Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2012. AUGUSZTUS Pataky Vidor marad szülőföldjén, a Jászságban Papnak lenni nehéz, de szép Pataky Vidor: „Ha elölről kezdeném, akkor is a papi hivatást választanám” A HÓNAP VERSE Himnusz Szent István királyról (Gaude mater Hungária - 13. század) Örvendj, magyar hon, jó anya, fiad dicséretét dalold, zengjen dicséneked szava ahhoz, ki mindig pártfogolt. Ő néked igaz fényt hozott, hit fényét adta át neked, hozzá törvényt is alkotott, üdvösség útján vezetett. Őt Géza élte alkonyán István mártír nevezte el az égi küldetés nyomán Istvánnak, anyja méhiben. Ég hírnöke jelezte meg atyjának, hogy születni fog: a vértanú elküldetett anyjához szólni jóslatot. Örült is a magyar haza, ledőlt a bálványok hada, zengjen hát égi glória, boldogság róla szólni ma. Mint libanoni cédrusok, a gyermek úgy növekedett, s miként előre mondatott, Szent Istvántól kapott nevet. Oktatták őt híres doktorok, öntözték bölcsességgel őt, s jámbor erkölcse ragyogott már zsengén, férfikor előtt. S már életének hajnalán osztotta üdvnek életét, s a magyar nemzet, a pogány hamar keresztény hitre tért. Feltűnt az égi fényesség, s a nép, mely tévelygésben élt, elhagyva sűrű éjjelét, Krisztus szent igájába tért. Imádás legyen, tisztelet néked Hármas-Egy Istenünk, segíts elérnünk mennyeket, mit szent királyunk kér nekünk. Ámen. Fordította: Csanád Béla a himnusz vallásos óda, az egyházi szertartáshoz kapcsolódó műfajként a zsolozsma része. Utolsó versszaka a hitvallás. A hit megélése és átadása SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK Temyák Csaba érsek 2012. augusztus 1-jei hatállyal személyi és szervezeti változásokról döntött az Egri Főegyházmegyében. pataky vidor jászladányi plébániai adminisztrátor nyugállományba vonult. kovács tamás káplán Jászberény I-ről plébániai adminisztrátori kinevezést kapott Jászladányba. dombi Ferenc Gyöngyös- Felsővárosról kápláni kinevezést kapott Jászberény I-re. mondel József olaszliszkai plébániai adminisztrátor felmentésével az olaszliszkai plébánia megüresedett. varga András Jászjákóhal- máról Olaszliszkára, ivancsó istván Ináncsról Jászjákóhalmára kapott plé- bánosi kinevezést. puskárik Zoltán káplán Ináncsra kapott plébániai adminisztrátori kinevezést. barköczi istván káplán Jászapátiból Szendrőbe kapott áthelyezést. nagy Krisztián, a Budapesti Központi Szeminárium eddigi prefektusa, a kápláni teendők ellátása mellett érseki biztosi kinevezést kapott Jászapátiba. varga László szalézi atya Kazincbarcikára, Andrási Zoltán Kazincbarcikáról Sátoraljaújhelyre, BUKOVENSZKi Zoltán Sátoraljaújhelyről Sírokba, cziBERE zsolt újmisés Gyöngyös- Felsővárosra kapott kápláni kinevezést. czapkó Mihály újmisés Rómában folytatja tanulmányait. szűcs gyula diakónus 2012. szeptember l-jétől 2013. január 10-ig a Gyöngyös- Felsővárosi plébánián tölti diakónusi gyakorlatát. HERNÁDVÉCSÉTŐL NOVAJIDrány plébánia és Garadna filiális egyházközség ol- dallagos ellátásra Vizsoly plébániához lett csatolva. Szalaszend filia lelkipásztori ellátását továbbra is Hernád- vécse végzi. Miskolc: FI*! 95,1 • Eger: FM 91,a IsTVar> Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0Tokaj: FM 101,8 3300Eger, Széchenyi u 5. Telefon. 36/510-610 'Fax 36/510-614 E-mall: info@szentistvanradio.hu • Honlap: wvnwszentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES ..HÍRIAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Miként a személyi és szervezeti változásokról szóló hírek között is olvasható: Pataky Vidor jászladányi plébániai adminisztrátor 2012. augusztus l-jétől nyugállományba vonult. Vidor atya életútja számtalan érdekességet rejt magában. 1956-ban szentelték pappá, ezután hat helyen káplánként szolgált, majd Nagykörűben és Jászladányban plébánosként tevékenykedett. 1986-ban címzetes esperesi, 2001-ben címzetes kanonoki címet kapott, míg 1998-tól őt nevezték ki az Egri Főegyházmegye jászapáti esperesi kerületének helyettes esperesévé.