorítják a magyar termelők áruit. Túl sok a törvényi előírás, szabá­lyozás a különböző ágazatok­ban, amelyek követése tovább drágítja a termelést. PATAKI BÉLA, SZOLNOK: - Úgy vélem, meg lehet élni a mezőgaz­daságból, de csak kellő szakérte­lemmel. Véleményem szerint ré­gen valahogy jobban működöd a mezőgazdaság. Az is baj, hogy a külföldi árut nagy mennyiség­ben hozzák Magyarországra, ahelyett, hogy a magyar árut ad­nánk el. Továbbá nagyobb támo­gatás kellene a gazdáknak és ak­kor jobban megélnének. oktatás Bevált az iskoláztatási tá­mogatás megvonása azon csalá­doktól, akiknek a gyermekei ke­rülik az oktatási intézményeket. Ezt állította a szoci­álpolitikáért felelős helyettes államtit­kár annak kapcsán, hogy szigorodtak az iskolai hiányzások­kal kapcsolatos szabályok.- Jelenleg a megyénkben öt­ven óra hiányzás miatt hét eset­ben indult meg az eljárás- tájé­koztatott Korim Éva, a megyei kormányhivatal sajtófőnöke. - Tíz órát meghaladó hiányzás esetében jelzés negyven esetben történt. Az adatokat negyedéven­te összesítik, ezután kapja meg azt a Szociális és Gyámhivatal - mondta. Az eddigi rendelke­zések szerint ötven óra igazolat­lan hiányzást követően felfüg­gesztették a családi pótlék folyósítását, a módosítás szerint pedig szüneteltetik az érintett családok­nak adott támoga­tást. Ez azt jelenti, hogy minden ötvenórás hiányzást felhalmozó diák esetén a következő 3 hónap­ban felülvizsgálják. Ha ennek so­rán megállapítják, hogy ismét jár iskolába, akkor újra elkezdik fo­lyósítani utána a juttatást. Ezek a családok tehát három hónapig biztosan nem kapnak iskoláz­tatási támogatást. ■ B. B. ■ Tíz órát meghaladó hiányzás miatt 40 jelzés történt. * I k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom