Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-11 / 213. szám
2012. SZEPTEMBER 11., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Török cölöpöket kutatnak régészet Egyedül a szultán nem fizetett hídpénzt az átkelőn Az alacsony vízből kikandikáló cölöppilléreket vizsgálja dr. Kertész Róbert Jégzajlás vitte el az utolsó tahidat a Tiszán HÍREK Stand-up comedyt tartottak a plébánián családi napot szervezett szombaton Kunszentmárton- ban a Szent Márton Plébánia. Vendégként „Pálferit”, azaz Pál Ferenc katolikus papot, mentálhigiénés szakembert hívták meg, aki nemcsak egykori kiváló magasugró-teljesítményéről, hanem egyedi előadásmódjáról ismert. A gyermekeket lovas kocsikázás és templomtoronymászás várta. ■ J. ZS. Vonat alá esett egy férfi Szolnokon súlyos sérülésekkel szállították kórházba azt a férfit, aki hétfőn reggel Szolnokon megpróbált felugrani az induló Dacia nemzetközi gyorsvonatra - írta az Iho.hu. A mutatvány nem sikerült: lábai, karjai és a feje is megsérült. A román állampolgárságú utast nem sokkal korábban rendőri segítséggel szállították le a vonatról, mivel hamisított menetjeggyel utazott. ■ T. A. Közösen védik az újszászi erdőt az újszászi rendőrök az erdésszel láttak el közös szolgálatot az újszászi erdős területen, amikor egy személygépkocsira lettek figyelmesek. A jármű átvizsgálása során előkerült tizenkét, 180 centiméter hosszúságú frissen kivágott fa, melyet a tölgyesből kísérelt meg eltulajdonítani a tolvaj. A 37 éves, újszászi férfi elismerte a lopást, majd meghallgatását követően szabálysértési őrizetbe vették. ■ B. GY. Pepi érkezett haza a leggyorsabban a magyar Postagalamb Sportszövetség különleges versenyt rendezett az olimpia tiszteletére, ugyanis augusztus 11-én Londonból indították útra az óriási távot átszelő madarakat. Ezen a tiszafüredi egyesület három taggal vett részt, többek között szolnoki, hevesi, valamint hajdú-bihari sporttársaikkal együtt. Szép sikert értek el, ugyanis a leggyorsabban a füredi Barna János Pepi nevű galambja ért haza, alig 17 nap alatt. ■ SZ. ZS. Kis fehér kockák jelzik a Tiszán az egykori szolnoki, török kori híd cölöpmaradványait. Dr. Kertész Róbert régész önkéntesek segítségével, a folyó rendkívül alacsony vízszintjét kihasználva folytatja a város legelső hídjának felkutatását. Szilvási Zsuzsa- Ami a mezőgazdaság számára szinte katasztrófa, az számunkra kész Kánaánt jelent - mondja Kertész Róbert.- Az aszály miatt ugyanis újra kibukkantak Szolnok egykori fahídjának maradványai a Tisza medréből, így folytathatjuk korábban megkezdett kutatásainkat. Még 2003-ban, a rekordnak számító, rendkívül alacsony vízszint idején fedezte fel Lakatos László az egykori fahíd maradványait, ennek nyomán kezdték meg a kutatást a régészek. A leletek kormeghatározása után vált biztossá, hogy valóban a legkorábbi, 1562- ben épült Tisza-híd cölöpjei kerültek elő. A három évvel ■ A mostani méréseket összevetik a 2003-as és 2006-os feltárás eredményeivel. későbbi, 2006-os régészeti kutatás célja a Tisza medrében azonosított hídmaradvá- nyok víz alatti kiterjedésének és méreteinek felmérése, a fotó- és videodokumentáció- jának elkészítése, illetve az egyes hídmaradványok abszolút kormeghatározása volt. Akkor búvárok segítségével dolgoztak.