- 1933-ban Jászapátiban születtem - mondja. - Édesapám 45 éves korában meghalt. Édesanyám özvegyen nevelt fel bennünket a két öcsémmel, akkor megtapasztaltuk, hogy az anyák milyen erősek. A templom volt a második otthonom, mindig örömmel ministráltam. Apátiban jártam gimnáziumba, ahol marxista elvek szerint tanítottak bennünket, innen hívott meg szolgálatára az Isten. S bár tartani lehetett attól, hogy az iskolában akadályokat gördítenek elém, amikor megtudták, hogy papnak jelentkezem, ezzel szemben az egyik tanárnő még segített is, hogy jól szerepeljek matematikából. Állami érettségivel mentem az egri szemináriumba, ahol az egyik tanárunk, dr. Kiss István - aki szintén Jászapátiban született - nagy hatással volt rám, ő lett elsőmisés szónokom is. Megtanított arra, hogy a szentmise előtt mindig mondjam el az odaillő imát. Talán az is említésre méltó, hogy akkoriban, csak az Egri Főegyházmegye szolgálatára 14 papot szentelt Endrey Mihály püspök atya.- Tizenkilenc éven keresztül szolgált káplánként. Mire emlékszik vissza legszívesebben ebből az időből?- Első helyem, Pócspetri nagyon vallásos településnek számított. Már megérkezésem napján, elsőpéntek előtti este tele templom várt. Órákon keresztül gyóntattunk plébánosommal. Az ötvenes évek közepén a tanácselnök-helyettes július 9-én óriási erejű jégeső pusztított a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei Abádszalókon. A 20 percig tartó, orkánerejű széllel érkező vihar során még alma nagyságú jégdarabok is hullottak. Mintegy 350 ház rongálódott meg, az épületek többségének a teteje sérült, főleg a palával borítottak törtek szét. Kovács Mihály, a település polgármestere elmondta: a számítások szerint több mint 12 ezer négyzetméter tetőt kell kijavítani, amelynek költsége eléri a 115 millió forintot. Az épületek tetejét folyamatosan fóliázták a sok eső miatt, hogy ideiglenesen megvédjék a lakókat a széltől és az esőtől. A Katolikus Karitász július 11-e óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködve a helyszínen mérte fel a károkat, volt az, akit először gyóntattam meg. Szinte az egész falu vallásos életet élt. Nem hiába vették célba Rákosiék ezt a települést 1948-ban, amikor is a falu papját és jegyzőjét - akik tiltakoztak az iskolák államosítása miatt - halálra ítélték. A jegyzőn végre is hajtották az ítéletet, Asztalos János plébános büntetését életfogytiglanra mérsékelték. A következő kápláni állomásomra, Erdőtelekre 1957-ben kerültem, itt is sokan jártak templomba, és nagyon sok hittanórát tartottunk. Aztán Heves következett, ahol nagyon sok első áldozót - volt olyan év, hogy 80 gyereket - készítettünk fel a Krisztussal való találkozásra. Ezután jött a jászberény-szentkúti, majd a törökszentmiklósi állomáshely. Mindkét városban mellénk állt az értelmiség, Törökszentmik- lóson a képviselő-testület elnöki tisztségét a közjegyző vállalta, s több diplomás is segítette a munkánkat. Majd 10 ózdi év következett. Sohasem akartam valamint tervezte a javításokat, újjáépítéseket. A sérült házak lakóin a segélyszervezet építési anyaggal és a tetők helyreállítási munkáinak az elvégzésével segít, 16 lakáson kezdtek dolgozni a tetőfedők. Július 17-én Mádl Dalma asz- szony, a Katolikus Karitász jó- szolgálati nagykövete is felkereste a katasztrófasújtott települést. Jelenlétével és személyiségével erőt és reményt sugárzott az elkeseredett embereknek. A Katolikus Karitász több módon is várja az adományokat. A 1356-os adományvonal tárcsázásával hívásonként 500 forinttal támogatják a jégverés károsultjait. Folyamatosan fogadja a szervezet a pénzadományokat is egy elkülönített bankszámlaszámon: Raiffeisen Bank: 12011148-00124534-00900004 plébános lenni, de 1975-ben Bánk József egri érsek kinevezett Nagykörűbe. Ezek az évek azért voltak szépek, mert édesanyámat magam mellé vehettem, haláláig ő is ott élt a plébánián. Jászladányba 1988-ban helyeztek át, s mivel négy évvel ezelőtt, 75 éves koromban elértem a papi nyugdíjazás korát, ekkortól neveztek ki plébániai adminisztrátornak. Szeretem ezt a falut és az embereket, s a gyönyörű, 1765-85 között épített templomot, melynek meny- nyezetképeit Takács István festette 1961-ben. Nehezen tudok elszakadni ettől a helytől. Azt mondták tréfásan, hogy a jász papok, ahogy öregszenek, visz- szahúzódnak a szülőföldjükre. Én is úgy tervezem. Ha elölről kezdeném, akkor is a papi hivatást választanám. Ahogy mondják, papnak lenni szép, de nehéz. Ezt ötvenhat éves papi szolgálattal a hátam mögött úgy pontosítom, hogy papnak lenni nehéz, de szép. ■ HOMA JÁNOS Ezer esztendővel ezelőtt a magyarság jövője attól függött, hogy be tud-e illeszkedni úgy a nyugati nemzetek közé, hogy megőrizze a maga egyéniségét. Szent István nyugati mintára szervezte meg az államot, amely akarata szerint mégis magyar maradt. Európai magyar nemzetet akart, amelynek ő maga vált az első képviselőjévé. Szent István volt az első európai magyar. A történelem folytonossága sohasem szakadhat meg teljesen, az újat csak a régi kerékvágásban tudjuk megközelíteni. Minden más megoldás erőltetett és kudarcra van ítélve. Szent István felismerte ezt, ezért személyes érdeme, hogy megvetettük a lábunkat Európában. Büszkék lehetünk arra, és kötelez is bennünket, hogy az Egri Főegyházmegyét több mint ezer éve Szent lelkigyakorlaton vett részt a máriabesnyői Mater Salva- toris Házban az Egri Főegyházmegye több mint nyolcvan hitoktatója Palánki Ferenc püspök vezetésével július első hetében. A négy nap központjában a hit megélése és átadása állt. Mint elhangzott, a hit Istennel való élő szeretetkapcsolat - vagyis maga az élet. Ha befogadjuk Jézus Krisztust, élete bennünk lesz. Reménységünk alapja a feltámadás. Már most mindannyiunknak törekednünk kell az életszentségre: arra, hogy szeretettel legyünk egymás iránt! A szentté válás István alapította. A hagyomány szerint személyesen felügyelte az első templom építését a „királyszéke” elnevezésű magaslatról. Ezért is alakult ki az a szép hagyomány, hogy az egri várban lévő székesegyház romjainál emlékezünk rá, ahol az egri érsek mond minden évben szentmisét. István királyban maga a magyar nép talált vallásos és nemzeti eszményt. A tiszteletét pápai engedéllyel elrendelő országos zsinat csak végrehajtója volt a népakaratnak. Sokszor és sokan akarták kisajátítani. De ő nem testesíthet meg csupán egyetlen irányzatot, mert az egyetemes magyar gondolat és a korszerű haladás megszemélyesítője. Ezer esztendő távlatában sem halványuló, hatalmas egyénisége a Kelet és Nyugat határán nehéz próbát kiálló, örök magyar útja nem küzdelmek nélküli. Péter és Pál apostolok példáján keresztül látjuk: életünkben működnek visszahúzó erők, de ilyenkor még inkább bele kell kapaszkodnunk Mesterünkbe. Nem önmagunkat kell a középpontban helyeznünk, hanem Isten jelenlétében kell élnünk. Akkor megkapjuk az Úr kegyelmét ahhoz, hogy az Ő irgalmas szeretetével szeressünk, vagyis éljük a hitünket. Ez volt az elődások, a közvetlen, baráti beszélgetések, a közös imádságok témája a máriabesnyői kegyhely békéjében. szimbóluma. Sajnos, nem talált méltó örökösre, ezért a Szűzanya oltalmára bízva az országot hajtotta örök álomra a fejét. Az ezt követő fájdalmas, zűrzavaros korszak lezárásaként egy méltó utód fejezte be művét. Szent László 1083. augusztus 20-án, halálának 45. évfordulóján ünnepélyesen szentté avatta nagy elődjét. Királyi utódai évről-évre eljártak sírjához törvényt ülni, s egyben áldozni Szent István emléke előtt. A törvénynapi országos gyülekezet helyébe lépett századok múltán a rendi ország- gyűlés, majd a mai törvényhozás. A nagy király tiszteletének megalapítása véget vetett az akkori belső küzdelmek és pártharcok véres korszakának. A Szent István nap ezért vált az egyik legfontosabb ünnepünkké. ■ G. L. Segít a Karitász a jegesei károsultjain Az első európai magyar szent istván Egyénisége ezer esztendő múltán sem halványul