- A vízállás most lehetővé teszi, hogy a hídpillérek cölöpjeit újra megvizsgáljuk, sőt, a korábban üledékkel borított cölöpöket is meg tudtuk tisztítani. A Geodézia Rt. azzal segít bennünket, hogy egy elektronikus tahimétert, azaz mérőállomást bocsátott rendelkezésünkre. A tahimetria módszere gyors mérést takar, azaz gyorsan és hatékonyan produkálhatok a bemérni kívánt részletpontok koordinátái. Ráadásul a mederfenék az első szolnoki Tisza-híd Gü- zeldzse Rüsztem budai pasa kezdeményezésére 450 évvel ezelőtt, 1562-ben debreceni ácsok magyar robotmunkájával, Mahmud bég várparancsnok felügyelete alatt épült. Kocsányos tölgyből készült, 5,5- 6 méter szélességű és mintegy 110 méter hosszú volt. Kezdetben a vár délnyugati sarokbástyájával szemben ívelt át a folyón az első Tisza-hídként magyar földön, majd egy későbbi újjáépítés során változott meg az elhelyezkedése. A török kivonulásakor, 1685- ben felégette, később osztrák hadmérnökök építették újjá. Az utolsó fahíd egészen 1906- ig állt a Tiszán, akkor egy jégzajlás végleg elvitte. vizuális átvizsgálása, melyre kisvízben lehetőség nyílik, jóval olcsóbb megoldás, mint a rendkívül költséges búvárrégészet. A mostani mérések eredményeit pedig összevetjük majd a 2003-as geodéziai és a 2006-os búvárrégészeti feltárással - magyarázza a régész. - Mivel már gyakorlatilag a teljes cölöpkoncentrációt sikerült feltérképezni, sőt, a mostani kutatások során nemcsak a tartópillérekből származó cölöpöket találtuk meg, de hosszanti hídelemek is felszínre kerültek, szinte teljesen pontosan rekonstruálni tudjuk a török kori hidat. Tudjuk, hogyan nézett ki és hogy pontosan hol ívelt át a folyón. Az egyik oldalon mintegy hetven méternyire keletre a mostani híd mellett, a másik parton pedig közvetlenül a mai Ti- sza-Zagyva torkolatnál, amely akkoriban még várárok volt. Egyre kézzelfoghatóbbá válik tehát akár a laikusok számára is az az építmény, amelynek munkálatait a források szerint éppen 450 esztendeje, 1562 júliusában fejezték be debreceni ácsok, s amely hosszú időre meghatározta Szolnok szerepét. Ez volt ugyanis az első híd, amely magyar földön átívelt a Tisza fölött, s a török hódoltság korában a megszállók gondoskodtak róla, hogy igen jól jövedelmezzen. Kötelezővé tették ugyanis, hogy minden szarvasmarhát itt kell áthajtani, a hídpénz pedig komoly bevételt jelentett, hiszen a helyi lakosoktól kezdve a mesz- sze földről érkezőkig mindenkinek meg kellett fizetnie. Csupán egyetlen emberről tudunk, aki egész biztosan nem fizetett az átkelésért. Ő pedig nem kisebb személyiség, mint III. Mehmed szultán, aki 1596-ban a mezőkeresztesi csata idején járt a szolnoki hídon. Ez a híd Szolnok számára azt jelentette, hogy rendkívül fontos közlekedési és kereskedelmi csomóponttá vált, hiszen egyfajta utánpótlási bázisként működött, biztosítva a hadikészlet pótlását. Manapság azt mondanánk, lehetővé tette, hogy Szolnok kiemelt fontosságúvá logisztikai bázissá váljon. Testreszabott megoldások a legrosszabbra készüljön az a feleség, aki a párja ruhásszekrényében hirtelen márkás öltönyöket fedez fel. Egy internetes hirdetés szerint ez bizony a kapuzárási pánik, amelynek súlyosabb lefolyása, hogy a férj váratlanul befizet egy drága egzotikus utazásra, vagy vásárol egy sportkocsit. Miután a befektetési tanácsadó idáig fokozta a feszültséget, a családon a sor: vállalja az anyagi romlást, vagy előtakarékoskodik, így védi ki az esztelen költekezést. Nos, mindenki végiggondolhatja, fenyegeti-e hasonló veszély, s ha igen, legalább a megoldáson nem kell törni a fejét. kényelmes a helyzetünk, tucatnyian igyekeznek megoldani az életünk. Elég, ha kinyitjuk a valóságos és az internetes postaládánkat, bekapcsoljuk a tévét, megannyi reklámot találunk, amely kíméletlenül szembesít gyarlóságainkkal, testi nyavalyánkkal, netán keskeny pénztárcánkkal, majd feszültségoldóként felmutatja az orvosságot. a fejfájást most az okozza, hogy a valutaalap milyen megszorítások árán ad kölcsönt az országnak. Olvashattunk értékalapú ingatlanadóról, bér- és nyugdíjcsökkentésről, megnyirbált közszolgáltatásokról, azután arról is, hogy ezek a híresztelések nem hitelt ér- demlőek, ilyen listával nem állt elő az IMF, a kormány az embereket nem terhelő, alternatív megoldásokban gondolkodik. Mert míg a reklámokban csak a düci- kért, az allergiásokért vagy az ízületesekért aggódnak, a politika az emberekért, azok meg magukért, mert akárhogy is, az ország terhét ők viszik a vállukon. Hogy az embernek miért sejlik úgy, hogy az őt nem terhelő megoldásokból még sose jött ki jól, azt nem tudom. HIRDETÉS Figyeljen az into jelre! Az érszűkület ellen a Nashwan-ParasoundPlus eljárással Ahogy az ember idősödik, a testmozgás mértéke egyre jobban lecsökken. A modernizáció hatására fokozatosan elkényel- mesedünk, mozgásunk egyre jobban csökken, ezzel is növelve egy idő után panaszaink mértékét, és már csak akkor fordítunk figyelmet a figyelmeztető jelekre, amikor már előrehaladott a betegség. Az alsó végtagi érszűkület nem okoz jelentős gondot a komolyabb problémák jelentkezéséig. A lassan beszűkülő ereken egy ideig átjut még annyi vér, hogy a szövetek oxigénszükségletét kielégítse. A folyamat előrehaladásával azonban erősödnek a tünetek, például lassabban, vagy rövidebb távokat tudunk sétálni, mert vádli, comb- vagy fartáji fájdalom lép fel. Az érszűkület más figyelmeztető jele is van, mint például az éjszakai görcsök a végtagokon, vagy a végtagi zsibbadás és a hidegérzet. A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és koleszterinszint, a túlsúly, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nein lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel késleltetni és enyhíteni lehet a súlyosabb problémákat. Az érszűkület leküzdésének céljából fejlesztette ki Dr. Kha- led Nashwan a Nashwan-Pra- soundPlus találmányt. A kúra 20 kezelésből áll, napi egy alkalommal, mely során a különböző frekvenciájú hullámok segítségével a készülék rugalmasabbá teszi az ér falát és a beszűkült, elzáródott érszakasz környékén mellékereket képez. A megkérdezettek többsége azt nyilatkozta, hogy a kezelés életminőségi változást hozott létre életükben azáltal, hogy a mindennapos feladataikat könnyebben tudják ellátni, panaszaik csökkenésével vagy megszűnésével. A kezelés az ország számos nagyvarosában elérhető már. Fontos a betegség időben történő felfedezése A nyárnak vége, de az akció folytatódik! JÓ HÍR! Mindazoknak, akik elkezdik a kezelést az e havi kezelendő csoporttal a Szolnok, József Attila utcán található rendelőben 20 ezer forint kedvezményt biztosítanak a kúra árából. Nekik a vizsgálat ingyenes, egyébként az akció időtartama alatt 3000forint. A kedvezményjúlius 23-tól visszavonásigél. További felvilágosítás és bejelentkezés: www.medhungary.com, 06- 72/551-714, 06-20/541-1466, 06- 30/729-5645, 06-70/290-3216 ft « •» I É I 4 i
